Egy vegyes tüzelésű kazán használata odafigyelést, egy vegyes tüzelésű kazánnal szerelt fűtési rendszer kiépítése pedig szakértelmet igényel. Ha e kettő közül bármelyik hibádzik, annak komoly, a legrosszabb esetben akár emberéletet is követelő robbanás lehet a következménye.
Felrobbant egy vegyes tüzelésű kazán egy lakóház húsz négyzetméteres kazánházában Koroncón, a Győri utcában – közölte nemrégiben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A Győr-Moson-Sopron megyei településen történt robbanás következtében kiszakadtak a kazánház ablakai, a helyiség füsttel telítődött. Senki nem sérült meg, de a ház három lakóját átmenetileg rokonoknál kellett elszállásolni.
A baleset részleteiről nem tudunk többet, így azt sem, hogy mi okozta a kazánrobbanást, de vannak olyan tipikus hibák a kiépítésben és az üzemeltetésben, amelyek robbanáshoz vezethetnek, így ezeket a konkrét esettől függetlenül is össze tudjuk szedni.
Az első és legfontosabb szabály, hogy vegyes tüzelésű kazánt csak és kizárólag nyitott tágulási tartállyal szabad üzemeltetni. A modern, szabályozható kazánokhoz használatos zárt tágulási tartály nem lesz képes elnyelni azt a nyomást, ami egy esetlegesen megforrt vizű vegyes tüzelésű kazánban keletkezik. Márpedig a gőzfejlődéskor kialakuló nyomás a normális érték több ezerszerese is lehet, így utat fog találni magának a külvilág felé. Jobb esetben csak a kazán ajtaját szakítja le, rosszabb esetben szétveti magát kazántestet, kiszaggatva kazánházi ajtót-ablakot, megrongálva a falakat vagy a tetőt.
Pluszban beépíthetünk a rendszerbe egy biztonsági lefúvató szelepet is. Ezekben a berendezésekben a lefúvatási értéket, vagyis azt a nyomást, amely felett a biztonsági szelep kinyit, gyárilag állítják be. Rendszerint 1,5–2 bar közötti nyomásszinten a szelep elvezeti a károsan magas nyomást. A biztonsági szelepek ma már szinte kizárólag rugós kialakításúak, míg korábban, akárcsak a magas nyomású főzőedények, súlyterhelésű megoldással működtek.
Tovább növelhetjük a biztonságot vízbevezetéssel. A megoldás lényege, hogy háztartási hideg vizet vezetünk be a kazán vízterébe a kazántöltő-ürítő csapon keresztül, a túl meleg vizet pedig egy hőhatásra nyíló szelepen keresztül a csatornába ürítjük.
Sokkal jobb megoldás ennél biztonsági hőcserélő alkalmazása. Ezt a szilárdtüzelésű kazánok előremenő ágába kell beépíteni. A hálózati hidegvíz-vezetéket a hőcserélőre csatlakoztatjuk. Ha túlfűtés vagy valamilyen üzemzavar, például a keringtetőszivattyú leállása – ennek oka lehet műszaki meghibásodás, de akár áramszünet is –miatt a fűtővíz hőmérséklete meghaladja az előre beállított értéket (ez rendszerint 95 ℃), a termosztatikus szelep kinyit, a hideg víz pedig egy csőkígyón keresztül lehűti a fűtővizet, s a csatornába távozik.
Jó biztonsági megoldás lehet puffertartály beépítése is. Ilyenkor a nagyobb mennyiségű vizet a kazán nem tudja felforralni akkor sem, ha túl erősen rakták meg. A jól szigetelt tartályt a kazán és a fűtési rendszer közé kell bekötni. A fűtési rendszer innen kapja a hőt. E megoldás további előnye a már említett biztonság mellett, hogy jóval egyenletesebb, szabályozható, nagyobb hőingadozásoktól mentes fűtést biztosít, és még a kazánra sem kell folyamatosan ügyelnünk.
Puffertartály beépítése vegyes tüzelésű kazánhoz. A kép forrása: Celsius Plussz Kft.
Sokan gondolkodnak úgy, hogy nem szeretnének lemondani a gázkészülékek jelentette kényelemről és komfortról, de takarékossági vagy biztonsági okokból kiegészítésként szilárdtüzelésű gázkazánt is beépítenének a rendszerbe. Ilyenkor a fűtési rendszer tervezése még a szokásosnál is fokozottabb odafigyelést, nagy szakértelmet igényel.
Vegyes tüzelésű kazán és gázkazán együttes működtetésekor a rendszereket egy-egy elzárópárral kell elválasztani egymástól. A baj akkor következik be, ha elfelejtik az elzárókat átváltani. Lapunk korábban feldolgozott olyan esetet, amikor a szilárdtüzelésű kazánba befűtöttek az elzárók átváltása nélkül, s emiatt következett be gőzrobbanás. A legnagyobb hiba abból adódott, hogy a rendszer biztosítása közös volt, s mivel az elzáró zárt állapotban volt, így a biztosítás nem tudott működni.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
