Ionkazánok vissza a startvonalra!
2016/4. lapszám | VGF online | 2349 |
Figylem! Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság jogerős határozatban tiltotta meg a STAFOR, majd nemrég a Galan és Beril típusú ionkazánok forgalomba hozatalát és értékesítését, emellett rendelkezett a terméktípusok visszahívásáról és a felhasználók széleskörű tájékoztatásáról. A döntés precedensértékűnek tűnik.
Az „ionkazános” sztori úgy kezdődött számunkra, hogy egy ionkazánokat forgalmazni szándékozó cég megkereste a VGF-et, hogy hirdetni szeretne szaklapunkban. Szakmailag rögtön gyanús lett számunkra a technológia, így utánanéztünk a hozzáférhető információknak. Nyomozásunk alapján, melynek történetét 2014-es és 2015-ös lapszámainkban olvashatták (illetve a Villanyszerelők Lapjában, amely az érintésvédelmi kérdéseknek nézett utána), elutasítottuk a céget, mert bebizonyosodott, hogy az ionkazán egyrészt nem teljesíti – mert a fizika ellene szól – az általa ígért, 1 fölötti hatékonyságot (erről az állításukról később le is mondtak), így nincs olyan eset, amikor más fűtési mód beépítése ne lenne rentábilisabb, másrészt az „orosz tengeralattjáró-technológia”, ahogy reklámozták, nem biztos, hogy Magyarországon is biztonságos, azaz az áramütés veszélye folyamatosan fennállhat. Később ez utóbbi problémán is dolgoztak egyes gyártók, de bizonyítva ma sem látjuk a technológia biztonságos voltát. Az ionkazánok elektromos hálózatra integrálásának kérdése a laikusok számára ugyan nem feltétlenül jelent szempontot, ám szakmai körökben nagy felzúdulást okozott. Tapasztalataink szerint ahány ionkazán, annyi megoldás, és itt nem is elsősorban a forgalmazott kazántípusokra gondolunk, hanem a hálózati kialakításokra, ugyanis lényegében mindenki úgy helyezte üzembe a készüléket, ahogy akarta, gyakran életveszélyes installációkat létrehozva, nem beszélve arról, hogy a „szakszerű”, azaz a forgalmazók által javasolt módon kialakított rendszerek esetében is fennálltak az érintésvédelmi és szabványossági aggályok.
A cikk még 18 427 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
