Ha van energiánk, használjuk el!

Jelentős érdeklődés mellett zajlott le a VGF&HKL kiadója által szervezett Elektromos Fűtés Konferencia

2023. október 12. | VGF&HKL online |  1443 |

Nem várt tanulságot hozott a lapunk kiadójának szervezésében megrendezett Elektromos Fűtés Konferencia. Noha eredetileg csak az eseményt lezáró kerekasztal-beszélgetés témáját hirdettük meg az Épület, mint hőtároló tömeg címmel, az alapvető témájukban eltérő előadások szerzői egymástól függetlenül szinte valamennyien kitértek erre az aspektusra, amely megítélésünk szerint egyre nagyobb jelentőséggel bír majd a jövő építészetében és épületgépészetében. Ha van elektromos energiánk, például napelemes termelésből, akkor célszerű azonnal elhasználnunk, amint az rendelkezésre áll – akár az épületünk időleges túlhűtése vagy -fűtése révén.

Október 11-én tartotta meg Elektromos Fűtés Konferencia című rendezvényét VGF&HKL szaklapot is gondozó kiadócsoport. A rendezvénynek a vadonatúj Lechner Rendezvényközpont adott otthont Budapesten, a Maglódi úton.

Az előadások sorát Kiss Ernő (nyitóképünkön), a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke kezdte. Ismertetése szerint soha nem látott mértékű a napenergia szektor előretörése Magyarországon és egészen a közelmúltig kiemelkedő mértékűvé vált a napenergia-szektor támogatottsága hazánkban – egészen a közelmúltig. A kormány 2030-ra 12 000 MW napelemes kapacitást tervez, melynek következtében mind a kereskedelmi, mind a saját célú napelemes erőművek gombamód szaporodnak, és 2023 második negyedévére elértük az 5200 MW napelemes kapacitást is! Mindazonáltal a szükséges hálózati fejlesztések elmaradtak, és ezért a kiegyenlítő energia piacán hiány alakult ki le- és felszabályozási kapacitásból. A megoldás ennek a helyzetnek a kezelésére szerinte akkumulátoros energiatároló-rendszerek telepítésében rejlik.

Resperger Róbert energiakereskedelmi szakértő előadásában (Az áram ára. Elektromos fűtés villamosenergiakereskedelmi szempontból). Ő egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a naperőművek nehezen megvalósítható termelés előrejelzése miatt folyamatosan növekszik a villamosenergia-rendszer kiegyenlítéséhez, vagyis a termelés és a fogyasztás szinkronba hozásához szükséges energia mennyisége. A rugalmatlan naperőművek fejlődésével párhuzamosan nem jöttek létre új, rugalmasságot biztosítani képes erőművek. Így amennyiben rugalmasan át lehet állni másik erőforrásra vagy ki lehet használni az épületek hőtároló képességét, akkor a kiegyenlítő piacokon részt lehet venni fogyasztóként is. A villamosenergia-rendszer állapota alapján a kiegyenlítő energia ára a negatív tartománytól a pár száz Ft/kWh-ig terjed, szélesebb tartományban mozog, mint a nagykereskedelmi ár.

Atomenergia és napenergia címmel Biró Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézetének munkatársa tartott előadást. Ebben azt ismertette, hogy mi történik azokban a pillanatokban, amikor nem süt a nap és a szél sem fúj (Dunkelflaute), így az időjárásfüggő áramtermelők kiesnek a rendszerből. Mint mondta, az éves szaldó nagyon kedvező a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosainak és a kivitelező cégeknek, de valójában a villamosenergia-rendszer és a finanszírozók számára a mostanra létesült nagy kapacitások mellett terhessé vált. Éppen ezért szükség lenne a HMKE-betáplálás mérésére; a prosumerek (fogyasztó és termelő egységek) együttműködésére a villamosenergia-rendszerrel; okosrendszerekre; tudatos tulajdonosokra / felhasználókra; szemléletformálásra; egy ösztönző tarifarendszerre és nagy mennyiségű villamos energia tárolására.

Hőszivattyúszekció

Lapunk rendszeres szerzője, Versits Tamás a Magyar Gázpipari Vállalkozások Egyesületének elnökeként előadásábanolyan hibrid fűtési rendszereket mutatott be, amelyekben hőszivattyú és gázkazán közösen, egymást kiegészítve működik. Az ilyen hibrid rendszerek létjogosultságát az adja, hogy noha hőszivattyú használata a fűtési idény legnagyobb részében olcsó és takarékos módja az épületek fűtésének, a szokásosnál jóval hidegebb külső hőmérséklet mellett szükség lehet rá, hogy más hőtermelőt, nevezetesen kondenzációs gázkazánt használjuk. Ez így egyszerűen hangzik, de számos buktatót rejt egy ilyen rendszer, könnyű elhibázni a tervezését és a telepítését is. Az előadás részletes rajzokkal, kapcsolási sémákkal ismertette a helyes megoldásokat.

Hodemarszki Zsolt, a Daikin Hungary Kft. mérnök-tanácsadója Hőszivattyúk meglévő rendszerbe integrálva című előadásában részben azt mutatta meg, hogy tudjuk eltárolni a napelemeink által termelt villamos energiát nyári hűtési szezonban egyrészt az épület szerkezetében, másrészt bizonyos gépészeti berendezéseiben. Példának vett épületén egy 5 kWp-es napelemrendszer működik, amely egy napsütéses nyári napon 24 kWh villamos energiát termel. Kérdés, mihez kezdjünk vele, ha a rendszerbe nem tudjuk vagy nem akarjuk visszatáplálni ezt az energiát. Az egyik megoldás az energia hő formájában történő tárolása. Egy 200 l-es HMV tároló 10-ről 50 °C-ra való felfűtése például ~10 kWh villamos energiát kíván, de egy 4-es COP-értékkel dolgozó hőszivattyúnak ehhez már csak 2,5 kWh kell. A másik megoldás, hogy az épület szerkezetét használjuk hőtárolónak. Egy 120 m²-es ház esetén ez 48 000 kg épülettömeg, amibe napi szinten tudunk hőt tárolni. Ez kb. 11 kWh/°C tárolható hőmennyiség. Így tehát ha a rendelkezésünkre álló ingyen árammal 3 °C-kal túlhűtjük a szerkezeteket, az 3×11 kWh/°C = 33 kWh hőenergia!

