Esettanulmány: mono vagy multisplit

2020. május 6. | Lantos Tivadar |  3276 |

Sokszor kerülnek szembe a szakemberek azzal a kérdéssel, hogy monosplit klímákat, vagy multi gépeket válasszanak egy feladat megoldására. Nem kézenfekvő, és egyértelmű. Nézzük meg gyakorlati oldalról ezt a kérdéskört.

A kérdést, hogy mono vagy multi gép kell-e az adott feladatra, csak jól képzett, és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező szerelő tudja eldönteni. Nyílván vannak olyan helyzetek, mint például kevés a hely a kültériknek, elcsúfítják a homlokzatot, ahol az épület adottságai eleve eldöntik a kérdést. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Talán meglepőnek tűnik, de ha csak pusztán az árakat hasonlítjuk össze, ugyanazzal a beltéri egységgel egy multisplit klíma drágább, mint két, három vagy négy különálló gép. Ha multisplit gépet szerelünk fel, majdnem biztos, hogy több csővezetékre lesz szükség. Emiatt a szerelés is drágább lesz, nagyobb a gép, nehezebb elhelyezni, viszont kis helyet foglal, és adott esetben esztétikusabb is.

Multik működése

A multisplit klímák működésével egyáltalán nincsenek tisztában a megrendelők, de gyakran még a hétköznapi szerelők sem. Először is két- és négycsöves rendszerek léteznek, el kell dönteni, hogy melyik kiépítésére van igény, illetve mekkora a kiépítésre rendelkezésre álló költségkeret. Alapvető különbség a két rendszer között, hogy egy rendszeren belül a kétcsöves berendezéssel vagy hűteni vagy csak fűteni lehet, de ehhez központilag el kel dönteni, hogy milyen üzemmódban üzemeljen a berendezés. A négycsöves rendszernél egy épületen belül lehet egyszerre hűteni és fűteni is egymástól függetlenül, nem szükséges hosszadalmas rendszerátállítás. Különösen az átmeneti időszakban van ennek jelentősége, míg az egyik szobában a lakó meleget akar, addig a másikban túl meleg van. Így különböző hőmérsékleteket kellene beállítani, amire a kétcsöves rendszer nem képes. Ha fűtünk a rendszerrel, akkor még a kikapcsolt beltéri egység is fog fűteni minimális mértékben. Sőt, ha egy kis méretű padlásszobába 4-5 négyzetméteres, akkor ez a probléma még inkább érezhető. Technikailag kivitelezhetetlen, hogy fűtés üzemmódban a nem működő beltéri teljesen kikapcsoljon, bár nem megy a ventilátor, de a hűtőközeget be kell engedni, ezért résnyire (általában 40 pulzus) kinyit az adagoló. Annak érdekében, hogy hűtőközeg-áramlás legyen, ne rakódjon le az olaj stb., ezért a nem működő készülékeket is meg kell járatni, amely energiafogyasztásban többletként jelentkezhet.

Esettanulmány: mono vagy multi

Három kisszoba és egy nagy nappali/konyha fűtését kell megoldani csak klímával. Ez 4 beltéri egységgel kivitelezhető, ha külön-külön akarjuk a helyiségek hőmérsékletét szabályozni, és megfelelő teljesítményt és komfortot szeretnénk. Mivel ez egy családi ház, és minden lehetőségre nyitottak a megrendelők, így lehet mérlegelni, hogy mono, vagy multisplittet építsünk be. Első közelítésre nagy előny lenne, ha csak egy kültéri egységet kellene beépíteni, bár esetünkben van lehetőség több beépítésére is. Ha a multigép mellett döntünk, könnyebben kiválaszthatjuk azt a helyet, ahol a készülék, illetve annak hangja legkevésbé zavar bárkit, és megfelelően rejtve van. Viszont egy kisebb családi ház vagy lakás teljes fűtéséhez akár 10-13 kW energia szükséges lehet, ehhez, illetve a négy beltéri egységhez egy nagyobb teljesítményű kültéri gépre lenne szükséges. Általában ezeknek a berendezéseknek a hatékonysága kisebb, a zajszintje viszont nagyobb, legyen szó bármelyik márkáról. Ezen felül, ha bármilyen hiba lépne fel, csak egy rendszerre tudunk hagyatkozni, tehát az összes többi szoba hűtése, fűtése leáll.

Nincs ez másképp egy tartalékfűtés nélküli gázkazános rendszernél sem, ott is a radiátor, vagy kazán meghibásodása esetén a teljes rendszer kiesik. Szerelés tekintetében a becsövezés növeli meg nagy mértékben a rendszer költségeit, mert egy kültéri egységhez kell az összes beltéri vezetékét eljuttatni. Sokkal több munkával jár tehát a kivitelezés, és sok esetben a csövezés nem rejthető el a falba, hanem általában fehér műanyag dekorcsatornát kell használni.

Több kültérivel

Az előző megoldással szemben a két kültéri egység használata a legtöbb problémára megoldást jelenthet. Mivel ugyanazt a teljesítményt 2 egységnek kell külön elvégezni, az egyik meghibásodása esetén sem maradunk teljesen fűtés, hűtés nélkül. A szükséges csövezés mennyisége is több mint felére csökkenne. Ugyan a hatásfok nagy mértékben függ a split készülék típusától de általánosságban elmondható, hogy a kisebb teljesítményű berendezések hatékonysága is jobb, mint legnagyobb társaiké. Némelyik modell esetében ez akár 15% különbséget is jelenthet. Ha tehát úgy tűnik jobban járunk, ha növeljük a kültéri egységek számát, érdemes megvizsgálnunk azt az esetet, ha csak monosplit klímákat szerelünk fel a ház hűtésének/fűtésének ellátására. Több mono split klímás megoldásnál, a mi esetünkben 4 db kültérivel kellene körbe rakni a házat, ez nem tűnik túl csábítónak, legalábbis ami a megjelenést illeti. Viszont a mono split gépek között nagyon sok berendezést találunk, ami kifejezetten fűtésre van optimalizálva. Akár –22, – 35 fokos külső hőmérséklet esetén is hatékonyan fűtenek. És a hatékonyság is jobb, mint a multi split klíma rendszerek esetében. Itt már nem nagyon találunk 4.0 SCOP alatt klímát, illetve, bármilyen hiba esetén csak egy helyiség esik ki a fűtésből. Csövezésre ebben az esetben szinte nem is volna szükség, tehát relatíve ez a megoldás jár a legkevesebb munkával. Tehát mind a készülékek, mind a szerelés jóval olcsóbb, ha mono split klímát választunk!

