VGF szaklap

Az Óbudai Gázgyár területéről szivárog a „trutyi” a Dunába

Rákkeltő anyagok határértékének 200-szorosa csordogál

2018. október 19. | VGF online |  585 | |

Az Óbudai Gázgyár területéről szivárog a „trutyi” a Dunába

Az egykor szebb napokat megélt Óbudai Gázgyár még nem kármentesített területéről, apró erecskék tucatjaival jutnak el a gáz tisztításához használt szennyezőanyagok a Dunába. Az extrém alacsony vízszint előhozta a problémát, a mintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá.

Túl a határokon

Kiderült, hogy a környezetvédelmi hatóság egy bejelentés nyomán már 2009-ben vett mintákat az érintett Duna-parti területen. Az akkori eredmények a mostanihoz hasonlóan rákkeltő anyagok többszörös határérték-túllépését mutatták ki:

  • A cianid mindhárom mérési pontban meghaladta a határértéket.
  • Az arzén és az ólom mennyisége a hatszorosa volt a megengedett határértéknek.
  • Határértéken túli eredményt mutattak ki az etil-benzolból, a xilolokból és a naftalinokból is egy vagy több mérési ponton.A talajban a cink, a higany és a THP (C5-C40) szintén túllépte a szennyezettségi határt.

Tehát tíz éve tudható, hogy alacsony vízállásnál az egykori gázgyár talajvízbe szivárgott mérgei a Dunába folynak (minél alacsonyabb a vízállás, annál inkább). Az eredményeket azért lehetett sokáig elhallgatni, mert normál vízállásnál a mérgezett talajvíz nem, vagy csak láthatatlanul szivárog a folyóba.

Veszély az élővilágra 

Szakértők szerint a mintákban talált veszélyes, rákkeltő anyagok közvetlen veszélyt inkább azokra jelentenek, akik az alacsony vízszintállásnál közvetlenül érintkeznek a csurgalékvízzel, vagy beszívják azokból képződött gázokat. Azaz főleg állatokat (halakat, madarakat, kutyákat) érinthet, esetleg az arrafelé horgászó, sétáló embereket.

A szennyeződés a folyóba kerülve felhígul, de bizonyos mennyiségben, az alacsony vízállásnál kevésbé hatékony parti szűrésű kutakon keresztül akár az ivóvízbe is bekerülhet.

Legmodernebb technológia

 

Az Óbudai Gázgyár – külföldi szakemberek véleménye szerint is – az akkori idők legmodernebb üzeme volt Európában. A gázszolgáltatást 1913. október 18.-án kezdték meg, a hivatalos átadásra két héttel a háború kitörése előtt, 1914. június 13.-án került sor Bárczy István főpolgármester ünnepélyes megnyitója által. Mire azonban rendesen felfutott volna a termelés, a munkások jelentős részét besorozták katonának: kitört az első világháború/olajháború. E nagy gond ellenére, 1915-ben még sikerült egy szerény termelésnövekedést elérni, amit 1916-ban a koronázási ünnepségek idejére még fokozni is tudtak, hogy fényárban ússzon a város, de 1917-ben szénhiány miatt már erősen korlátozni kellett a lakossági fogyasztást.                                                                                                                       

Évtizedekig működött

A főváros földgázra való átállása miatt már 1980-ban be akarták zárni az üzemet, de erre csak négy évvel később, 1984 októberében került sor. Ennek oka, hogy az energiaválság miatt az itt termelődő kokszra szükség volt. 1984-től 2004-ig a területen csak adminisztratív munkát végzett a gázművek. Ezt követően került át a terület a főváros tulajdonába. A területen található kiemelkedő értékű épületeket műemléki védettséggel látták el. Néhánynak a közelmúltban sikerült új funkciót találni. Azokat felújították és a környéküket parkosították. Az egykori gyár déli részében irodaházakat és lakóparkokat hoztak létre, itt található a Graphisoft Park is. A meglévő tervek alapján a műemléki épületegyüttesből múzeumot, illetve kultúr- és fesztiválparkot kívánnak létrehozni.

FöldgázKörnyezetvédelem