FRISSÍTVE. Ritkán tapasztalt probléma elé állította a kivitelezőket – ideértve természetesen az épületgépészeti kivitelezőket is – az építőipari árrobbanás, s a vele párosuló anyaghiány. Számos vállalkozó mostanában szembesül azzal, hogy a hónapokkal ezelőtt elnyert/elvállalt munkát jelentős veszteséggel, jobb esetben egy fillér haszon nélkül tudja csak befejezni. Kérdés, mit lehet tenni, ha a külső körülmények változása nyomán az önköltség egyszer csak a szerződéses ár fölé ugrik. Az egyik lehetséges megoldás a tárgyalás a megrendelővel, ám ha az bármely okból nem hajlik a megegyezésre, a kivitelező vállalkozó számára alig marad menekülőút. Lapunk célja, hogy minél alaposabban járja körül a kialakult helyzetet, ezért arra kérjük a kivitelező kollégákat, cégvezetőket, hogy a témában szerzett tapasztalataikat, történeteiket küldjék el a VGF&HKL szaklapnak!
Frissítés, július 2.
Jön az exporttilalom
A kormány októbertől kiviteli korlátozást rendelt el építőipari termékekre, például az épületfára, a vasra és az acélra – jelentette be a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában július 2-án. A távirati iroda tudósítása szerint Orbán Viktor hozzátette: részben azért „szaladtak el” az építőipari anyagok árai néhány termék esetében, mert megnőtt az országból kivitt mennyiség. Megjegyezte: a korlátozást először be kell jelenteni Brüsszelben, az Európai Uniónak azt engedélyeznie kell, a notifikáció négy hónapig tart. Addig a kivitel esetében kötelező bejelentést és állami elővásárlási jogot vezetnek be, „megpróbáljuk Magyarországon tartani az építkezések szempontjából kulcsfontosságú anyagokat” – mondta a kormányfő. A kormányfő azt is bejelentette: az áremelkedések megfékezéséért néhány építőanyag esetében extraprofitadót fognak bevezetni. Mint mondta, ezt a kavicsnál és a sódernél mindenképpen megteszik, de más termékeknél is megnézik a lehetőségét. Ezt azzal indokolta, hogy egyes építőanyagok esetében olyan extraprofitot akarnak realizálni, ami nem fogadható el, ezért ha bizonyos árszint fölötti eladási árat tapasztal a kormányzat, akkor az a fölötti ár 90 százalékát el fogja vonni.
„4 méter 315-ös Spiko cső van valakinek eladó? S.O.S. Most kellene!” – ezt a bejegyzést nemrégiben tették közzé a legnépszerűbb közösségi oldal egyik zárt, szakmai csoportjában. – „Nálunk elvileg van egy darab raktáron Budapesten” – jött rá a segítőkész válasz. Ez a párbeszéd elég jól példázza, hogy nem a megszokott körülmények között dolgoznak manapság az építőipari vállalkozások; a külső környezetet egyszerre jellemzi a rendkívüli mértékű áremelkedés és bizonyos alapanyagok, termékek hiánya, ami értelemszerűen komoly konfliktusok és feszültségek forrása. Nem véletlen, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleménye szerint egyre több panasz érkezik hozzájuk az építőiparral kapcsolatban. Mint írják, a fogyasztók és a cégek leginkább a kiskereskedelmi piacon, vagyis az építőanyag-kereskedők, tüzépek szintjén érzékelik a gondokat, amelyek összefüggenek az utóbbi idők áremelkedésével. – A panaszok alapján egyes termékekből bizonyos helyeken áruhiány alakulhatott ki, a kereskedések pedig a beszerzési árak gyors változásaiból fakadó kockázatokat igyekeznek áthárítani a vásárlókra. A versenyhatósághoz érkezett jelzések értékelése folyamatban van, az látható, hogy sok fogyasztónak és vállalkozásnak jelentenek gondot az építőipari piacot érintő tendenciák – áll a hatóság közleményében.
Szerződések fogságában
Nemcsak a GVH-t, lapunkat is keresték az ügyben, méghozzá aggódó kivitelezők. A problémájukat egyszerű felismerni, ám megoldani már korántsem, hiszen akik mondjuk hónapokkal előre, részletes, precíz árazásra épített ajánlatukkal leszerződtek egy munkára, mostanra azon törik a fejüket, miképpen kerüljék el az áremelkedés nyomán rájuk váró veszteséget, vagy hogyan hozzák ki legalább nullára az egyenleget. Abszurd, de az egyik hozzánk forduló épületgépészeti kivitelező a helyzetet látva ma már kifejezetten örül annak, hogy tavaly ősszel alulmaradt egy milliárdos tenderen, ám egy közbeszerzéssel elnyert kisebb munka kapcsán így is bajban van. – Az ajánlatunkban a fődarabokra számított 10-15 százalékos, és az apróbb szerelvényekre rakott 20-30 százalékos árfedezeti kockázatunk nem fedezi azt a drágulást, ami villámgyorsan futott végig a piacon – panaszolta, feltéve a kérdést, milyen lehetőségei vannak ebben a helyzetben a veszteség elkerülésére.
