Az Óbudai Gázgyár területéről szivárog a „trutyi” a Dunába
Rákkeltő anyagok határértékének 200-szorosa csordogál
2018. október 19. | VGF online | 2516 |
Az egykor szebb napokat megélt Óbudai Gázgyár még nem kármentesített területéről, apró erecskék tucatjaival jutnak el a gáz tisztításához használt szennyezőanyagok a Dunába. Az extrém alacsony vízszint előhozta a problémát, a mintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá.
Túl a határokon
Kiderült, hogy a környezetvédelmi hatóság egy bejelentés nyomán már 2009-ben vett mintákat az érintett Duna-parti területen. Az akkori eredmények a mostanihoz hasonlóan rákkeltő anyagok többszörös határérték-túllépését mutatták ki:
- A cianid mindhárom mérési pontban meghaladta a határértéket.
- Az arzén és az ólom mennyisége a hatszorosa volt a megengedett határértéknek.
- Határértéken túli eredményt mutattak ki az etil-benzolból, a xilolokból és a naftalinokból is egy vagy több mérési ponton.A talajban a cink, a higany és a THP (C5-C40) szintén túllépte a szennyezettségi határt.
Tehát tíz éve tudható, hogy alacsony vízállásnál az egykori gázgyár talajvízbe szivárgott mérgei a Dunába folynak (minél alacsonyabb a vízállás, annál inkább). Az eredményeket azért lehetett sokáig elhallgatni, mert normál vízállásnál a mérgezett talajvíz nem, vagy csak láthatatlanul szivárog a folyóba.
Veszély az élővilágra
Szakértők szerint a mintákban talált veszélyes, rákkeltő anyagok közvetlen veszélyt inkább azokra jelentenek, akik az alacsony vízszintállásnál közvetlenül érintkeznek a csurgalékvízzel, vagy beszívják azokból képződött gázokat. Azaz főleg állatokat (halakat, madarakat, kutyákat) érinthet, esetleg az arrafelé horgászó, sétáló embereket.
A szennyeződés a folyóba kerülve felhígul, de bizonyos mennyiségben, az alacsony vízállásnál kevésbé hatékony parti szűrésű kutakon keresztül akár az ivóvízbe is bekerülhet.
Legmodernebb technológia
Az Óbudai Gázgyár – külföldi szakemberek véleménye szerint is – az akkori idők legmodernebb üzeme volt Európában. A gázszolgáltatást 1913. október 18.-án kezdték meg, a hivatalos átadásra két héttel a háború kitörése előtt, 1914. június 13.-án került sor Bárczy István főpolgármester ünnepélyes megnyitója által. Mire azonban rendesen felfutott volna a termelés, a munkások jelentős részét besorozták katonának: kitört az első világháború/olajháború. E nagy gond ellenére, 1915-ben még sikerült egy szerény termelésnövekedést elérni, amit 1916-ban a koronázási ünnepségek idejére még fokozni is tudtak, hogy fényárban ússzon a város, de 1917-ben szénhiány miatt már erősen korlátozni kellett a lakossági fogyasztást.
Évtizedekig működött
A főváros földgázra való átállása miatt már 1980-ban be akarták zárni az üzemet, de erre csak négy évvel később, 1984 októberében került sor. Ennek oka, hogy az energiaválság miatt az itt termelődő kokszra szükség volt. 1984-től 2004-ig a területen csak adminisztratív munkát végzett a gázművek. Ezt követően került át a terület a főváros tulajdonába. A területen található kiemelkedő értékű épületeket műemléki védettséggel látták el. Néhánynak a közelmúltban sikerült új funkciót találni. Azokat felújították és a környéküket parkosították. Az egykori gyár déli részében irodaházakat és lakóparkokat hoztak létre, itt található a Graphisoft Park is. A meglévő tervek alapján a műemléki épületegyüttesből múzeumot, illetve kultúr- és fesztiválparkot kívánnak létrehozni.
A fentiekkel kapcsolatban megkerestük a Fővárosi Vízműveket, akik az alábbi reakciót jutatták el a szerkesztőségünkbe.
A Fővárosi Vízművek által szolgáltatott ivóvíz minden tekintetben megfelel a szigorú előírásoknak
A Fővárosi Vízművek elkötelezett a környezet- és vízbázis-szennyezés megelőzése és megakadályozása iránt, és a maga eszközeivel mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne következzen be. Amennyiben ilyen eset tudomásunkra jut, haladéktalanul jelezzük az illetékes hatóságok felé, és a rendelkezésünkre álló valamennyi óvintézkedést megtesszük a vízbiztonság fenntartása érdekében.
Társaságunk számára évek óta sajnálatosan ismert az egykori Óbudai Gázgyár kármentesítésével kapcsolatos probléma, amelynek megoldása, illetve megoldatlansága jellemzően a Duna alacsony vízállása esetén válik fokozottan égetővé.
Társaságunk azonban hosszú évek óta a rendkívüli helyzetekben jól kialakított, különleges protokoll szerint üzemelteti ivóvízellátó rendszerét, melynek része egyrészt a fokozott ellenőrzés, másrészt, amennyiben a kockázat ezt indokolja, az érintett kutak kizárása a vízellátó rendszerből, illetve „ürítőre” járatása. Ennek megfelelően az utóbbi hónapokban tapasztalt dunai kisvízállásra való tekintettel a mintavételek és a vizsgált paraméterek száma a megszokottnál is magasabb. Vizsgálati eredményeink szerint a szolgáltatott ivóvíz minősége a hálózati ivóvízre vonatkozó összes követelménynek megfelel. A vizsgált paraméterek mért értékei továbbra is jóval határérték alatt vannak.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
FöldgázKörnyezetvédelemVízellátás
