Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A megjelenések éves ütemezése a Médiaajánlat oldalon található.

VGF szaklap 2014. május

10-ből 9 CO-vészjelző rossz

Veresegyházi Béla |  3383
1 5 (1)

A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika közérdekű bejelentését követően és a szaklap által szolgáltatott információkra is támaszkodva a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség lefolytatta saját vizsgálatát a CO-vészjelzők körében. Ennek eredményeképpen totálisan letisztult a piac: ma, Magyarországon egyetlen készülék látja el feladatát, és riaszt akkor, amikor kell!

Szén-monoxid-mérgezések tapasztalatai II.

a hatályos szabályozás tükrében

Nagy Gábor Karczagi Gyula Szunyog István Agárdi Máté |  4195
1 4 (1)

Cikksorozatunk második, egyben befejező részében az elméleti háttér után egy konkrét esettanulmányon keresztül mutatjuk be a szén-monoxid-mérgezések tanulságait.

HMV-tárológyártási technikák

az új energetikai követelmények tükrében

Fördős Norbert |  5620
1 5 (1)

ELD = Energy Labeling Directive, amit legjobban talán az energiaosztály, energetikai besorolás irányelv kifejezéssel tudunk magyarra fordítani. Ez a fogalom azonban csak az egyik része annak a politikai akaratnak, illetve döntésnek, amelyet az energiát fogyasztó készülékek fenn-tarthatóságának kihasználása érdekében hoztak az uniós döntéshozók.

A Termomax-sztori

Fábián Attila |  22 567
1 4 (1)

Egy évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy megszűnt egy újabb magyar kazángyártó, a Termomax. Akkor a csődhöz vezető út miértjeire kerestük a válaszokat. Most a történet egy másik szemszögét szeretnénk bemutatni, azt, hogy miképp élte meg a magyar kazángyár sikerét és bukását a szervi-zese, szerelője. Annak jártunk utána, hogy hogyan látta egy volt szervizes a cég sikerét, műszaki eredményeit, hozzáállását, felelősséget, a minőséget és a munkamorált.

Ivóvíz-higiénia biztosítása ritkán használt fogyasztók esetében

Kovács Zoltán |  8726
2 5 (1)

Manapság egyre többet beszélünk az ivóvíz-higiéniáról a megszigorított EU-előírások miatt, de mindezek gyakorlati átöltetésére kevés példát lehet találni. Pedig vannak olyan épülettípusok, mint kórházak, idősek otthona, ahol kritikussá válhatnak a nem helyesen méretezett, illetve nem szakszerűen kialakított vízhálózatok. A problémákat döntően két csoportra lehet osztani:

Költségoptimalizált épületenergetikai követelményszint

Kocsis Lajos |  8625
1 5 (1)

Az épületek energiahatékonyságáról – az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által 2010. május 19-én Brüsszelben – kiadott 2010/31/EU számú direktíva a tagállamok számára egyebek mellett előírja, hogy a költségoptimalizált (az épületek becsült gazdasági élettartama folyamán a legalacsonyabb költséget eredményező) energiahatékonysági szintek elérése érdekében erre vonatkozóan minimumkövetelményeket határozzanak meg.

A polipropilén csőrendszerek közötti különbségek

Kaszab Gergely |  12 207
2 4 (1)

A márciusi szám vízvezetékek tervezéséről és szereléséről szóló cikkében részletesen körbejártuk a csőanyag-választás kérdését. A hagyományosan alkalmazott horganyzott acél csövek külső és belső korróziója, az elekt-rokémiai korrózió és a cső belső felületén könnyen megtapadó „vízkő”-rétegek miatt nagy hátrányba került műanyag társaival szemben. Ezenkívül is van jó pár negatív tulajdonsága a műanyagcsövekkel szemben.

Vízszűrés

Petró Vera |  5767
1

Magyarországon az ivóvíz minősége általában optimális, és megfelel a legmagasabb minőségi követelményeknek. A vízművektől kikerülő csapvíz először egy komoly tisztító procedúrán esik át, és egy zárt csőrendszeren keresztül jut el otthonunkba. Ezek a csővezetékek akár 30-50 évesek is lehetnek. Ezért ha egy nagyító alatt megvizsgálnánk a konyhai csapból kifolyó vizet, találhatnánk benne levált vízkődarabkákat, rozsdát, homokot és más lebegőanyag-szennyeződéseket is. Kútvíz esetében ezek az idegen anyagok sokkal nagyobb koncentrációban jelentkeznek, különösen rossz idő esetén.

Energiairányítási szabvány követelményei az energiatervezés szempontjából I.

Az MSZ EN ISO 50001:2012

Molnár Boglárka |  3753
1

Az Energiairányítási Rendszerek (EIR) bevezetéséről szóló MSZ EN ISO 50001:2012 (továbbiakban ISO 50001) nemzetközi szabvány 2012-ben lépett érvénybe az MSZ EN 16001:2009 helyett. A szabvány fő célja a szervezetek energiahatékonyságának fokozása az energiateljesítmény javításával. Bevezetésével megtervezett, folyamatosan felülvizsgált energiairányítás érhető el, amellyel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett az energiaköltség is redukálható.

Teljesítmény-nyilatkozzunk?

Veresegyházi Béla |  7422
1 5 (1)

Még mindig sok a félreértés, bizonytalanság mind a gyártók-forgalmazók, mind a tervezők és kivitelezők részéről, hogy a legújabb szabályozások szerint milyen termékek forgalmazhatók, tervezhetők és építhetők be. Megpróbáljuk érthetően körülírni a témát.

Egyedi megoldások az új Ferencvárosi Stadionban

Lantos András |  3074

Akik mostanában a budapesti Üllői út környékén járnak, láthatják, hogy az egykori FTC-pálya helyén teljesen új, immár nemzetközi viszonylatban is korszerű, UEFA-előírás szerinti stadion épül, mintegy 22 000 fő befogadóképességgel. Ehhez a régi építményeket teljesen elbontották, hogy helyet adhassanak az új, 90°-kal elforgatott stadionnak. A belső terek alapterülete körülbelül 29 000 m². Cikkünkben a 2013-as tervpályázat egyik díjazott munkáját mutatjuk be.

Teszteltük olvasóinkat a Construmán

Fábián Attila |  2718

Április elején a választások tartották lázban az országot, vagy legalábbis annak egy részét. Ennek megfelelően a szintén az áprilisi Hungexpo szakmai kiállításon, a standunkon mi is megszavaztattuk az oda érkező szakembereket, de nem politikai szimpátiájukról, hanem arról, hogy milyen szerepet tölt be az életükben egy szaklap, mik a kiemelkedően érdekes témák számukra, milyennek képzelik az ideális újságot, illetve mennyire figyelik a piacot, az újdonságokat.

Napkollektor tetőfedő szemmel

Nemes András |  5471

Épületeink gazdaságos működtetésében jelentős tételként jelentkezik a fűtés és a használati meleg víz költsége. Az épületek tulajdonosai ezért örömmel vették tudomásul, hogy az utóbbi évtizedek fejlesztéseinek eredményeként hazánkban is megjelentek a napkollektorok és napelemek. Igaz, nagyon hiányzik az a nyugat-európai szemlélet, hogy ezen beruházások jelentős állami támogatásban részesüljenek.