Tartalékfűtésre jó megoldás a vízteres kandalló?
2021. december 9. | Lantos Tivadar | 4137 |
Röviden és tömören: nem. Az utóbbi időben sokat foglalkoztunk a tartalék fűtési rendszerekkel egy esetleges áramkimaradás esetére. Most vizsgáljuk meg közelebbről a mai napig kapható vízteres kandallókat, és azt az esetet, hogyan lesz kazánház egy nappali szobából.
Szűk kéményjárat
A gondok általában már ott elkezdődnek, hogy vagy nincs kémény, vagy ha van, a kürtő mérete legfeljebb 140×140 mm-es, ami ezekhez a berendezésekhez igen szűk. Utóbbi esetben már az első begyújtáskor kiderül, hogy a tisztíthatatlanul szennyeződött ülőgarnitúra, a függönyök stb. pótlása többe kerül, mint amennyibe egy tisztességes kémény kialakítása lett volna. Ha előzetes kéményseprői szakértői véleményt kérnének a tulajdonosok, sok probléma megelőzhető lenne. A vízteres kandallóknak nagyjából kötött a direkt és a vízrendszerükön leadott hőmennyiségük aránya. Az esetek többségében azonban túlméretezett berendezést építenek be, aminek az a végeredménye, hogy a nappaliban – ahová a berendezést elhelyezték – elviselhetetlen lesz a hőség, azért, hogy a többi helyiségben is kellemes legyen az idő. Így nyitott ablakok mellett üzemeltethető a berendezés, amely egyáltalán nem energiahatékony.
Hiányzó szerelvények
Sajnos a vízteres kandallók bekötésénél számtalan meglepetéssel találkozhatunk. A legtöbb esetben a gyári ajánlásokat semmibe véve egyszerűen két vezetékkel rákötnek a meglévő fűtési rendszerre, se puffer, se nyitott tágulási tartály, se vészhűtő nincs a rendszerre építve. Néha még a lefúvató szelep is elmarad. A probléma már az első áramszünetnél jelentkezhet.
De még ha az említett problémákat nem is követik el a rendszerfabrikálók, a lakásban lévő légellátási viszonyokra kevésbé figyelnek. Ez a probléma csak a nyílt égésterű készülékek esetén jelentkezik, akkor, ha a kandalló már nem termel elég hőt a szoba melegítésére és a gázkazánt bekapcsolja a szobatermosztát vagy csőtermosztát. Mi történik ilyenkor a lakásban „B” típusú gázkazán jelenléte esetén? A kandalló kéménye óránként 150-300 m³ levegőt igényel, kéménye is 20-40 Pa közötti huzattal szívja a lakás légterét. Indulna a gázkazán, amelynek a kéménye induláskor önmagában legfeljebb 5-10 Pa huzattal rendelkezik. Győz az erősebb huzatú kémény! Ha nincs kellően kis ellenállású légbevezetés mindkét berendezés levegőigényének kielégítésére, akkor a gázkazán égésterméke el sem indul a kémény felé, hanem a kandalló felé húzódik, és torlódik az égéstérben, vagyis megkezdődik a szén-monoxid-termelés, amely súlyos balesetet okozhat.
A helyiség levegőjéből gazdálkodik
Elsősorban olyan vízteres kandallót érdemes tehát beépíteni, amelynek a helyiségtől független légellátása van. Ha a szoba közepén van a kandalló, akkor a szükséges levegőt a padlástérből tudja szívni a készülék, ha külső falon van építve, akkor oldalfali légbevezetőn. Érdemes beépíteni pillangószelepes szabályozót is a megfelelő működés érdekében. mindettől függetlenül a vízteres kandallóknak is szükségük van keringtető szivattyúkra, így csak a kályhák, és nem vízteres szilárd fűtőberendezések lehetnek teljes mértékben alkalmasak tartalék tüzelőberendezésnek. A kandallók legtöbbje azonban konstrukciójából eredően ténylegesen (a gázkészülékek terminológiájának megfelelő) zárt égésterű működésre nem képesek. Kétségtelenül sokat fejlődtek a kandallók a klasszikus, több száz éves konstrukciókhoz képest, de sajnos a zárt égésterűnek nevezett kandallók sem hermetikusan zárt kivitelűek. A levegőcsonkkal ellátott berendezések (általában kandallóbetétek) levegőcsatlakozása arra szolgál, hogy a kandalló belső terében a tüzelőanyag alá, illetve a láng és a panorámaablak közé vezesse a friss levegőt (ez utóbbinak az a feladata, hogy a légfüggöny megakadályozza az üveg belső felületén a kátránykicsapódást, kormozódást).
Fontos azonban tudni, hogy a levegőcsonkon érkező égéslevegő nagyon sokszor nem elegendő, ezért szükség van a helyiségből érkező további légmennyiségre, hogy mennyire, azt a füstgáz-levegő áramkör hő-és hidraulikai méretezése dönti el. Baj lehet akkor, ha a helyiség fokozott légzárású nyílászárókkal rendelkezik, de légpótlási lehetőséggel nem, mivel ilyenkor is létrejöhet az oxigénhiányos égés, annak minden károkozásával (füstölés, kormozás, szén-monoxid-termelés stb.), ami károsítja a berendezést, az égéstermék-elvezető rendszert és a tágabb értelemben vett környezetet is.
A tüzelőberendezéseket forgalmazókkal szembeni egyik leggyakoribb panasz, hogy nem adnak megfelelően korrekt felvilágosítást a berendezések műszaki paramétereiről, és arról, hogy nem a berendezést kell először megvásárolni, hanem felkészült szakemberrel (tervezővel) a kéménylehetőségeket kell feltérképezni, és csak ezután jöhet a vásárlás, nem fordítva.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
