Példamutató EU: energetikai sikerek
2018. február 6. | Kósa Krisztina | 1515 |
Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
2017-ben az Európai Unió villamosenergia-szükségletének közel egyharmadát már megújuló energiaforrásokból nyerte. Az irány jó, ellenben vannak olyan körülmények, melyekre a közösség minden tagjának illene odafigyelnie.
Amennyiben ez a tempó tartható, az EU 2030-ra hatalmas mérföldkőnek számító eredményt tudhat a magáénak a megújuló energiák részarányát tekintve, és ezzel jó példával járhat elől a legnagyobb területű és lélekszámú államokat illetően.
Egy egészen friss jelentés szerint az EU villamosenergia-szükségletének közel 30%-át megújulókból nyerte; a szél, a napenergia és a biomassza közel 21%-ban, a vízenergia pedig 10%-ban részesült ebből. A szénre és gázra alapozott energiatermelés megközelítőleg 20-20%-ot jelentett. Ezek a számok nagyon is pozitívak, hiszen 2000-ben a megújuló energiaforrások még csupán 12%-át adták az össztermelésnek. Amennyiben a növekedés mértéke nem változik, az Európai Unió 2030-ra akár az 50%-ot is elérheti.
A bővülés egyértelmű éllovasai az Egyesült Királyság és Németország, ugyanis az elmúlt három év növekedésének 56%-át ez a két ország adta – mindezt annak ellenére, hogy a közösség villamosenergia termelésének kevesebb mint 30%-át biztosítják csak.
Ugyanakkor vannak komoly ellentmondások is, hiszen miközben a megújuló energiák hasznosítás vadul szorítja egyre kijjebb a fosszilis hordozókat, a szén-dioxid-kibocsátás tavaly még nőtt is a korábbiakhoz képest – oka pedig az volt, hogy a fémipar fellendült.
A levegő minősége igencsak eltér Európa keleti és nyugati felén: míg a keleti részeken ragaszkodnak a szén használatához, addig nyugaton egyre inkább háttérbe szorul.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU-ban a konkrét cselekvések lefolytatása nagyrészt az egyes tagállamokra van bízva. Ugyanis az EU jelenleg abban a kedvező helyzetben van, hogy energiafordulatával jó példát mutathat más nemzetközi közösségnek is – legyen szó Indiáról, vagy éppen az USA-ról.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
