Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Valóban egyszerű az egyszerűsített építési bejelentés?

2016. február 10. | VGF&HKL online |  3968 |

Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Valóban egyszerű az egyszerűsített építési bejelentés?

Egyszerűbbek és olcsóbbak lesznek az építkezések a 300 négyzetméter alatti új lakóépületek jogszabályváltozása miatt, ám egyelőre rengeteg a kérdőjel. Idén már nem kell, nem lehet építési engedélyezési eljárást indítani a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépületeknél.

Az építés tényének bejelentése után 15 nappal az új törvény szerint már meg is lehet kezdeni a munkálatokat, ráadásul a bejelentésért illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni. Az épület tervezése és kivitelezése ugyanakkor továbbra is csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet.

Az egyszerűsített bejelentés benyújtása

Az egyszerű bejelentést az építésügyi hatáskörrel rendelkező és az építési telek szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani; a 343-as kormányrendelet szerint ez az Általános Építésügyi Hatóságot jelenti. Ott, ahol nincs építési hatáskörrel felruházott jegyző, a járásszékhely jegyzője lesz az illetékes, aki a bejelentést fogadja.

Az egyszerű bejelentést majdhogynem a szokásos módon kell megtenni, az építési engedélyek benyújtásához hasonlóan, ám jelen esetben a tervdokumentációnak az építtető és a tervező, szakági tervezők aláírását is tartalmaznia kell!

Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan papíralapon az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) szerint generált formanyomtatványon történik a benyújtás, amely elsősorban a személyes adatokat tartalmazza. Ez lesz a bejelentés adattartalma, majd ehhez kell csatolni a bejelentési dokumentációt, a műszaki leírásokat. Elektronikus benyújtásnál a dokumentációk esetén szükség van hitelesített elektronikus aláírásra is. Ha a megbízónak vagy a tervezőknek ez nem áll rendelkezésre, akkor kizárólag papíralapon nyújthatják be a dokumentumokat.

A bejelentésnek kötelező adattartalma van, amely kisebb módosításokkal megegyezik a korábbi, építési engedély iránti kérelem adattartalmával. Fel kell tüntetni az építtető nevét, lakcímét, szervezet esetén annak székhelyét, az építéssel érintett telek helyét, helyrajzi számát, az építészeti és szakági műszaki tervezők nevét, kamarai számát, valamint a számított építményértéket. Az adattartalom lezárásaként az építtető aláírása kell, hogy szerepeljen. A bejelentés adattartalma mellett kötelező tartalmi elem a tervdokumentáció, a helyszín- és méretrajzok, műszaki leírás. Ha ennél kevesebb van a dokumentációban, akkor nem fogják elfogadni, többet viszont be lehet küldeni, amit a hatóság elfogad – az más kérdés, hogy mihez kezd vele.

A kormányeljárás értelmében a megtett bejelentés nem indít közigazgatási hatósági eljárást, sem kérelemre, sem hivatalból. A gyakorlatban a bejelentést a hatóság tudomásul veszi, de semmit nem tesz a továbbiakban, csupán három dolgot vizsgál. Az első, hogy a bejelentést jó helyre nyújtották-e be, mert a jegyzőkhöz benyújthatók ugyan a dokumentumok, ha viszont nem rendelkezik építésügyi hatósági jogkörrel, akkor a bejelentés nem érvényes. A második a bejelentés adattartalmának ellenőrzése, ez azt jelenti, hogy ha mondjuk valaki lefelejti például a lakcímét, hiányos a bejelentés. Az építési hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, újra be kell adni a „papírokat”. Harmadszor pedig megvizsgálják, hogy a dokumentációhoz szükséges anyagok rendelkezésre állnak-e. Ez esetben csak mennyiségi, és nem minőségi vizsgálatról van szó.

Az építésügyi hatóságnak nyolc napja van arra, hogy kiértékelje a bejelentést. Amennyiben az hiánytalan, és minden, a jogszabályban előírt elemet tartalmaz, akkor a bejelentés követő 15 nap elteltével megkezdődhet az építkezés. Ezzel párhuzamosan az Építési Hatóság tájékoztatja az Építésfelügyeleti Hatóságot, hogy bejelentés érkezett, és a bejelentés adattartalmát, dokumentációját ismerteti. Az Építésfelügyeleti Hatóság szakmailag, műszakilag ellenőriz, valamint az építéssel érintett telek tulajdonjogát megvizsgálják.

Amikor bejelentettük építési szándékunkat, majd elkészült az épület, akkor az építésügyi hatóság munkája lezárult. Elérkezik a következő fázis, amelyet a használatba vételnek feleltethetünk meg, de ez mégsem ugyanaz. Ha felépült az épület, akkor az építtetőnek hatósági bizonyítványt kell kérnie a település szerint illetékes jegyzőtől, akinek már nem szükséges rendelkeznie építési hatósági jogkörrel. Ő azt vizsgálja, hogy az épület valóban felépült-e az adott ingatlanon, annak jogszerűségét nem. A hatósági bizonyítvány megkérését az Építési Törvény előírásai is indokolják, ugyanis minél tovább húzódik az építkezés, annál magasabb igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az építtetőnek. Ha egy családi ház kivitelezése három év előtt befejeződik, akkor nem kell fizetni. Három év után viszont minden évben emelkednek a fizetendő díjak. Tíz éven túl a bizonyítvány iránti kérelmet a hatóság elutasítja, és az épületet el kell bontani. Ebben a tíz éves intervallumban az építés bármikor megkezdhető.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

EngedélyÉTDRJogszabályok