VGF&HKL szaklap

Megmenekültek a gyűjtőkémények

| |  2025 | |

Megmenekültek a gyűjtőkémények

A Budapesti Műszaki Egyetem laborjában bevizsgálták, ennek nyomán pedig a katasztrófavédelem megfelelőnek talált egy Magyarországon forgalmazott kondenzációs gázkészüléket a „turbós” (GZHG a pontos megnevezés, vagyis gravitációs, de zárt) gyűjtőkéményen történő készülékcserére. (Ez a cikk nem PR és nem reklám célú, így a konkrét készülékmárkák megnevezése nélkül készült, de a lényeg a funkción, a megoldáson van, nem a márkanéven!)

Az elmúlt években hatalmas problémába ütköztek azok a társasházak, amelyek lakásaiban úgynevezett „turbós”, zárt égésterű készülékek üzemeltek egy közös gyűjtőkéményen, hiszen az Európai Uniós jogszabályok, így a hazai szabályok is korlátozták egyes készülékek forgalomba helyezését ilyen füstelvezető kürtők esetén. Pontosabban olyan műszaki követelményeket támasztottak, amelyeknek a korábban piacon található készülékek nem feleltek meg. Sok esetben a kéményseprőipari vállalatok nem is adtak engedélyt a nem kondenzációs gázkészülékek készülékcseréjére. Az alapvető műszaki probléma abból fakadt, hogy a 86% feletti hatásfokot elsősorban a kondenzációs készülékek tuják teljesíteni, viszont a kondenzációs üzemben a gyűjtőkémények nem tudnak a kondenzvíznek ellenállni, bár a GZHG kémények közel 80%-a kondenzátumnak is ellenáll, a piacvezető kéménygyártók termékei nagy számban találhatóak a piacon. A modern kondenzációs készülék égéstermék-hőmérséklete is olyan alacsony, hogy nem tud rendeltetésszerűen működni a gyűjtőkémény. Ez arra ösztönözte a társasházakat, hogy új megoldást válasszanak, egyedi fűtőkészülékeket, egyedi vagy új égéstermékelvezetést, akár elektromos fűtést vagy hőszivattyút. De talán a legjellemzőbbek a jogellenes készülékcserék voltak, beüzemelés, számla nélkül, például ukrán feketeimportból. Persze olyan is előfordult, hogy a végfelhasználó vett egy új kondenzációs készüléket, és mindenféle engedély nélkül rákötötte a gyűjtőkéményre, aztán, amikor észrevették, teljesen jogszerűen le is zárta azt katasztrófavédelem.

De mostantól lehet vásárolni és üzembe helyezni olyan kondenzációs gázkészülékeket is, amit a katasztrófavédelem szakértői bevizsgáltak készülékcserére. A készülék forgalmazására egyébként a jogszabályi előírások szerint nem kell a katasztrófavédelem engedélye, ám sajnos hiába egyértelmű a jogszabály, ha az egyes hatóságok azt másként értelmezik.

Viszont a most bevizsgált gázkészülékek biztonságosan és jogszerűen ráköthetők a társasházak gyűjtőkéményeire, ha az egyik készüléket cserélni kell. Természetesen minden esetben szükséges tervezőt bevonni a készülékcserébe, hiszen a tervező vállalja a felelősséget ezekben az esetekben. A készülék képes moduláris, energiatakarékos üzemmódban üzemelni, így mindig a legoptimálisabb a fogyasztása. A kiváló hatásfok mellett is képes kondenzátumkibocsátás nélkül üzemelni, így nem károsítja a „hagyományos” égéstermék-elvezető rendszert és megfelel a szükséges jogszabályban foglalt műszaki követelményeknek.

„A BME laborjában vizsgált készülék alkalmas a tervezői felelősségvállalás alapján lehetséges a 3–5 készülék rákötéses gyűjtő jellegű, zárt, huzat vagy mesterséges szívás hatása alatt álló, gázüzemű tüzelőberendezést kiszolgáló rendszereknél a készülékcserére a kémény lényeges átalakítása nélkül!” – áll az egyetem jelentésében. A tesztelés során nyilván 3–5 készülékes gyűjtőkéményre való készülékcserét vizsgálták, ám akár 8–9 készülékes társasházakban is működhet a kazán. Ennek ellenére elengedhetetlen a tervező bevonása!

Gyakorlatilag olyan kondenzációs készülékről beszélünk, amely képes az ErP irányelveknek, a jogszabályban előírt műszaki követelményeknek megfelelni, emellett nem a maximális hatásfok elérése a cél, hanem hogy a korábbi „turbós” készülékek műszaki paraméterei szerint, a gyűjtőkémények működéséhez szükséges értékeken üzemeljen.

A készülék megvásárlása előtt javasoljuk tervezővel, kéményseprővel egyeztetni, hogy szükségesek-e kisebb átalakítások a rendszeren!

ErPGyűjtőkéményKondenzációs kazán

Kapcsolódó