Tényleg biztonságosak a CO jelzők?
2018. október 24. | VGF online | 6154 |
Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A napokban felreppent egy hír, hogy a Katasztrófavédelem honlapján található szénmonoxid vészjelzők közül egyes termékek nem estek át megfelelő bevizsgáláson, csupán a gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozat alapján minősíti a hatóság. Kikértük az OKF állásfoglalását.
Külalakra, formára az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság listáján szereplő készülékek olyanok, mint amelyeket korábban szaklapunk nem megfelelőnek minősített. A kétségeket más források is megerősítették, ezért biztos információért az OKF tájékoztatását kértük.
– Minden olyan szén-monoxid-érzékelő, ami szerepel a katasztrófavédelem által publikált pozitív és negatív listák valamelyikén, átesett egy gyártótól független, akkreditált vizsgáló laboratórium ellenőrzésén. A minősítés alapja az MSZ EN 50291-1 szabvány 5.3.4. pontja szerinti vizsgálat eredményessége, illetve sikertelensége három mintadarabon vizsgálva, úgy, hogy a minták mindegyikének meg kell felelnie a vizsgálatokon. Fontos, hogy nemcsak laboratóriumi, hanem egyéb szempontok szerint is vizsgálják a típusokat, így nézik a jelöléseket, feliratokat, valamint a többi között a használati útmutató meglétét is – monda el szaklapunknak Dóka Imre tű. főhadnagy.
A szén-monoxid-érzékelő készülékek figyelmeztető jelzést adnak egy bizonyos CO-mennyiség felhalmozódása esetén, így a lakóépületben tartózkodók reagálni tudnak, mielőtt jelentős kockázatnak lennének kitéve. A szén-monoxid-érzékelők nem a CO-mérgezések megelőzését szolgálják, hanem kiegészítő biztonsági felszerelésként a szén-monoxid visszaáramlása által okozott balesetek minimalizálását segítik elő. A készülék nyújtotta biztonságérzet akkor tekinthető tényleges biztonságnak, ha az megelőzéssel párosul (pl. a tüzelőberendezések, égéstermék-elvezetők rendszeres ellenőrzésével, karbantartásával).
Legyen Ön is előfizetőnk!
Lapunk nem létezhet előfizetők nélkül, ezért fontos, hogy minél több, szakmáját szerető, munkájára igényes épületgépészt, víz-, gáz-, fűtés-, hűtő-, klíma-, légtechnika-szerelőt tudhassunk olvasóink között. Ha Ön is egy ilyen kolléga, akkor szavazzon nekünk bizalmat és a VGF&HKL-re való előfizetéssel fejezze ki a szakma iránti elkötelezettségét! Az éves előfizetés díja 9990 Ft, amit akár azonnal, bankkártyával is kiegyenlíthet. Ezért az összegért 10 lapszámot juttatunk el Önhöz, ami azt jelenti, hogy egy szám mindössze 999 Ft-ért kerül a postaládájába. Mit kapunk manapság ennyi pénzért? A napi munkavégzéshez elengedhetetlen szakmai ismereteket biztosan nem!
Az MSZ EN 50291-1:2014 Villamos készülékek szén-monoxid érzékelésére lakóépületekben szabvány részletesen foglalkozik a jelzőkészülékek megfelelőségi kritériumaival. Az 1. rész tartalmazza a vizsgálati módszereket és működési követelményeket, amely az EN 50291-1:2010 európai szabvány magyar nyelvű változata. A 2014-es magyar nyelvű kiadás tartalmazza az EN 50291-1:2010/A1:2012 módosítást, így részletesebb előírásokat az élettartam végének jelzésére, az elemmel működő készülékek védelmi fokának változását, további előírásokat az elem kapacitására, valamint szerkesztési változtatásokat. A szabvány a lakóépületekben való folyamatos használatra tervezett, villamos üzemelésű szén-monoxid gázérzékelő készülékek szerkezetére, vizsgálatára és működésére vonatkozó általános követelményeket írja elő.
A szabvány a következő két készüléktípust különbözteti meg:
- A típus, amely látható és hallható riasztást ad, valamint további művelet elvégzésére alkalmas kimenőjelet szolgáltat, aminek segítségével közvetlenül vagy közvetetten lehet működtetni egy szellőzőt vagy egyéb segédeszközt;
- B típus, amely csak látható és hallható riasztást ad.
A szabvány nem vonatkozik olyan készülékekre, amelyek
- a szén-monoxidon kívül más éghető gázok érzékelésére szolgálnak (lásd MSZ EN 50194-1),
- ipari létesítményekben vagy kereskedelmi helyiségekben szolgálnak CO-érzékelésre (lásd MSZ EN 45544-1, MSZ EN 45544-2 és MSZ EN 45544-3),
- füst- és tűzérzékelőkhöz alkalmazott CO-mérésre szolgálnak.
A szabvány 4. fejezetében a CO-érzékelők konstrukciójára, jelzéseire, riasztásaira, riasztási feltételeire, hibajeleire, kimenőjelére, feliratozására és csomagolására vonatkozó általános követelmények leírása található.
Az 5. fejezetben a vizsgálati módszerekre és a működésre vonatkozó részletes követelmények vannak leírva: a vizsgálati minták típusai, a vizsgálat feltételei, a vizsgálógáz tulajdonságai, a tápellátás, a környezeti feltételek (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás) stb. Mindez kiegészül az A mellékletben leírt bővített stabilitásvizsgálattal.
Megfelelő CO vészjelzők listája
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