– Noha a kivitelezéseket veszteségbe fordító áremelkedéseket a kivitelező szemszögéből nézve vis maior, vagyis előre nem látható és elháríthatatlan hatások okozzák, ez jogilag nem teszi lehetővé, hogy a vállalkozó erre hivatkozva módosítsa a szerződését vagy bújjon ki a kötelezettségei alól – mondta el lapunknak dr. Dobos István, építési joggal kapcsolatos ügyekre specializálódott ügyvéd. Mint mondta, egy megállapodás megváltoztatásához mindkét szerződő fél egybehangzó szándékára van szükség, a sarokba szorult kivitelezőknek tehát első körben meg kell próbálkozniuk megegyezésre jutniuk a megbízójukkal. Ha ez nem vezet sikerre, a bíróságtól lehet kérni a szerződés módosítását a körülmények jelentős mértékű megváltozására hivatkozva. Ez ugyanakkor már peres ügy, és túl azon, hogy a kimenetele bizonytalan, rendszerint hosszú időre el is húzódik – sokkal tovább tarthat, mint maga az építkezés. Nem véletlen, hogy alig-alig indítanak ilyen pert a bíróságokon.
A kormány lépni akar
Nyilvánvaló, hogy ha valamilyen megoldás nem születik ennek a problémacsomónak a kibogozására – átvágására – az komoly bajokhoz, tömeges cégcsődökhöz, félbemaradt építkezésekhez és pénzükből kifogyó megrendelőkhöz, magyarán káoszhoz vezethet. A problémát a kormány is érzékeli, maga a kormányfő hozta szóba június 29-én, a szlovák kollégájával folytatott tárgyalását követő sajtótájékoztatón, felemlítve, hogy miközben január elseje óta a magyar állam legfeljebb hárommillió forinttal segíti a lakásfelújító családokat, a támogatás valójában másutt csapódik le. – Morális értelemben is bánt, amit látok. A sok esetben a száz százalékot is meghaladó áremelkedéssel a hárommilliós támogatás egy részét rögtön át is szivattyúzzák az építőipari alapanyagokat gyártó cégekhez. Ez elfogadhatatlan, intézkedésekre lesz szükség, amiket szeretném, ha a kormány már ezen a héten megtárgyalna – közölte akkor Orbán Viktor.
A miniszterelnök bejelentése nem volt váratlan, hiszen szűk három héttel korábban Nagy Márton, a jegybank korábbi alelnökéből kormányfői főtanácsadóvá vált közgazdász egy építőipari konferencián már szót ejtett arról, hogy a kormány nem fogja tétlenül nézni az elszálló építőanyagárakat és a külföldi gyártók visszaélését az „erőfölényükkel”, erre egy hétre pedig a GVH is felállított egy csoportot az elszabadult árak vizsgálatára. Nem világos ugyanakkor, milyen eszközök vannak a kormány kezében, mert bár a GVH és a legfelsőbb szintű politikai kommunikáció is azt sugallja, hogy egyfajta „mutyival”, árkartellel állunk szemben, az árrobbanás ugyanakkor globális jelenség, vagyis éppúgy ment végbe a világpiacon, mint idehaza.
Segítsünk egymásnak!
Lapunk arra kéri az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó olvasóit, hogy írják meg az elszálló árakkal kapcsolatos tapasztalataikat, esetleges nehézségeiket a szerződéseik kapcsán. Úgy gondoljuk, ha sikerül minél több, akár kudarcos, akár sikeres történetet bemutatnunk, annak az egész ágazat a hasznát láthatja! Kérjük, ragadjanak billentyűzetet, és hozzászólásban írják meg, Önöket hogyan érinti a kialakult helyzet, vagy küldjenek számunkra levelet!
Az Amerikai Egyesült Államokban jegyzett NASDAQ részvénytőzsdén egy évvel ezelőtt 2020. július elsején 2748 dolláros áron cserélt gazdát a réz, az épületgépészet egyik alapanyaga. Cikkünk írásakor 4289 dolláron folyt a kereskedés, de kevéssel korábban ennél 500 dollárral magasabban is születtek kötések. Ugyanez az áremelkedés jellemezte az egyéb fémek, például az acél és az alumínium árfolyamát, de ugyancsak az egekbe emelkedett a fűrészáru árfolyama is, valamint jelentősen megdrágultak a csőgyártásban használt műanyagok, a szigetelőanyagok, és tulajdonképpen minden, bezárólag a raklapokkal és az áruk csomagolóanyagával.
