A jövő épületgépészete
2005/4. lapszám | VGF&HKL online | 2811 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Mit hoz a jövő? Bárki próbál jósolni, legyen az akár időjárás, akár pénzügyi, gazdasági prognózis, általában alaposan melléfog, hiszen a jelen tapasztalatai alapján akar hosszú távú következtetéseket levonni, és nem tudja figyelembe venni a jövőbeli fejlesztések, változások áthúzódó hatását.
Az egyik legjobb példa erre, hogy Budapest székesfőváros 1880-as évekbeli legfontosabb környezetvédelmi problémája a lópiszok volt. Tanulmányok, elemzések készültek arról, hogy a XIX. századi Budapest 15 évente duplázódó népessége, a fejlődő lóvasút, lovaskocsi-forgalom hová fog vezetni. Komoly matematikai számításokkal az 1960-as évekre azt prognosztizálták, hogy a lócitromot lehetetlen lesz kulturáltan elhelyezni. Előrejelzést alkotni, a jövővel játszani ugyanakkor csábító feladat, hiszen gondolatunkban változtathatunk rajta, nem úgy, mint a múlton, ami fix, valós és megmásíthatatlan. De vissza a szakmánkhoz!
Múlt hónapban az ISH nemzetközi kiállításon járva meg kellett állapítani, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázása és az energiatakarékos rendszerek kialakítása óriási üzlet lesz. Mai világunkban minden az energián alapul, háborúkat indítanak a birtoklásáért, így vélhetően a későbbi időszak is erről fog szólni.
Gazdaságtalan házak építése már ma sem célszerű, nagyon nagy üzlet lehet a régebben megvalósult energiazabáló ipari lakóépületek átalakítása. Az olaj, gáz, áram, víz ára folyamatosan emelkedik, az éves inflációt meghaladó mértékben. Nyílik az olló, és a drágábbnak tűnő berendezések egyre hamarabb fognak megtérülni. A gyorsabb megtérülés (?????) hatására a készülékek, szerelvények nagyobb darabszámban fognak készülni, ami a fejlett technológiák olcsóbbodásához vezet. Hasonló példa játszódott le például a gépkocsik esetében is, hiszen a ?70-es évek olajár-robbanása olcsó és takarékos erőforrások, gépjárművek kifejlesztéséhez vezetett. Az épületgépészet át fog alakulni, hiszen már ma is látható, hogy az építőiparon belüli, 20 évvel ezelőtti gépészeti részarány, mely a megvalósult épület 15%-a volt, mára már 20-25%-ra emelkedett. Az épülettechnikává alakuló szakmánk lesz a legfontosabb tervezési szakág, az építész és a statikus kollégáknak ismerniük és figyelembe kell majd venniük rendszerszemléletünket. Az Egyesült Államokban 2003 nyarán fellépett energiahiány volt az első figyelmeztetés, hogy a jelenlegi fejlődés nem fenntartható, de példaként megemlíthető, hogy Magyarország legmelegebb nyári napjainak elektromos energiafogyasztása közelíti a téli értéket. Nyáron hűtünk, télen fűtünk, tehát ha be tudnánk tárolni a nyári energiát, akkor nem lenne probléma télen felhasználni azt.
A felmerülő kérdések a következők:
- Miért nem használjuk a talajt felülethűtésre széleskörűen?
- Miért nem hasznosítjuk napkollektorokkal a napsugárzást?
- Miért nem használjuk a szél energiáját vagy a napelemet szivattyú üzemeltetésére?
- Miért nem használunk több hőszivattyút?
- Miért nem hasznosítjuk a biogázt és a növényi eredetű energiát?
- Miért nem tisztítjuk szennyvizeinket?
A jövő az energiatakarékosság és a környezetvédelem.
Szemán Róbert
főszerkesztő
