Lengéscsillapító a vízvezetékekben
2016. január 27. | VGF&HKL online | 12 366 |
Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Kellemetlen zajok forrása is lehet a vízvezeték, főleg, amióta egyre több elektromos vezérlésű, gyors zárású szelep működik a rendszerekben. A csövekben áramló folyadék mozgási (kinetikus) energiája lökéshullámot kelt egy mágnesszelep zárásakor (vízütés). A mechanikai hatás igénybe veszi a szerelvényeket, és zavaró, kellemetlen hanghatások (tompa puffanások vagy éles koppanások) keletkeznek. A lökéshullámok elnyeletésére a légpárnás dugattyús csillapító a leggyakoribb megoldás, melynek használatát az USA-ban és Kanadában már szabványok írják elő.
Lökéshullám keletkezése és elnyeletése (forrás: HPACMAG)
Lökéshullám minden esetben keletkezik, amikor egy áramló közeg hirtelen megáll vagy irányt változtat. A víz nem összenyomható, így a felszabaduló kinetikus energiát nem tudja elnyelni, rángatja a csöveket, szerelvényeket. A zavaró hanghatások mellett romlik az üzembiztonság, csökken az élettartam, növekszik a szervizigény.
Egy mozgó tömeg haladási kinetikus energiája az E = ½×m×v² képlettel számítható, ahol E a haladási kinetikus energia, m a tömeg és v a sebesség. Hengeres csővezetékre alkalmazva: E = 0,97×A×L×v², ahol A a cső keresztmetszete, L a cső effektív hossza, v az áramló víz sebessége. A kinetikus energia ismeretében a lökésszerű nyomásnövekedés az ún. Joukowsky-formulával fejezhető ki: pr = w×a×v/144×g, ahol pr a nyomásnövekedés, w a víz fajsúlya, a a nyomáshullám terjedési sebessége, v az áramlásisebesség-változás és g a nehézségi gyorsulás (9,81 m/s²).
Nem is gondolnánk, mekkora erőhatások léphetnek fel a vezetékekben. Például, egy átlagos, félcollos vezetékben 2 m/s sebességgel áramló vízben akár 25 bar nyomáslökés is előfordulhat, ami 4 bar víznyomás esetén 29 bar pillanatszerű terhelést jelent.
A fenti ábrán az egyik leggyakrabban alkalmazott lökéshullám-elnyelő vázlata látható, amely tulajdonképpen egy hidraulikus/pneumatikus lengéscsillapító. Az alábbi kép mosógépre szerelve ábrázolja az eszközt. Használatát az USA-ban és Kanadában már szabványok írják elő, új rendszereknél a gyors zárású szelepek előtt két méteren belül telepíteni kell.
Vízütés-elnyelő
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.