Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Hidegben egyre több a hiba

| |  733 | |

Hidegben egyre több a hiba

Éjszaka a hőmérő higanyszála már gyakran van 0 ˚C közelében, így a gázkészülékeknek, hőszivattyúknak egyre nagyobb lesz az igénybevétele. A hideg bizony előhozza a készülékek rejtett hibáit, amelyek elsősorban a karbantartás hiányából erednek.

Még nem késő

Ledugult hőcserélők, eltömődött kondenzszifonok, szénmonoxid visszaáramlás, nem kellően meleg HMV. A szerelők igen gyakran találkoznak ezekkel a problémákkal. Meleg időben a tulajdonosok zöme szinte teljesen elfelejti, hogy a lakásában hőtermelő berendezés is működik, és a „Hej, ráérünk arra még!” jelmondat gyakran elhangzik. Amikor pedig szükség lenne a berendezésekre, már nehezen lehet megtalálni a megfelelő szakembert, aki a szükséges javítást szakszerűen el tudná végezni. Új építésnél is lehetnek problémák – bár ritkábban van erre példa -, ha például alulméretezik a berendezéseket. Főleg hőszivattyúk esetén lepődnek meg a tulajdonosok a nem várt villanyszámlán. De az alulméretezett kombi készülékek sem tudják biztosítani a megfelelő HMV-t, főleg ha kellően távol kerülnek elhelyezésre a melegvízvételi helytől. A kazán teljesítményét úgy szokás meghatározni, hogy a leghidegebb téli időszakban körülbelül 10%-kal haladja meg az épület hőveszteségét. Megfelelően méretezett kazán esetén –15 °C-os külső és 20 °C-os belső hőmérséklet mellett még éppen elegendő a fűtési teljesítmény.

A túlméretezés is probléma

Gyakran viszont túl nagy hőtermelő berendezések kerültek fel a falakra, de a fűtésrendszer kialakítása alulméretezett. Például egy kondenzációs készüléknél is, hogy jobb hatásfokkal működjön, nem maradhat el a méretezés. Többször előfordul a gyakorlatban, ha egy meglévő fűtési rendszeren történik kazáncsere, hogy az új kondenzációs készülék nem hozta az elvárt megtakarításokat. Ennek oka, hogy magasabb vízhőfokhoz lettek méretezve a radiátorok, ami már az alacsonyabb, 50–60 °C vízhőmérséklethez nem lesz megfelelő, így nem tud a készülék kondenzációs üzemben dolgozni. Megfelelő teljesítményű és szabályzású rendszer esetén a hőtermelő berendezés folyamatosan dolgozik, a radiátorokba mindig a megfelelő hőmérsékletű víz jut, feltéve, hogy azok is jól lettek méretezve. A kazán üzemelési ciklusait annak közvetlen megfigyelésével ellenőrizhetjük.

Tisztítatlanság

Elsősorban a nyílt égésterű kazánok esetén fordul elő, hogy a hőcserélő lemezei között nem tud megfelelően áramolni a füstgáz. A tisztítatlan kazánok ismérvei a bőséges por a deflektorok környékén, valamint a kazán többi alkatrészén. Igazán árulkodó, ha a burkolat megégett, a hőtől barnásan elszíneződött. Ha a láng oldalt „kicsap”, akkor már nagy a baj. Ilyenkor alapos tisztításra van szükség. A gázkazán tisztítása nem azt jelenti, hogy végigporszívózzuk, letisztítjuk a készülékházat. A kazánt szét kell szedni, az égőt ki kell mosni, a protokollnak megfelelően alaposan át kell vizsgálni, és az alkatrészeket meg kell tisztítani. A legtöbb esetben műszeres ellenőrzésre is szükség lehet. A tisztítás mellett a kazán gyors állapotfelmérése is elengedhetetlen. Egy szerelőnek szinte ránézésre tudnia kell, hogy milyen készülékkel áll szemben, azonnal feltűnik, ha rendellenesen üzemel. Az égőrózsa alatti égési nyomok is árulkodók lehetnek, de a hőcserélő hangját is érdemes meghallgatni, milyen az áramlás, mennyire zajos. Ebből szintén lehet a tüzelőberendezés állapotára következtetni. A szivattyú motorjának ugyancsak a hangjából lehet tudni, hogy rendesen működik-e – nem erőlködik, egyenletesen jár stb. De olyan kazánokkal is sokszor találkozni, amelyek kívül hibátlanok, szinte ragyognak, a belsejük azonban ledugult, mert nem volt szűrő, iszapleválasztó a rendszerben, és ennek következtében belülről az egész kazán elvízkövesedett. Elég látványos és egyértelmű jele az elégtelen üzemnek, amikor a lángok a hőcserélő oldalán törnek elő. Tisztítás után hallható, hogy sokkal jobb lett az égés, sokkal erőteljesebben működnek a fúvókák, így megfelelőbb és gazdaságosabb lett az üzemeltetés.

