Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Energiamegtakarítás szivattyúszabályozással

2022. július 7. | Lantos Tivadar |  517 |

Energiamegtakarítás szivattyúszabályozással

Az iparban az egyik legnagyobb energafogyasztó berendezések a szivattyúk, az össz energiafelhasználás 30 százalékát használják fel. Energiaigényük mérséklése így valamennyi berendezés esetében sarkalatos kérdéséssé vált, és az utóbbi időben az épületgépészeti fejlesztések, gyártások ezt figyelembe is vették. Nem úgy az üzemetetés.

Kisebb készülék, nagyobb gond

A szivattyúgyártók különféle műszaki megoldásokkal állnak az üzemeltetők rendelkezésére: fordulatszám-szabályozott gépegységekkel, a járókerék átmérőjének méretre szabásával és energiahatékony motorok beépítésével járulhatnak hozzá az áramfelvétel csökkentéséhez. Nem létezik egyetlen, kész megoldás, mely minden alkalmazás esetében egy az egyben átültethető lenne. Létezik azonban számtalan lehetőség, melyekkel a különféle berendezések gazdaságossági és ökológiai potenciálja kiaknázható. A folyadékokat szállító berendezések lelke maga a szivattyú. A bevett gyakorlat különösen a kisebb méretű szivattyúk kiválasztására és működtetésére nem fordítanak kellő gondot, holott már csak roppant nagy számuk miatt is sokat nyomnak a latba, mind gazdaságossági, mind pedig ökológia szempontból. Az a tény, hogy hozzávetőlegesen az elektromos energia 30%-át a szivattyúk üzemeltetése emészti fel, önmagában óriási megtakarítási potenciált jelent. Mialatt a nagy teljesítményű szivattyúk kiválasztása és megvásárlása során rendszerint az életciklus-költségeket is figyelembe veszik, addig a kisebb szivattyúk nagy részénél helytelen módon pusztán a beruházási költségek számítanak, azaz: “mindegy, csak olcsó legyen”.

Kimutatás

A legalaposabb, a szivattyúk ipari alkalmazásaira vonatkozó vizsgálatot az amerikai Energia Minisztérium (US Department of Energy) tette közzé, melynek során több mint 2,4 millió, az iparban különféle feladatot ellátó szivattyút értékeltek. A kutatás keretében megvizsgált szivattyúk összes energiaigénye éves szinten 142 000 GWh-át tesz ki, ami körülbelül a német iparban bevetett elektromotorok összes energiafelvételének felel meg. Amennyiben a szivattyúkat teljesítménytartomány szerint összefoglaljuk, a következő képet kapjuk: Az iparban használt szivattyúk egynegyedének névleges teljesítménye 4 kW vagy ennél kisebb, a szivattyúk 32%-ának névleges teljesítménye 4-15 kW-ig terjed. Az energiafelvétel 50%-a a 40 kW-nál kisebb teljesítményű szivattyúknak tulajdonítható; azaz pontosan azoknak a szivattyúknak, melyek kiválasztására nem fordítanak kellő gondot.

Az energiahatékonyság jegyében

Az emelőmagasság- és térfogatáram-értékek ismeretében az energiafelvétel optimalizálására egy sor lehetőség kínálkozik. A fordulatszám-szabályozás az energiafelhasználás befolyásolásának leghatékonyabb módja, hiszen a fordulatszám megváltoztatásával a szivattyú térfogatáramát pontosan a berendezés igényéhez igazíthatjuk. A kiválasztási folyamat során a szokásos módon kalkulálnak, tűrések és biztonsági tartalékok szükségtelenné válnak. Kiegyenlíthetők a kérgesedés által fellépő csővezetéki súrlódási veszteségek is, mivel a legtöbb frekvenciaváltó és szivattyú a szinkron fordulatszámnál gyorsabban is üzemeltethető. A modern frekvenciaváltók tulajdonképpen speciális tervezésű számítógépek. A száz- meg százféle beállítási lehetőség lehetővé teszi, hogy ugyanazt a frekvenciaváltót építsük be egy liftbe, egy kőzúzó malomba vagy akár egy szivattyúba. Ez a műszaki sokoldalúság azonban csak abban az esetben kifizetődő, amennyiben a mérési és szabályozási feladatokért felelős szakember alapos szivattyúismeretekkel rendelkezik, illetve a szivattyút kezelő személyzetnek kell parametrizálnia a fordulatszámot. Sajnos ez az a folyamat, ami elmarad, így a legtöbb esetben teljes teljesítményen, azaz 100 százalékon járatják a berendezést.

