Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Kéményhuzat és légtechnika Petőfi korából

2021. június 17. | Papp Tibor |  1780 |

Kéményhuzat és légtechnika Petőfi korából

Egy 1843-ban, New Yorkban megjelent fűtés- és tüzeléstechnikai könyvecske érdekes kísérlet leírását közli. A különböző használatban lévő kéménysapkák hatását tesztelték. A füzet inkább termékismertető és felhasználási segédlet, a M0TT IRON W0RKS nevű cég jegyzi. Az általuk gyártott tűzhelyek, kályhák, kaloriferek, edények, kádak ismertetése után egy korabeli légtechnikai innovációról is képet kapunk.

A kísérleteket a következő módon végezték. Egy 1 hüvelyk átmérőjű és 18 hüvelyk hosszú üvegcsövet készítettek; ennek tetejére helyezték a különböző kupakokat; a cső alsó végét vízzel teli edénybe merítették, a felső végét a kupakkal együtt, mindegyiket felváltva, egy hat lóerős gőzgép által hajtott fúvókészülék által termelt fúvónyomásba helyezték. A fúvást egy hat hüvelykes, három hüvelyknyire összehúzott csövön keresztül végezték, a kupakokat a csőtől körülbelül 12 hüvelykre helyezték el, hogy a szél szabadon hathasson az üreges kupakok külső és belső oldalára is.

Több mint száz kupakot próbáltak ki, amelyek Amerikában és Európában használatos különböző fajtákból álltak. A kísérleteket többször megismételték ugyanazzal az eredménnyel.

1. A sapka keresztcsöve folyamatos átmérőjű. Amikor a fúvás közvetlenül a keresztcsövön keresztül történt, az üvegcsőben lévő vizet hajlamos volt lenyomni.

2. Ugyanez a sapka a szélirányra merőlegesen áll, a víz 1,5-2 hüvelykről 2 hüvelykre emelkedik.

3. Jól ismert, gyakori sapka. Ezzel a víz 2 és 2,5 hüvelyk között emelkedett.

4. Könyök, vakoldallal a szél felé. A víz 1,5 és 2 hüvelyk között emelkedett.

5. Kúpos szellőző, hegyével a szél felé. A víz 3,5 hüvelykkel emelkedett. Ezt a sapkát úgy is kipróbálták, hogy az oldala derékszöget képezzen a fúvással; ebben a helyzetben a víz 5 hüvelykkel emelkedett.

6. A sapka fújásfelőli végén egy kis cső van, amely a nagyobb kupakba nyílik, amint azt a szaggatott vonal mutatja. Ezzel a víz 4,5 hüvelykkel emelkedett, ami magasabb volt, mint bármelyik másik, a 7. és 8. számúval végzett kísérletek előtt.

7. A sapka két kúpos csőcsőből áll, amelyek a kisebbik végüknél egy középső keresztcsőhöz csatlakoznak. Ezzel a kupakkal, mindkét végén a szél felé, a víz az üvegcső teljes hosszáig, 18 hüvelykig emelkedett. Ezzel a kupakkal újra és újra kísérletet tettek a fúvásra merőlegesen és más szögben, és minden esetben a víz 7 hüvelytről feljebb emelkedett.

8. A sapka a kisebbik kúpos résszel a szél felé áll; a hatás ugyanaz, mint a 7. esetében.

(A 7. és a 8. számú kéménysapkát 1842-ben szabadalmaztatták.)

A következő terv nyáron a lakások szellőztetésére, télen pedig a kémény jó huzatának biztosítására szolgál:

A kép egy háromemeletes lakóház szintenként kandallókkal ellátott kéményét ábrázolja.

A mennyezet alatt mindkét oldalon lévő szellőzők a füstcsövekhez kapcsolódnak, és tetszés szerint zárhatók vagy nyithatók. Nyáron a kandallórácsot lezárva és a szellőzőket kinyitva a kéményen lévő kupak hatására a helyiségekben állandó tiszta levegő áramlik. A nyílások megfordításával télire jó huzatot biztosíthatunk.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

KéményMúzeumSzellőztetésTörténelem

Kapcsolódó