Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A „közművagyon felélésére” figyelmeztet a Belügyminisztérium

Önköltségi ár alatt kapjuk a vezetékes vizet; a tárca dokumentuma áremelésre tesz óvatos célzást

2022. május 20. | Erdősi Csaba |  2884 |

A „közművagyon felélésére” figyelmeztet a Belügyminisztérium

A víziközmű-ellátás fenntartása szempontjából a szolgáltatók pénzügyi helyzetének konszolidációja a legsürgetőbb feladat – áll abban a közleményben, amelyet a Belügyminisztérium tett közzé Magyarország 2021. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről. A tájékoztatás szerint a szolgáltatók éves árbevételei több tízmilliárd forinttal maradnak el a költségeiktől. 2018-ban például 329,4 milliárd forintos összköltségre 259,3 milliárd forint árbevétel jutott. Ez nyilvánvalóan fenntarthatatlan állapot, nemhogy a szükséges fejlesztéseket, de a meglévő infrastruktúra működtetését sem teszi lehetővé.

Sokan és sok helyütt mondták, írták már különböző szakmai fórumokon és a sajtóban, hogy a jelenlegi árak mellett a hazai víziközmű-szolgáltatás nem fenntartható. Egyes településeken a hálózatfejlesztés nem képes lépést tartani a gyarapodó lakosságszámmal – lásd például Pécel szélmalomharcát –, emiatt locsolási tilalommal, vízkorlátozással szembesülnek a lakók, másutt, vagyis inkább szinte mindenhol, általános tapasztalat az elöregedett, csereérett infrastruktúra folyamatos meghibásodása. A hazai ivóvízvezeték-hálózat hossza 92 446 km. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. korábbi tanulmánya szerint a gerinchálózat közel harmada azbesztcement (eternit), amelyet az 1960-70 közötti nagyszabású fejlesztési időszakban fektettek le, ezek tervezett élettartama 30-40 év volt, s ezért mára erősen elöregedtek. A következő egyharmadot a KM-PVC csövek teszik ki, melyeket jellemzően az 1970–1990 közötti években fektettek le. Várható élettartamuk 40 év, vagyis itt is elérkezett a rekonstrukció ideje. „Félő, hogy az ivóvíz-törzshálózat 60 százalékánál egybe fog esni a rekonstrukció szükséglete, amely 40 000 km cső cseréjét vetíti előre a következő 20 év alatt. Jelenleg 350 km cső cseréje történik meg évente, holott 2000 km/év-re lenne szükség” – áll a tanulmányban.

A Belügyminisztérium is látja a bajt

A május 19-i Hivatalos Értesítőben jelent meg a Belügyminisztérium közleménye Magyarország 2021. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről. A dokumentum a vízgazdálkodást számos aspektusból vizsgálja, ezek egyike a víziközmű-szolgáltatás. Mint írják, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) mintegy 40, érvényes működési engedéllyel rendelkező víziközmű-szolgáltatót tart nyilván. Az integráció ellenére közöttük továbbra is jelentős különbségek vannak több szempontból is. – Ezek egy része természetes következménye a szolgáltatási területek eltérő adottságainak, azonban az alkalmazandó díjtételek és az ágazatot érintő transzferek hatása (adók, támogatások) is nagyon eltérően érintik az egyes szolgáltató szervezeteket. Az elmúlt időszak jogszabályi változásai mind költség, mind bevételi oldalról jelentős terhet róttak a szolgáltatók gazdálkodására. Az ellátási biztonság fenntartása szempontjából a legsürgetőbb feladat a szolgáltatók pénzügyi helyzetének konszolidációja. Emellett a szektor továbbra is egyik legsúlyosabb problémája a rekonstrukciós beruházások folyamatos elhalasztása, a közművagyon felélése – állapítja meg a közlemény.

A díjak különböznek szolgáltatónként, sokszor településenként, a szóródás nagyon nagy.

A víziközmű-szolgáltatás díjai 2018 (Ft/m3) Forrás: MEKH

  Ivóvíz Szennyvíz
  Min. Max. Átlag Szórás Min. Max. Átlag Szórás
Lakossági 78,3 537,3 224,5 90,1 81,1 1438,2 275,3 121,6
Nem lakossági 78,3 3297,0 306,2 179,4 91,0 1980,0 335,4 247,6

Az anyag kiemeli, hogy a költségmegtérülési mutatók folyamatosan romlottak az elmúlt években. Az ágazatra vonatkozó összevont költségmegtérülési ráta a 2009-es 99,2 százalékos szintről 2018-ra 78,7 százalékra romlott, ami több mint 20 százalékpontos visszaesést jelent.

Pénzügyi költségmegtérülési mutatók számítása

  Ivóvíz (mFt) Szennyvíz (mFt) Ivóvíz és szennyvíz együtt (mFt)
  2017 2018 2017 2018 2017 2018
Összes nettó árbevétel 123 176 122 919 133 541 136 428 256 717 259 347
Összes költség 148 577 150 758 170 350 178 690 318 927 329 448
Költségmegtérülési mutató 82,90% 81,53% 78,39% 76,35% 80,49% 78,72%

És mi lehet a megoldás?

A rezsicsökkentés miatt a szolgáltatók nem emelhetnek az áraikon, márpedig több bevételre van szükségük, hiszen a jelenlegi helyzet már rövid távon sem tartható. Az elmaradó fejlesztések, a hálózat toldozgatása, foltozgatása és az állandósult munkaerőhiány miatt előbb-utóbb garantáltan eljön az a pillanat, amikor a szolgáltatás színvonala romlani fog, a rendelkezésre állási idő jelentősen csökken. A Belügyminisztérium jelentése nem tesz javaslatot ennek a helyzetnek az orvoslására, de azért megjegyzi, hogy „A MEKH és a KSH adatai alapján az egy háztartásra jutó, vízzel kapcsolatos kiadások összege átlagosan 54-55 eFt/év-re becsülhető, mely 2018-ban az átlagos nettó háztartási jövedelem 1,65%-a. A díjak szigorú szabályozása következtében a megfizethetőségi mutatók jelentősen javultak az átlagos értékek tekintetében”, amit akár úgy is értelmezhetünk, mint a rezsicsökkentés feloldására tett óvatos célzást.

Elképzelhető ugyanakkor olyan megoldás is, amely változatlan lakossági terhek mellett juttatja pluszbevételhez a szolgáltatókat. A már említett tanulmányában a Századvég arra hívta fel a figyelmet, hogy az ivóvíz általános forgalmiadó-kulcsa nálunk a legmagasabb az Európai Unióban (27 százalékos). Márpedig, ha ezt a terhet 18 százalékosra mérsékelnék, akkor változatlan fogyasztói tarifák és a közműadó kivezetése mellett az ágazat évi 37 milliárd forintos bevételnövekedést érne el. Ez legalább arra elegendő lenne, hogy a bérekben valamelyest versenyképesebb legyen az ágazat, mely bérszintben nem éri el az ipari átlagot, sőt a nemzetgazdasági átlagtól is elmarad. Ha pedig nullára vágnák vissza az adó mértékét, talán még némi fejlesztésre is futná a bevételekből, és nem kellene a közművagyon felélésétől tartanunk.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

Vízellátás

Kapcsolódó