Földház kísérlet: egyedi megoldások a föld alól
2018. április 18. | VGF online | 4147 |
Az energia-megtakarítás egészen egyedi megoldásokra sarkallja a kutató, tervező műszaki szakembert. Kellő kitartással, lelkesedéssel használható új ötletek is születhetnek. A világot egy földházból figyelve ez talán nem is annyira meglepő.
Veremből jön az energia
Kovács Gábor szombathelyi építész, igazságügyi szakértő amellett, hogy tervező mérnök, kivitelező is, ha kell, két kézzel ragadja meg a probléma gyökerét. Jelenleg új házán dolgozik Balatonbogláron. Saját maga épített egy olyan vermet, amely a terménytároláson túl ásott kút segítségével friss levegővel látja el lakását. A kút a verem szomszédságában helyezkedik el, amely több mint ötszáz éves szolgálat után új funkciókkal is bővült. Amellett, hogy biztosítja Kovács úr lakásának másodlagos vízellátását, hőcserélőkön keresztül hűti és fűti a lakást, valamint a levegő ellátásáért is felel. Mindamellett ez egyfajta kísérlete egy új, földbe épített ház energiaellátásának is.
Földhő az üveg légréseiben
A lakások, épületek falait, födémszerkezetét lehet elsősorban jól leszigetelni. Leggyengébb láncszem az üvegfelület, melyből azonban igen nagy méret áll a rendelkezésre. Ablakok tekintetében az építészek elsősorban a zárt légrésre esküsznek. Ezért is meglepő az ötlet, hogy a kútból érkező levegőt valaki átvezeti az ablaküvegek közötti légrésen, így ezzel a megoldással télen fűti, nyáron hűti az üvegfelületeket. Az építész kísérletei állítása szerint azt bizonyítják, hogy a rendszer működik. Kovács Gábor ugyanis csináltatott két ugyanolyan ablakot, még a tájolást is ugyanúgy választotta meg, ezeken végezte a méréseket. Az egyik ablak légrései közé bevezettette a kútból érkező levegőt. Hitelesített hőmérőkkel figyelte az ablakok külső, belső felületeit, valamint a két üveg közötti légrést. A mérések tanúsága szerint a bevezetett levegővel működő ablak 6 °C-kal melegebb volt, mint a referencia nyílászáró. Ezzel jelentős mértékű energia-megtakarítás érhető el egy családi ház esetében.
Gépészeti szempontból az egész berendezés rendkívül egyszerű, a kútból érkező levegő egy részét 12 V-os autókürt kompresszor „puffogtatta” be az ablaküvegek közé egy műanyag csőrendszer segítségével. (A kérdés valójában az, hogy a levegő áramoltatásának költsége alacsonyabb-e, mint a megnyerhető energiamennyiség, illetve az üzemeltetés és a rendszer kiépítésének költsége a nyereséggel szemben hány éves megtérülést hoz.)
Élet a föld alatt
Ezen apró, de hasznos energia-megtakarítási lehetőségeket földházak tekintetében Kovács úr szerint jól lehet hasznosítani. A dombháznak sokféle megjelenési formája ismert, de legkevésbé egy adott dombszerű természeti képződménybe vájják, mint a barlangot. Többnyire sík vagy enyhén lejtős telekre építik fel a boltozatos, kupolás szerkezetet, majd a végén vastag földtakaróval fedik be. Építéséhez ideális a délnek lejtős, kötött talajú terület. Kevésbé jó a homokos vagy sziklás, hiszen ha az ember földházat akar, legyen a közelben föld. Általában ezek az épületek a lakott terület határán helyezkednek el, egy nagyobb telken, ahol a hagyományos utcaképnek már nem kell megfelelni. A tervezés is a természettel összhangban történik: a nappal használt helyiségek a déli oldalon, a hálószobák pedig északon kapnak helyet, a fény pedig tetőablakokon keresztül is bejut a házba.
Kovács Gábor diplomamunkáját is a földházakból írta, jelenleg saját hajlékán dolgozik. Ennek a fűtési rendszere is eltérő lesz a hagyományostól, hiszen a föld levegőjét egy csőrendszeren – amely a föld alatt van 40 méter hosszan elterítve – vezette be, amely a kandallóhoz csatlakozik. Innen az előfűtött levegő eljut a melegíteni kívánt helyiségekhez, a nappalihoz, az irodához, a fürdőszobához egy apró ventilátor segítségével. A rendszernek egy nehézsége van, a külső levegő, amely főleg télen, rendkívül párás, és amely aztán a belső felületekhez érve csapódik le. Ennek a kondenzvíznek az elvezetését meg kell oldani. Erre speciális módszert kellett kitalálnia az építőnek, melynek lényege, hogy a szellőztető csövön keresztül oldja meg a nedvesség elvezetését.
Fűtési módszerével Kovács Gábor építész arra számít, hogy télen, ha hosszabb időre elutazik, nem kell fűteni, temperálnia a házát, hanem alapból megmarad a kívánt 10 °C-os hőmérséklete. A hagyományos házakat, ha hosszabb ideig fűtés nélkül hagyjuk, nagy problémákkal nézhetünk szembe. Az első néhány napban legalább 6 °C-ot csökken a hőmérséklet, utána pedig rohamosan süllyed a belső hőmérő higanyszála fagypont alá. Hiába jó a hőtartása a téglának, előbb-utóbb átveszi a külső hőmérsékletet a ház, ezért kell temperálni az épületet, ha hosszabb időre magára hagyjuk. A földhővel fűtött földházat nem kötelező fűteni, és ez nagy előny.
A víz és a pára a gyengéje
A földházak energetikáját figyelembe véve, nincsenek vagy elenyészők a lehűlő felületek. Elsősorban a homlokzati falak tekintetében kell lehűlő felülettel számolni, ezért igen jó a hőszigetelő és hőmegtartó képességük is ezen épületeknek. A fagyhatár Magyarország tekintetében nincs egy méter, de az elmúlt évek időjárási adatait figyelembe véve 40 cm alá sem ment le a fagy. Ennek köszönhetően is a földházak hőtartó, hőszigetelő képessége tovább javul, mondhatni, télen fűt, nyáron hűt. Amellett, hogy a földházaknak számtalan előnye van, vannak hátrányai is. Elsősorban az, hogy nem lehet bővíteni az igen komoly vízszigetelés miatt. Bár az időjárás viszontagságai ellen rendkívüli védelmet nyújt (gondoljunk csak a szélviharok, villámcsapás, jégverés okozta károkra), a vízelvezetést, vizesedésvédelmet komolyan meg kell tervezni és precízen kivitelezni. A földkéreg szinte minden anyagot megvéd az eróziótól. A föld, a kavics, a kavicsból, mészkőből, égetett mészkőszármazékból álló beton és a vörösfenyő mind ilyen védendő anyag.
A földházak berendezés és gépészet szempontjából ugyanolyan lehetnek, mint egy hagyományos ház. Szinte minden helyiség rendelkezik ablakkal, amelyik nem, annak a szellőztetését kell megoldani légtechnikai berendezésekkel, ugyanúgy, mint egy társasházban az illemhelyeknél. Semmi extrát nem igényel az épület, ha nem akar a megrendelő napelemet, napkollektort, hőszivattyút. Gáz is bevezethető a földházakba.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