Költségek

Egy multi klíma készülék 4 beltéri egységgel 700 ezer forint. A szerelési díj 2 méter csőhosszig 60 ezer forint, 2 méter felett 6000 Ft/m a kiépítés. Esetünkben négy készüléket kell felszerelni, ami alsó hangon is 200 ezer forint lenne. Erre jön rá a több tíz méter csővezeték kiépítésének költsége, amely meg is duplázhatja az árat. A klímacső folyómétere 800 forint. Szükség van még a feltöltéshez klímagázra, ami szintén nem olcsó. Ami azt jelenti, hogy egy négy szobát ellátó multi készülék beépítéssel jócskán meghaladja az 1 millió forintot. Abban az esetben, ha duál split készülékkel oldjuk meg a roblémát, akkor a kültéri egységek darabja 280 ezer forint. A beltéri egységek darabja 52 ezer forint. Így a készülék ára kb. 800 ezer forint. Látható, hogy valóban olcsóbb a dual splittes megoldás, ugyanis csak kb. 100 ezer forinttal drágább, de a szerelési díjakon sokkal több „megfogható. Monosplit beltérivel ugyanabból a márkából 154 ezer forint, ebből négy darabra van szükség. Ennek ára kb. 615 ezer forint. Felhelyezése 60 ezernél megáll, esetleges kedvezményt is ki lehet alkudni. Így a monosplit készülék beépítése bőven 1 millió forint alatt várható. Ezek az árak csak tájékoztató jellegűek, ugyanis a készülék típusától, teljesítményétől függően jelentősebb eltérések is mutatkozhatnak.

Tovább is van...

A multisplit klímák esetében van még más buktató is, amire a szerelők ritkán figyelmeztetnek. Ha felteszünk, mondjuk, egy 4-es multit – mert éppen az van kéznél –, de csak két beltérivel szeretnénk járatni, az megoldható. De ha ezek közül az egyik beltéri egység elromlik, akkor a másik sem fog tovább működni. A multisplit klímáknál meg van határozva, hogy a kültéri egységet mekkora teljesítményintervallumban kapcsolhatom össze a beltéri egységekkel. Az alsó, illetve a felső teljesítményhatárt megadják a gyári adatoknál. Ezért érdemes Btu-ban számolni, mert az pontosabb eredményt ad. De mi is az a Btu? A British Thermal Unit rövidítése; azt a hőmennyiséget jelöli, amellyel 1 font víz (H2O, legnagyobb sűrűségben) hőmérsékletét 1 °F fokkal növeli. A klímaberendezés hűtési teljesítménye az a képesség, hogy mennyi hőt képes eltávolítani a szobából, rendszerint Btu/h mértékegységgel jelölik. A magasabb Btu-érték azt jelenti, hogy a gép több hőt képes elszállítani. Fontos, hogy a szoba hűtését ellátó klímaberendezés Btu-értéke bőven elég legyen a szoba levegőjének lehűtésére. Hogyan számíthatjuk ki a Btu-értéket? Megbecsülni a következőképpen lehet: Vegyünk alapul egy szobát, ahol 1-2 ember tartózkodik. Számoljuk ki a szoba légtérfogatát: pl. 2,5×3×2,5 m= 18,75 m³. A kapott eredményt osszuk 2-vel; 18,75/2 =9,375, ez megadja a becsült hűtési hőigényt kBtu/h mértékegységben.Ha a beltéri egységre vonatkozó Btu-értékeket összeadom, és ez az érték benne van a kültéri egység alsó és felső Btu-intervallumában, akkor működni fog a berendezés. Ha épp a határon van az érték, akkor, ha egy beltéri kiesik, leáll az egész rendszer. A multisplit kültéri egységét úgy is tönkre lehet tenni, hogy egy beltérit kikötök az elektromos hálózatból. Ha a kültérinek bármi baja történik és ezáltal megáll a ventilátor, akkor az összes beltéri egység is leáll. A multisplit készülékek legnagyobb előnye a mérete. Ezenkívül sokkal hosszabb csővezetékeket lehet kialakítani, egy 8-as multit akár 150 méterig lehet csövezni. A monosplit készülékek általában 20-25 méterig csövezhetők, ha speciális a gép, akkor 30 méterig.

Számmisztika

A klíma adatait elolvasva a fogyasztást elég sokan rosszul ítélik meg és le is tesznek a klímavásárlásról. A klímákra írt hűtési teljesítmény Pl. 3,5 kW nem az elektromos fogyasztást jelenti. Egy 3,5 kW-os hűtési teljesítményű gép névleges áramfogyasztása 900-1100 W, vagyis 0,9-1,1 kW körül alakul ami inverteres gépeknél csak rövid ideig áll fenn, mivel azok a kívánt hőmérséklet elérése után 400-500 W körüli fogyasztást produkálnak (természetesen ez egy megfelelően méretezett gépre vonatkozik).

Klíma

---