A hőszivattyúkról

Tartós hideg időjárás mellett meggyőződhetünk a hőszivattyúk előnyeiről és hátrányairól egyaránt. Fontos szempont, hogy ne ítéljünk előre, előfordulhat ugyan, hogy ebben a hónapban talán magasabb lesz a villanyszámla, azonban a hőszivattyúk működését, jósági tényezőjét, hatásfokát (COP) a teljes szezonra (SCOP) kell vizsgálni. Tartósan 0 °C alatt a hőszivattyúk, fűtő split klímák hatásfoka jelentősen csökken. A piacon rengeteg készülék közül választhat a megrendelő, elsősorban pénztárcafüggő az, hogy az erősebb hidegekben milyen hatásfokkal működik a berendezés. Azt azonban tudnunk érdemes, hogy a hidegben a hőszivattyú korlátai, hibái sokkal jobban előjönnek. A fűtési idény beköszöntése előtt még egyszer át kellene nézetni a készülékeket, annak érdekében, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés. Hőszivattyú karbantartása tehát évente kétszer lenne aktuális.

Karbantartás

A karbantartási munka megkezdése előtt a hőszivattyúkat áramtalanítani kell! Az első, amit átnézünk, az elpárologtató felszínének tisztasága. A tavaszi virágszirom, a nyári por és az őszi hulló falevelek mind-mind az elpárologtató felületén, vagy a lamellák között landolnak. A legdurvább a nyárfa virágzásánál keletkező bolyhos anyag, amely szinte teljesen képes eltömíteni a felületeket. Ezektől kötelező (egyébként évente többször is érdemes) megtisztítani az elpárologtató felületét. A tisztítás történhet alacsony nyomású vízzel, vagy levegővel. Az erős vízsugár, vagy kompresszor a vékony alumínium lamellákat elgörbíthetik, ezeket lamellafésűvel lehet kiegyengetni, de csakis végszükség esetén.

A gép védőburkolatának eltávolítása után szemrevételezéssel át kell nézni az elektromos csatlakozásokat, a csöveken levő gyári hőszigeteléseket. A gép belsejét is meg kell tisztítani a bele hullott kosztól, piszoktól. Meg kell mérni a klímagáz mennyiségét is a berendezésben. A hűtőközegnek grammra pontosan a gyári előírásnak megfelelő mennyiségben kell a rendszerben lenni, különben a gép nem hozza az elvárt SCOP értéket. Ha a klímagáz mennyisége rendben van, áram alá kell a hőszivattyút helyezni, és el kell végezni a beindítási protokollt.

Ezzel a karbantartási munkálat még nem fejeződött be, hiszen a levegős hőszivattyú hangja, a kompresszor esetleges működésbeli zajai figyelmeztethetnek a problémákra. A hibamentes hőszivattyúnak meghatározott időn belül (típusonként változó) fel kell fűtenie a puffertartályokat. Érdemes átvizsgálni a csatlakozó fűtési rendszer elemeit is, valamint a fűtővíz összetételét, szennyezettségét is.

Fűtési rendszerKarbantartás

Kapcsolódó