Alumínium béléscső a régi kéményben
2023. július 6. | Lantos Tivadar | 2863 |
Egykoron jó megoldásnak tűnt a vékonyfalú „westerform” béléscsövek használata a téglafalú kémények bélelésére. Könnyű, gyors vele a munka, de nem időtálló, nem tartós.
Magyarországon a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet alapján az kémények évenkénti ellenőrzésének része a kémények (égéstermék-elvezetők) állapotának vizsgálata, a négyévenkénti műszaki felülvizsgálatokon pedig a kéményjárat tömörségének felmérése. A rendelet ezen felül kimondja, hogy „Égéstermék-elvezető építése, javítása, újbóli használatbavétele, valamint a bekötött tüzelőberendezése cseréje, illetve új telepítése a kémény megfelelőségét igazoló kéményseprő-ipari nyilatkozat hiányában tilos”. A megfelelőség igazolásához, az ellenőrzés, illetve a műszaki felülvizsgálat során az égéstermék-elvezető állapotának elfogadásához nemcsak több szempontból célszerű, de sokszor elengedhetetlen a meglévő kémény bélelése, hogy a 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet 74. §-ban elvárt „szabályos, biztonságos működéséhez megállapított, előírt (engedélyezett) követelményeknek” eleget tegyünk. Az ellenőrzések célja minden esetben az emberi élet védelme.
Mint a szita
Amikor annak idején a vegyes tüzelésű kályhákat, kazánokat felváltották a nyilt égésterű gázkészülékek, akkor a kéményeket is átalakították, alumínium béléscsővel látták el. Nem lett volna ezzel semmi probléma, ha az alucső falvastagsága lényegesen nagyobb lett volna. A gázkészülékek évekig működtek is megfelelően, mígnem a füstgáz, a készülékből a füstcsövön távozó kondenzátum el nem fogyasztotta az alumíniumot. Először csak apró lyukak keletkeztek, majd ezek egyre nagyobbá váltak. Így a savas kondenzátum a kémény falára is kijutott, amely kimarta a fugákat a kéménytéglák közül. Így a kémény lassan életveszélyessé vált, köszönhetően a lehulló kéménydaraboknak, melyek részlegesen vagy teljesen elzárták a füstjáratot, így növelve a szénmonoxid mérgezések kockázatát. Sokan még most is vitatkoznak a szakemberekkel, hogy miért van szükség kéménybélelésre, hiszen egyszer már megtörtént a folyamat évekkel ezelőtt, miért kellene újra kibéleltetni azt a kéményt?
Porrá vált
A kérdésre leginkább a képek adnak megfelelő választ. A régi alumíniumcső porrá vált az egyik belvárosi kéményben az évek során, a megmaradt darabokat pedig csak igen körülményes munkával lehetett eltávolítani. A téglakéményt természetesen újra kell bélelni, és ha szükséges, a falazatot is vissza kell építeni.
Hagyományos, atmoszférikus gázkészülékek esetén még mindig a nagy szilárdságú, üvegszálakkal erősített, hőre keményedő műgyanta a legjobb megoldás, azonban a fatüzelésű készülékekhez másfajtát alkalmaznak, mint a gázkazánokhoz.
A technológia rendkívül egyszerű, azonban jelentős szaktudást igényel. A kémény megfelelő előkészítése után belehelyezik a műgyanta béléscsövet a kéménybe, majd csatlakoztatják a gőzfejlesztő készüléket. Folyamatos nyomáson tartva, forró gőzzel – mérettől függően – kb. 3 órán át járatják benne a gőzt. Ha megfelelően kikeményedett a cső, akkor elzárják a készüléket, majd az alsó kalibráló csőnél, és fent a kémény kitorkollásánál elvágják. Szükség esetén beteszik a bekötő fölé a köztes csövet, majd kialakítják az alsó szakaszt acél idomokkal (kondenztisztító idom, összekötőcső, bekötőidom, köztes cső, kalibrálócső). Felhelyezik az esővédő sapkát, és visszajavítják a falazatot. Ezzel a kéménybélelés kész.
Új kémény kell!
Kondenzációs kazánok esetében a meglévő bélelt kéményekbe húzzák be a kéményépítők a PPS anyagú füstcsövet. Ha a méretek engedik, itt is lehet koncentrikus rendszert felépíteni. Ha túl magas a kémény, illetve az átmérő kicsi, vagy olyan elhúzások találhatók az eredeti kéményben, ami nem teszi lehetővé a koncentrikus beépítést, csak a füstcső kerül bevezetésre a kéményjáratban.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
