Itt vagy:Nyitólap Lapszámok 2005 2005.04. Lapszámok 2005 2005.04. Hidraulikus váltó alkalmazása fűtési rendszereknél
Írta:  | 2005. 04. 10. |
Itt vagy:Nyitólap Lapszámok 2005 2005.04. Hidraulikus váltó alkalmazása fűtési rendszereknél

Hidraulikus váltó alkalmazása fűtési rendszereknél

Hidraulikus váltó alkalmazása fűtési rendszereknél cikkünkről bővebben olvashat, ha rákattint a címre.

   Lakásoknál és családi házaknál a korszerű fűtési megoldások mind gyakrabban alkalmazzák, az ún. "vegyes" fűtési rendszereket, azaz padlófűtést és radiátoros fűtést is. Így ki tudjuk használni a sugárzó fűtés, padlófűtés kellemes hőérzetét, valamint a kis vízterű lapradiátorok dinamikusabb hőleadási tulajdonságát is. Ez ma már általános elvárás, de a megvalósításához már előre gondolni kell a fűtési rendszer helyes hidraulikai kialakítására. Mire figyeljünk ilyen helyzetben?

 

A legtöbb esetben a fali készülék (cirkó) rendelkezik beépített fűtési keringtető szivattyúval. Ha ez a készülék csak egy radiátoros fűtést látna el, akkor felhasználhatnánk a beépített szivattyút a fűtési rendszerünk keringtetésére is. Vegyes fűtés esetén, ahol mind a radiátoros, mind a padlófűtési köreinket egymástól függetlenül szeretnénk üzemeltetni, a fűtési körök csak akkor lehetnek függetlenek egymástól (időben, hőmérsékletben és jelleggörbében), ha saját keringtető szivattyút kapnak. Ehhez még az is kapcsolódik, hogy a padlófűtés alacsonyabb előremenő hőmérsékletének elérésre érdekében keverőcsapot vagy -szelepet kell használnunk. Szeretnénk megjegyezni, hogy a hőcserélő egy hasznos leválasztó elem, ha a csőanyag minősége nem engedi meg, hogy közvetlenül csatlakoztassuk a hálózatunkhoz, mert pl. elveszíti a fűtőkészülékünk a gyári garanciát, ha az eliszapolódás miatt eldugul a hőcserélő, letapad a szivattyú stb. Két szivattyút (a cirkóba beépített és a hálózati) pedig ebben az esetben nem célszerű sorba kötni, mert kellemetlen negatív kölcsönhatások lépnek fel. Itt érkezünk el a hidraulikus váltó alkalmazásának okához! Előtte nézzük meg, hogy mi is az a hidraulikus váltó.

 

Mi is az a hidraulikus váltó?


A hidraulikus váltó egy megfelelően kialakított és méretezett rövidzár az előremenő és visszatérő vezeték között. A kialakítás a keresztmetszetre és a csonktávolságra értendő, a méretezés pedig a fűtési rendszer tömegárama és a váltóban kialakuló határsebesség alapján történik.

A hidraulikus váltó azonban nem csak ebben az esetben jelent megoldást. Előnyösen alkalmazható változó tömegáramú, többkazános kaszkádkapcsolásnál, esetenként kazánvédelemre - a visszatérő vízhőfok emelésével.


Az alábbi három üzemállapottal jellemezhető a hidraulikus váltó működése:

 

  • A névleges, méretezési állapotban a fali készülék által bevitt hőmennyiség (primer oldal) megegyezik az épület, lakás fűtésére felhasznált hőmennyiség (szekunder oldal) nagyságával, más szóval a primer tömegáram egyenlő a szekunder tömegárammal. A hidraulikus váltóban nincs keveredés (1. ábra).
  • Amennyiben a szekunder oldalon az egyik fogyasztó (fűtési kör) csökkentett teljesítménnyel üzemel (pl. lezártak a termosztatikus radiátorszelepek) vagy kikapcsolt állapotban van, akkor a fűtőkészülék beépített szivattyúja több fűtővizet szállít, mint amit a szekunder oldal igényel, ezért a többlet a váltón keresztül visszafordul a készülék felé. A fűtésoldali kívánt hőmérsékletet a készülék tartani tudja, csak sokkal több vizet szállít, mert általában nem frekvenciaváltós szivattyúk vannak a fali készülékekben (2. ábra).
  • Ez az üzemállapot akkor következik be, amikor a szekunder oldalon ugyanahhoz a fűtési teljesítményhez nagyobb fűtővíz tömegáram tartozik, mert pl. nagy részarányban padlófűtésekkel oldottuk meg a hőbevitelt, ill. kaszkád kapcsolású (2-3-4) fűtőkészülékeknél egy vagy akár több készülék kivált a rendszerből, mert a hőigényt kevesebb számú készülék is biztosítani tudja (3. ábra).

