Kaphat még esélyt a napkollektor?
2019. október 16. | Szemán Róbert Rahne Eric | 2118 |
Minden fűtési megoldás esetén célszerű áttekinteni annak beruházási igényét, az előállításánál, karbantartásánál és végső megszüntetésénél keletkező környezeti terhelést, valamint az energiafelhasználását és annak hatásfokát.
A VGF&HKL és a VL szaklapjaink oldalán találkozhatott már minden olvasó Rahne Eric cikkeivel, aki az írásaiban elsősorban a termográfia témakörét járja körül. Az alábbi cikk azonban más apropóból, a közelmúltban a kiadónk szervezésében megvalósult Elektromos Fűtés Konferencia kapcsán készült.
„Sajnos nem tudtam részt venni a konferencián, pedig szívesen elmondtam volna a véleményemet a témával kapcsolatosan, így utólagosan, írásban osztom meg a gondolataimat.
Minden fűtési megoldás esetén célszerű áttekinteni annak beruházási igényét, az előállításánál, karbantartásánál és végső megszüntetésénél keletkező környezeti terhelést, valamint az energiafelhasználását és annak hatásfokát. Nyilván azt is, hogy milyen energiát használunk föl. (Mennyire környezetkímélő – divatosan megfogalmazva: mennyire zöld.)
A jelen korban a tipikus anyagok és eszközök tekintetében az elektromos fűtés elemei, előállítási és telepítési költsége viszonylag kedvező. Ez a napcellás rendszerről ilyen általánosan már nem mondható el. Sőt, erősen mérlegelendő, mennyire »zöld« és mennyire gazdaságos a villamos fűtés alkalmazása. A jelenlegi napcella-telepítési hullám egy politikailag gerjesztett »divat« lett, mely szinte gondolkodás nélkül hódít (még mezőgazdasági vagy erdős zöldterületeken is). Műszakilag pedig az így megtermelt energiát villamos fűtés révén hővé átalakítani a legnagyobb pocsékolás.
Gondoljunk például arra, hogy a napenergiát nemcsak napcellákkal, hanem napkollektorokkal is lehet hasznosítani. Amíg az első a napenergiát (legjobb esetben 14-17% hatásfokkal) villamos energiává alakítja át, az utóbbi akár 90% körüli hatásfokkal képes közvetlenül hőt előállítani. Abban ez esetben tehát, ha napenergia rásegítéssel (vagy teljes egészben napenergiával) szeretnénk a házunkat fűteni vagy meleg vizet előállítani, a napkollektoros megoldás több mint négyszer akkora hatásfokkal teszi meg azt. És ennek bevezetéséhez sem kell kidobni meglévő ház esetén a régi fűtési rendszert, hiszen egy elektromos kazán helyett itt csupán egy hőtároló és/vagy egy hőcserélőre lesz szükségünk, hogy a radiátoros rendszerünk megkapja a szükséges hőenergiát.
A villamos fűtés (akár napcellákról támogatva) csak azokban az esetekben előnyös, ha minimális beruházási költséggel szeretnénk egy addig nem fűtött helyiségben is fűtést létrehozni, vagy lokálisan növelni kívánjuk a komfortérzetünket. Ugyanis a megfelelő villanyfűtési megoldásokkal (fűtőpanelekkel, infrafűtéssel, villamos radiátorral, fűtőszőnyeggel, fűtőkábellel...) igen sokféleképpen és kevés rombolással, kevés szereléssel, valamint minimális helyigénnyel megoldhatjuk ezeket az igényeket. Villamosan egy egész házat fűteni viszont sosem lesz sem zöld, sem gazdaságos. A saját napcellánkkal termelt villamos energia ugyanis nem lesz elég a házunk/lakásunk fűtésére, a közhálózatból vételezett áram pedig sehogyan nem zöld. Ezzel szemben napkollektoron alapuló rendszerrel van lehetőség (megfelelően méretezett hőtárolóval) egész évben 100%-osan a fűtést és a meleg vizet biztosítani. Csupán a saját házunk tetején lévő kollektorokkal, villamos vagy egyéb ráfűtés nélkül.
Jómagam megépítettem egy ilyen házat, méghozzá 700 méter magas hegyi fekvéssel. Kérdések esetén szívesen állok rendelkezésükre.”
A cikkben megfogalmazottakhoz a VGF&HKL szaklap főszerkesztője, Szemán Róbert épületgépész-mérnök az alábbi véleményt fűzi:
Épületgépészeti szempontból a legnagyobb problémát az jelenti a napkollektoros melegvíz-előállítás kapcsán, hogy megtermelt hőenergia akkor áll leginkább rendelkezésre, amikor arra a legkevésbé van szükség, jellemzően nyáron, napközben.
Azzal az állítással nem vitatkoznék, hogy a napenergiát jobban hasznosítja a napkollektor, mint a napelem. Viszont a leírtak zöme csak egy matematikai vagy fizikai egyenletben lehetnek igazak. Egy referenciaépületben érhetők el kedvező eredmények, de az általános tapasztalatok nem ezt mutatják. A nagy napkollektoros rendszerek instabilak, megbízhatatlanok, nagy a karbantartási költségük és jellemzően elsavasodnak.
Az egyes épületeket külön-külön kell megvizsgálni és értékelni, nem lehet általánosan igaz egy állítás. Például egy olyan ingatlanban, ahol van medence és annak a fűtésre felhasználásra kerül a megtermelt, de nem hasznosított hőenergia, ott jó választás lehet a napkollektor, vagy egy kempingben, ami kifejezetten nyári használatú. Nem az őszi téli hónapokban megtermelt kevés meleg víz jelenti a problémát, hanem a nyáron jelentkező nagyon sok felesleges hőenergia.
Számos esetben, mikor méretezésre kerül egy fűtési és melegvíz-rendszer, akkor nem tudják figyelembe venni az augusztusi szabadságolásokat és a nyári hónapokban jellemző hétvégi HMV-igénycsökkenést, így a rendszerek zöme túlméretezettnek bizonyul.
Önnek is van véleménye? Ossza meg velünk! Várjuk hozzászólását!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Lapunk nem létezhet előfizetők nélkül, ezért fontos, hogy minél több, szakmáját szerető, munkájára igényes épületgépészt, víz-, gáz-, fűtés-, hűtő-, klíma-, légtechnika-szerelőt tudhassunk olvasóink között. Ha Ön is egy ilyen kolléga, akkor szavazzon nekünk bizalmat és a VGF&HKL-re való előfizetéssel fejezze ki a szakma iránti elkötelezettségét! Az éves előfizetés díja 8990 Ft, amit akár azonnal, bankkártyával is kiegyenlíthet. Ezért az összegért 10 lapszámot juttatunk el Önhöz, ami azt jelenti, hogy egy szám mindössze 899 Ft-ért kerül a postaládájába. Mit kapunk manapság ennyi pénzért? A napi munkavégzéshez elengedhetetlen szakmai ismereteket biztosan nem!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
