Szakmai átgondoltságra van szükség
2022. szeptember 8. | VGF&HKL online | 1809 |
Két európai uniós program létezik, mely a klímaszabályozást elősegíti. Habár nem mindenben értünk egyet a szabályozásokkal, mégis előre vetíthet egyfajta jövőképet, mely 2030-ig tovább alakíthatja az épületgépész szakma gondolkodását.
A Fit for 55 és a RePowerEU program keretében az Európai Unió tagállamaiban 2030-ra 55 százalékkal szeretnék csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását. A törvényalkotók az épületek energiafelhasználásának csökkentésében látják a legnagyobb potenciált, ezzel a nézettel azonban a szakemberek közül sokan vitatkoznak. Nem beszélve arról, hogy 2050-es céldátum van a karbonsemlegesség elérésére, és az épületeknek is nulla kibocsájtással kell majd rendelkezniük. A tanulmány szerint a háztartások energiafelhasználása kiemelkedő, a végső energiacélú felhasználásból a lakosság 35 százalékot fogyaszt el, míg az ipar és a közlekedés csak 25 százalékot. A kereskedelem és a közszolgáltatás 11 százalékot, és a mezőgazdaságnak is marad 4 százalék. Azt nem tisztünk eldönteni, hogy ez a profil mennyire tükrözi a valóságot, de előremutatja, hogy az uniós törvényalkotók bizony a lakossági szegmenshez, és ezáltal az épületgépészethez alaposan hozzá akarnak nyúlni.
A döntéshozók az épületek fosszilis alapú fűtésében látják a „mumust”, azaz a gázfűtés további szigorítása várható. Érthetetlen, hogy miért, hiszen a korszerű gáztüzelésű berendezések károsanyag-kibocsátása szinte elenyésző. Ennek ellenére a zéró kibocsájtás a cél, tehát a kémények és füstcsövek kivezetésein CO2 gáz nem távozhat! A gyakorlatban egészen biztos, hogy nem fogják betiltani a fosszilis energiahordozókon alapuló fűtést az egyes tagállamokban, azonban a Fit for 55 és REPowerEU javaslatcsomag alapján 2024-től már nem lesz értelme azt uniós vagy állami forrásokból támogatni, hiszen az abból származó energiamegtakarítás nem lesz elszámolható energiamegtakarítási kötelezettségként. Sőt, 2027-től pedig támogatását is megtiltanák. A fűtésben évi 1,1%-kal kellene emelni a megújuló arányt és a ténylegesen nulla emissziós épületek (2030) nem okozhatnak helyszíni szén-dioxid-kibocsátást.
Ez a szabályozás csak és kizárólag az új építésű lakások esetében lesz, és lehet mérvadó. Nem célunk jóslásokba bonyolódni, azonban ezek a programok, víziók gondolatokat vetítenek előre. Reméljük, hogy ezúttal az épületgépész szakmai szervezetek, gyártói képviseletek nagyobb szerephez fognak jutni, és az elhamarkodott döntések helyett szakmailag jól alátámasztott törvények látnak majd napvilágot az Európa Unióban.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
EnergiahatékonyságEurópaFűtési rendszer