Biztonságtechnikai oldalról egy kis kiegészítés. Általában a fali készülékekben beépített tágulási tartály és biztonsági szelep van. A hidraulikus váltó nem hőcserélő, tehát e biztonsági berendezések hatása a rendszerre is kiterjed, de nagy vízterű hálózatnál kiegészítő tágulási tartályt célszerű beépíteni, ám minden esetben ellenőrizni kell a beépített tágulási tartály térfogatát, hogy elegendő-e a mérete a rendszer tágult vizének felvételére, adott nyomásviszonyok mellett.

Hidraulikus váltót saját kivitelezésben is lehetséges megfelelő méretben elkészíteni, de ma már a szerelők több gyártmány kínálatából választhatnak. Komplett rendszertechnikát kínáló kazángyártók a készülék és a szabályozó mellett méretezett hidraulikus váltót is árusítanak. A gyári váltók vagy belső terelőlemezt tartalmaznak, vagy a csonkeltolásuk révén olyan belső áramlás alakul ki bennük, hogy nem fordulhat elő, hogy csak úgy "átszalad" rajtuk a fűtővíz.

A teljességhez egyéb funkcionális csonkokkal kell felszerelni a váltót: légtelenítő a tetejére, ürítési lehetőség az aljára. Kisebb méretben általában a váltó hőszigetelése alapfelszereltség, a nagyobbaknál külön rendelhető egységet képez.

Általában álló, függőleges helyzetben szerelendő, de bizonyos gyártók vízszintes beépítést is engedélyeznek. A 4. ábrán jól látható az egyes csonkok és szerelvények elhelyezkedése.



Nézzünk egy példát, hogy a váltó milyen hidraulikai kapcsolással építhető a fűtési rendszerünkbe. A váltóra gyűjtőhőmérséklet-érzékelőt kell felszerelni. Ez vagy egy merülő-hüvelybe tehető a váltó kijelölt csonkjára, vagy ha ilyen nincs, akkor a váltó utáni szekunder előremenő vezetékre kell, mint felületi érzékelőt elhelyezni. Erre azért van szükség, mert az összetett fűtési rendszereknél, időjárásfüggő automatika alkalmazásakor a fűtőkészülékben kialakuló előremenő hőmérséklet nem a tényleges rendszer-előremenő hőmérséklet, mert a váltón belüli keveredések befolyásolják a rendszer-előremenő hőmérséklet értékét (lásd ábrák), és az automatika téves adat alapján szabályozna.

Végezetül egy ötlet! Amennyiben a felszerelt, beépített keringtető szivattyús fali készülékünk hőteljesítménye elegendő a hőveszteség fedezéséhez, de pl. utólagos bővítés miatt felszerelt radiátorok többlet ellenállása már meghaladja a rendelkezésre álló elhasználható nyomást, akkor a hidraulikus váltó beépítése és az új állapotra méretezett hálózati szivattyú megoldja a problémánkat!

Ne idegenkedjünk a technika alkalmazásától, mert az mind a szerelő, mind a megrendelők kényelmét és megelégedését szolgálja, nem beszélve arról, hogy a fűtési rendszerünket optimális körülmények között tudjuk üzemeltetni (5. ábra).

 

Versits Tamás

Ha Önnek is informatív volt bejegyzésünk,
kövessen minket Facebookon!

 

Fizessen elő lapszámunkra, hogy korlátlan hozzáférést kapjon
az összes lapszámunkhoz!

 

Előfizetés most!

 

 

január-februári lapszám

 

márciusi lapszám

 

áprilisi lapszám

 

 

hozzászólások

  • lvidor@gmail.com 2014. 09. 26. | 06:29

    Udv mindenkinek,

    Tudja valaki milyen tipusu szelep az abran szereplo 31 jelzes ?

    Koszi elore,

komment

Ossza meg véleményét a többi olvasóval is

Hozzászólása a moderáció után megjelenik.