Megmenekültek a gyűjtőkémények
2019. november 21. | Szilágyi László | 6896 |
Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Budapesti Műszaki Egyetem laborjában bevizsgálták, ennek nyomán pedig a katasztrófavédelem megfelelőnek talált egy Magyarországon forgalmazott kondenzációs gázkészüléket a „turbós” (GZHG a pontos megnevezés, vagyis gravitációs, de zárt) gyűjtőkéményen történő készülékcserére. (Ez a cikk nem PR és nem reklám célú, így a konkrét készülékmárkák megnevezése nélkül készült, de a lényeg a funkción, a megoldáson van, nem a márkanéven!)
Az elmúlt években hatalmas problémába ütköztek azok a társasházak, amelyek lakásaiban úgynevezett „turbós”, zárt égésterű készülékek üzemeltek egy közös gyűjtőkéményen, hiszen az Európai Uniós jogszabályok, így a hazai szabályok is korlátozták egyes készülékek forgalomba helyezését ilyen füstelvezető kürtők esetén. Pontosabban olyan műszaki követelményeket támasztottak, amelyeknek a korábban piacon található készülékek nem feleltek meg. Sok esetben a kéményseprőipari vállalatok nem is adtak engedélyt a nem kondenzációs gázkészülékek készülékcseréjére. Az alapvető műszaki probléma abból fakadt, hogy a 86% feletti hatásfokot elsősorban a kondenzációs készülékek tuják teljesíteni, viszont a kondenzációs üzemben a gyűjtőkémények nem tudnak a kondenzvíznek ellenállni, bár a GZHG kémények közel 80%-a kondenzátumnak is ellenáll, a piacvezető kéménygyártók termékei nagy számban találhatóak a piacon. A modern kondenzációs készülék égéstermék-hőmérséklete is olyan alacsony, hogy nem tud rendeltetésszerűen működni a gyűjtőkémény. Ez arra ösztönözte a társasházakat, hogy új megoldást válasszanak, egyedi fűtőkészülékeket, egyedi vagy új égéstermékelvezetést, akár elektromos fűtést vagy hőszivattyút. De talán a legjellemzőbbek a jogellenes készülékcserék voltak, beüzemelés, számla nélkül, például ukrán feketeimportból. Persze olyan is előfordult, hogy a végfelhasználó vett egy új kondenzációs készüléket, és mindenféle engedély nélkül rákötötte a gyűjtőkéményre, aztán, amikor észrevették, teljesen jogszerűen le is zárta azt katasztrófavédelem.
De mostantól lehet vásárolni és üzembe helyezni olyan kondenzációs gázkészülékeket is, amit a katasztrófavédelem szakértői bevizsgáltak készülékcserére. A készülék forgalmazására egyébként a jogszabályi előírások szerint nem kell a katasztrófavédelem engedélye, ám sajnos hiába egyértelmű a jogszabály, ha az egyes hatóságok azt másként értelmezik.
Viszont a most bevizsgált gázkészülékek biztonságosan és jogszerűen ráköthetők a társasházak gyűjtőkéményeire, ha az egyik készüléket cserélni kell. Természetesen minden esetben szükséges tervezőt bevonni a készülékcserébe, hiszen a tervező vállalja a felelősséget ezekben az esetekben. A készülék képes moduláris, energiatakarékos üzemmódban üzemelni, így mindig a legoptimálisabb a fogyasztása. A kiváló hatásfok mellett is képes kondenzátumkibocsátás nélkül üzemelni, így nem károsítja a „hagyományos” égéstermék-elvezető rendszert és megfelel a szükséges jogszabályban foglalt műszaki követelményeknek.
„A BME laborjában vizsgált készülék alkalmas a tervezői felelősségvállalás alapján lehetséges a 3–5 készülék rákötéses gyűjtő jellegű, zárt, huzat vagy mesterséges szívás hatása alatt álló, gázüzemű tüzelőberendezést kiszolgáló rendszereknél a készülékcserére a kémény lényeges átalakítása nélkül!” – áll az egyetem jelentésében. A tesztelés során nyilván 3–5 készülékes gyűjtőkéményre való készülékcserét vizsgálták, ám akár 8–9 készülékes társasházakban is működhet a kazán. Ennek ellenére elengedhetetlen a tervező bevonása!
Gyakorlatilag olyan kondenzációs készülékről beszélünk, amely képes az ErP irányelveknek, a jogszabályban előírt műszaki követelményeknek megfelelni, emellett nem a maximális hatásfok elérése a cél, hanem hogy a korábbi „turbós” készülékek műszaki paraméterei szerint, a gyűjtőkémények működéséhez szükséges értékeken üzemeljen.
A készülék megvásárlása előtt javasoljuk tervezővel, kéményseprővel egyeztetni, hogy szükségesek-e kisebb átalakítások a rendszeren!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
ErPGyűjtőkéményKondenzációs kazán
