Gázkészülékek beállításának fontossága
2023. január 5. | Lantos Tivadar | 1232 |
A háztartási gázkészülékek égőjének beszabályozása gyakran elmarad, ez sok 100 kW feletti, ipari készüléknél is tapasztalható. Sokan talán úgy gondolják, hogy a gyári beállítás biztosan jó, megfelelő. Nem, mindenképp szükség van utólagos műszeres vizsgálatra, ugyanis a tüzelés a helyi adottságoktól – például kéménykialakítás, hossz, elhelyezkedés stb. – is nagymértékben függhet.
Gyári adatok
A kondenzációs gázkazánok esetén a legtöbbször a gyártói táblázatok a füstgáz CO2-százalékos értékét adják meg, és a gázégő minimális, maximális, és köztes teljesítményét is erre az értékre kell beállítani. Nyílt égésterű készülék, régi gázkonvektorok esetén viszont az égőt gáznyomásra kell beállítani, a szükséges értékeket szintén tartalmazza a készülék leírása. Régi berendezéseknél azonban a legtöbb esetben a felhasználók nem tudják biztosítani a felhasználói kézikönyvet, ezért a munkálatok megkezdése előtt azokat be kell szerezni. Sok esetben elég megtudnunk, hogy a gázkészüléket milyen gázszeleppel gyártották, és esetleg ott utána lehet nézni az adatoknak. A legmodernebb gázkazánok esetében a készülék saját maga is végre tud hajtani füstgázelemzést, és ehhez be tudja állítani automatikusan a gázszelepet is.
Tökéletesebb égés
A tüzelőberendezés beállítása akkor megfelelő, ha az égésben résztvevő anyagok mind teljesebben elégnek. A felhasznált gáz és az égéshez szükséges oxigén olyan arányban keveredik, hogy a gáz teljes egészében el tud égni, és ezzel párhuzamosan az égőhöz csak annyi oxigén jut, amennyi az adott gázmennyiség elégetéséhez szükséges. Ez a tökéletes égés. Mivel azonban a levegőből nem csak oxigén jut az égőhöz, és a tüzelőberendezések is különbözők, az égés soha nem lesz tökéletes. A cél a lehetőségekhez képest minél teljesebb égés elérése. Füstgázelemző műszer segítségével vizsgálható a tüzelőberendezésből távozó füstgáz összetétele, és a szükséges beállítások elvégezhetők. Így pontosan meghatározható az égés minősége: az égés során elhasznált oxigén, a berendezés hatásfoka, a keletkezett szén-monoxid stb.
Kéményhibák megállapítása
Koncentrikus kéményrendszerek esetén működés közben vizsgálható az elvezető rendszer tömörsége beszívott levegő-oldalon történő oxigénméréssel. Nyílt égésterű berendezések esetén a füstgáz-visszaáramlás is diagnosztizálható a környezeti CO-mérés funkció révén. Egyes füstgázelemző műszerek a kazán aktuális teljesítményének és fogyasztásának számítására is alkalmasak, és a mérési eredmények felhasználói szoftver segítségével számítógépen keresztül is jegyzőkönyvezhetők. Pontos mérési eredmények érdekében körültekintő mérésre van szükség. Zárt égésterű berendezés esetén az égőhöz kívülről bevezetett levegő hőmérsékletét is meg kell mérni. A tüzelőanyagfajtát be kell állítani a mérőműszeren a számított paraméterek (hatásfok, légfelesleg, füstgázveszteség stb.) pontos kijelzése érdekében. A füstgázelemző műszert évente újra kell kalibráltatni. A kalibráció során a mérőcellák esetleges pontatlansága jusztírozással korrigálható. Ha a kalibrációt a készülék szakszervize végzi, a műszer a kalibráció alkalmával teljes átvizsgáláson esik át. Így biztosítható, hogy a füstgázelemző műszer mindig üzemkész legyen, és megbízható mérések révén segítse használóját munkájában.
Óvatosan a csavarhúzóval
A gázszelepek szabályzásakor tehát semmi mást nem tudunk állítani, mint a gázégőre jutó gáz mennyiségét. A gázszelepen ez legalább egy, de az esetek többségében két csavarral tehetjük meg. A készülékek ún. kéményseprő üzeme van segítségünkre, ahol a maximális, minimális fűtési, valamint a maximális és minimális szaniter üzemet állíthatjuk. Az egyik csavarral a minimum értékeket változtathatjuk, a másikkal a maximumot. Óvatosan kell a beállítást végezni, miközben a változás értékeit követjük a műszeren, mert egy kis fordulat is jelentős változást okozhat. A beállítás után egy-két percet célszerű várni, hogy a mért adatok állandósuljanak, és így minél pontosabb értékeket kapjunk. Vannak olyan készülékek is, ahol a gázszelep hangolása a vezérlőpanelről történik, ilyenkor a megfelelő szakembermenüpontban állítható a készülék. A korszerű füstgázelemzők statikus és differenciálnyomást is tudnak mérni, így a régebbi nyílt égésterű készülékeket is beállíthatjuk ugyanazzal a műszerrel. Az eljárás ugyanaz, csak ebben az esetben nem a CO2 százalékos értékét figyeljük, hanem a nyomást mbar-ban megadva.
Ha ezeket az értékeket pontosan beállítjuk, akkor a készülék jóval takarékosabban, és hosszabb élettartammal fog üzemelni. Az éves karbantartások során is célszerű megvizsgálni a tüzelőberendezés működési paramétereit, mert az értékek „elmászhatnak”. A kopó alkatrészek miatt új beállításokra lehet szükség.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
beszabályozásKarbantartásKazánKondenzációs kazán