A réz árának tőzsdei alakulása az elmúlt egy évben
Az áremelkedés háttere összetett. Egyrészt a járvány hatásait mérsékelendő, a világ jegybankjai pénzpumpával igyekeznek megtámogatni a gazdaságot, ami önmagában inflációt gerjeszt, ehhez járul hozzá az állami beruházási programok által generált kereslet, ami viszont pont a járvány miatt visszaesett termelőkapacitással találkozva felfelé tartó árspirált indít. Mindezt csak tetézi a tengeri szállítás megdrágulása. A konténerárak a korábbi háromszorosára emelkedtek, de így sincs belőlük elég, a dél-kínai kikötőkben pedig a járványügyi intézkedések miatt csak jelentős csúszásokkal folyik a hajóforgalom.
Nem nehéz belátni, hogy az alapanyagok áremelkedése az épületgépészet számos területén alapvetően határozza meg a feldolgozott termékek és berendezések árát. Maradjunk csak a réznél. Egy neves klímatechnikai gyártó nemrégiben végigvette, milyen okok állnak a réz áremelkedés mögött, és hogyan hat ez a klímaberendezések piacára. – A rézből jelentős hiány van a világpiacon, melynek egyik oka a rézellátásban élen járó Latin-Amerika országainak a vakcina hiány miatt kieső kapacitása, a másik oka pedig az elektromos autóipar robbanásszerű térhódítása. Több autógyártó is bejelentette, hogy a kapacitásaik jelentős részét átállítják elektromos autó gyártására. Míg egy split klíma legyártásához 10 kg réz kell, egy elektromos autó gyártása több mint 80 kg-ot igényel. A réz ára az elmúlt évben 100%-kal növekedett, történelmi csúcson van, és egyes elemzők további jelentős drágulást jeleznek elő. A Goldman Sachs 2025-ös évre 15 000 USD-t jelez elő a réz árának, ami további másfélszeres emelkedés lenne. Az alumínium ára 78%-kal, az R410A hűtőközeg pedig 55%-kal emelkedett egy év alatt – áll az elemzésben.
Mit hoz a jövő?
Mivel a probléma rendkívül összetett, valószínűleg a megoldása sem lehet egyszerű. Egy bizonyos árszint kialakulása természetesen már önmagában visszaveti a keresletet és ezen keresztül az árakat, ám egy ilyen folyamat beindulása már az egész magyar nemzetgazdaságra is negatív hatással van. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) minden estre kidolgozott egy javaslatcsomagot a kormány részére. Erről Koji László, a szervezet elnöke az M1 Híradónak nyilatkozva annyit árult el, hogy a hazai gyártású termékek exportjának korlátozásában látják a megoldást. – Azt gondoljuk, hogy a Magyarországon előállított építőipari termékeknél, ami exportra megy ki, talán egy kicsit vissza kellene fogni, részesüljenek előnyben a hazai megrendelők és kivitelezők, másrészt pedig újabb országokból kellene importálni, ahonnan eddig nem importáltunk ilyen fontos termékeket, vagy lényegesen kevesebbet importáltunk – jelentette ki, hozzátéve, hogy a szakmai szervezet álláspontja szerint a hazai gyártók exportját regisztrációhoz vagy engedélyhez kellene kötni, és a külügyi tárca közreműködésével több alapanyagot kellene behozni Törökországból, Kínából, Oroszországból, Ukrajnából vagy Moldovából. A Portfolio.hu tudósítása szerint az ÉVOSZ azt is megfontolandónak tartja, hogy azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt időszakban indokolatlanul és kirívóan emelték, illetve emelik áraikat, azok a jövőben akár különadót is fizessenek.
A Koji László által bejelentett megoldási lehetőségek mellett számos egyéb is teret kapott a sajtóban – az önkormányzatok például áfavisszatérítést szorgalmaznak –, legjobb tudomásunk szerint ugyanakkor olyan javaslat még nem merült fel, amely a szerződéses kötelmeik miatt bajba került kivitelezők szemszögéből vizsgálná a problémát.
Önnek okozott már problémát kivitelezőként az áremelkedés?
Ossza meg tapasztalatait a kapcsolódó felmérésünkön!
Lapunk nem létezhet előfizetők nélkül, ezért fontos, hogy minél több, szakmáját szerető, munkájára igényes épületgépészt, víz-, gáz-, fűtés-, hűtő-, klíma-, légtechnika-szerelőt tudhassunk olvasóink között. Ha Ön is egy ilyen kolléga, akkor szavazzon nekünk bizalmat és a VGF&HKL-re való előfizetéssel fejezze ki a szakma iránti elkötelezettségét! Az éves előfizetés díja 8990 Ft, amit akár azonnal, bankkártyával is kiegyenlíthet. Ezért az összegért 10 lapszámot juttatunk el Önhöz, ami azt jelenti, hogy egy szám mindössze 899 Ft-ért kerül a postaládájába. Mit kapunk manapság ennyi pénzért? A napi munkavégzéshez elengedhetetlen szakmai ismereteket biztosan nem!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