A szivattyúgyártók egybehangzó véleménye szerint a legtöbb esetben célravezető egy üzemkész, előre összeállított hajtási rendszert a vevő rendelkezésére bocsátani. A gyártók az adott szivattyúra specializált megoldásokat kínálnak készre szerelt, üzemkész fordulatszám-szabályozási rendszereikkel. A menüben szereplő paraméterek és kifejezések kimondottan szivattyús alkalmazásokhoz igazodnak. Az üzembe helyezés pusztán néhány alkalmazás-specifikus paraméter megadására korlátozódik, mint például a minimálisan szállított mennyiség megadása. A szivattyú kifogástalan működéséhez további felügyeleti funkciók járulnak hozzá; segítségükkel csökkenthető a szivattyú és a berendezés kopása, a költségek leállások pedig elkerülhetők.

Vevő igényeire esztergálva

A szivattyúgyártók egy része az autóeladáshoz hasonlóan értékesíti szivattyúit: minden megbízást pontosan az adott vevői specifikáció szerint teljesítenek. Mások egy bizonyos szivattyú-raktárkészlettel rendelkeznek, a mindenkori vevői igényeket pedig ebből elégítik ki. Ezekbe a szivattyúkba biztonsági tartalékokat kalkulálnak, ami azonban a beépítést követően nagyobb energiafelvételt eredményez.

Egy fixen méretezett járókerékkel ellátott szivattyú munkapontra esztergált társaihoz képest átlagosan 10%-kal vesz fel több energiát. Ez az érték kevésbé szerencsés esetekben, mint ahogyan az a 7. számú diagramon is látható, valamivel magasabb is lehet. Tegyük fel, hogy egy adott feladat ellátása 46 kW teljesítményfelvételt igényel. Ez esetben egy 45 kW-os motor alkalmazása természetesen nem elegendő, ezért a szivattyút 55 kW-os motorral és 46 KW-osra leesztergált járókerékkel látjuk el. A munkapontra esztergált járókerékkel felszerelt szivattyú ily módon 46 kW-osnak számít. Ha a szivattyúgyártó ajánlatában fixen méretezett járókerék-átmérők szerepelnek, egy 55 kW-os szivattyút 55 kW-os járókerékkel ajánlanak ki, az üzemeltető pedig tolózárak segítségével fojtásos szabályozást alkalmaz. Ennek eredményeként a szivattyú a részterheléses tartományban üzemel, ami miatt az energiafelvételt csökkentettük ugyan, de csupán kis mértékben, 54 kW-ra. Ez a szivattyú 17%-kal több energiát igényel, mint a leesztergált járókerékkel ellátott társa. Ez hosszú távú működtetés esetén éves szinten 64 000 kWh veszteséget jelent; 0,07 euró/kWh-s áramárat alapul véve a felmerülő plusz energiaköltségek 4480 eurót tesznek ki évente. Ez azt jelenti, hogy a többlet energiaköltségek kevesebb, mint két éven belül meghaladják a szivattyú beszerzési költségét.

Egy a munkapontra esztergált járókerékkel ellátott szivattyúval (fix fordulatszámú alkalmazásoknál), szemben az olyan szivattyúkkal, melyeket fixen méretezett járókerékkel láttak el, átlagosan 10%-os energiamegtakarítás érhető el, mivel a szivattyú teljesítménye a berendezés tényleges igényéhez igazodik.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

EnergiahatékonyságEnergiamegtakarításSzivattyú