Elektromosfűtés-szekció

Mikor gazdaságos az elektromos fűtés? – tette fel előadásának címében ifj. Czinege Károly, elektromosfűtés-specialista, tanácsadó. Majd meg is válaszolta a kérdését: akkor, ha használjuk a betont, az örök „áramakkumulátort”. Ilyenkor egy kedvezményes, vezérelt áramtarifával végezzük a betontömeg felfűtését, amely azután kisugározza a benne eltárolt energiát. Ismertetése szerint vannak olyan esetek, amikor az elektromos fűtés kiépítése még napelem nélkül is kifejezetten gazdaságos. Ilyes eset, ha a fűtendő lakás energiaigénye kicsi, mert ilyenkor egy gázfűtés kiépítésének alapköltsége aránytalanul nagy, vagy ha egy-egy helyiséget külön kell fűteni. Akkor is jó megoldás az elektromos fűtés, ha kiegészítő fűtésre van szükség, ha meglévő vizes fűtési rendszerű ház napelemet kap, vagy ha egy társasházban az engedélyezett kémény kialakítása aránytalanul költséges, a beruházása sosem térül meg.

Szász János, a Nordinova Energy Kft. képviseletében a Komplett fűtés a gázfűtés töredékéért című előadásában szintén amellett állt ki, hogy a napelemes rendszerek termelését akkor használjuk ki a legjobban, ha növeljük az önfogyasztásunkat. Ennek eszköze az automatikusan működtethető fogyasztók bekapcsolása. Ilyen eszköz lehet például az elektromos padlófűfés, elektromos hmv-készítő berendezés vagy az elektromos autók töltése.

Tóth Tamás, a Magyar Elektromos Fűtés Szövetség képviselője előadásában arra a kérdésre adott válaszokat. hogy milyen területeken használhatjuk az elektromos fűtőfóliát. Mint mondta, az elektromos fűtőfólia infrasugárzást bocsát ki, és a sugárzó hőnek köszönhetően közvetlenül melegíti fel az embereket, falakat, mennyezetet, padlót, így melegen tartja az ingatlant. Beépíthető padlóba, mennyezetbe vagy falba.

Kerekasztal-beszélgetés

A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta; dr. Csomor Rita fizikus, energetikai tanúsító, Hodermarszki Zsolt, a Daikin már megismert képviselője, Szemán Róbert, a VGF&HKL szaklap főszerkesztője részvételével. A beszélgetést Erdősi Csaba, a VGF&HKL szaklap vezető szerkesztője moderálta. Szemán Róbert elmondta, hogy bár az előadásokból kiderült, hogy a szakma nagyon is tisztában van az épületben tárolható hő jelentőségével, a szélesebb nagyközönség számára egyelőre nem evidens ez a tudás. Éppen ezért az általa vezetett lap kiadója széles körű felvilágosítási kampányt indít annak érdekében, hogy a laikus közvélemény ne csak az akkumulátorokban lássa az energiatárlás lehetőségét.

Dr. Csomor Rita egy rövid előadásban ismertette a hőtároló tömeg szerepét az épület működésében. Mint mondta, az időjárásváltozás egyre jobban érinti a nyári komfortérzetünket, az épületek egyre inkább túlmelegednek. Ezért egyre többen telepítenek klímaberendezést a házukba. Helyette (mellette) lehet alkalmazni passzív eszközöket, megoldásokat, úgy is mint hőtároló tömeget, árnyékolást, szellőztetést. Mivel télen „csak” túlfűtést eredményez egy könnyű házban a nagy szoláris nyereség, nem veszünk tudomást arról, hogy ezt a plusz energiát el is tárolhatnánk az épületszerkezetekben.

Mivel előadásában Hodermarszki Zsolt tulajdonképpen arról beszélt, hogy az új felfogás szerint nem igényre, hanem a rendelkezésre álló energiára szabályozzuk épületeink hőtermelőjét, e gondolat mentén csatlakozott a beszélgetéshez. Elmondta, hogy ez a szemlélet egyelőre meglehetősen idegen az építészeknek, a gépész tervezőknek és a felhasználóknak is, de kölcsönös együttműködéssel és rendszeres vizsgálatokkal, mérésekkel és edukációval ez a helyzet megváltozhat.

Annak kapcsán, hogy vajon az a fajta gondolkodás, amelyet a kerekasztal résztvevői képviselnek, igényli-e az építőipar különböző szakágainak, például az építészetnek és a gépészetnek a jelenleginél szorosabb összehangolását, a résztvevők egyetértettek abban, hogy nagy szükség lenne erre, és a szereplőknek tanulniuk kellene egymástól. Hiszen olyan gyorsan változott meg körülöttünk a világ – az olcsó energia korszakának szinte egy csapásra lett vége –, hogy korábban ismeretlen rendszereket ismertünk meg egy csapásra, sőt, korábban nem ajánlott megoldások váltak mostanra ajánlottá. Az épületben, mint hőtároló tömegben rejlő lehetőségek ugyan egy bizonyos fokig csökkentik a komfortszintet, de pozitívumai messze ellensúlyozzák ezt.

eseményMédia12

---