A nem lakossági fogyasztók euróban számolva idehaza csaknem kilencven százalékkal fizettek többet a fűtőanyagért az év első felében, mint tavaly ilyenkor, s ez abszolút uniós csúcs
Továbbra is a magyar családok fizetik Európa legalacsonyabb energiaárait – így reagált az Energiaügyi Minisztérium az Európai Bizottság által közzétett uniós gázárstatisztikára. Ez igaz is – a támogatott mennyiségig. Akik viszont átlépik a határt, már csak értelmezhetetlenül drágán juthatnak fűtőanyaghoz, a nem lakossági szegmens – vállalkozások, önkormányzatok, intézmények stb. – pedig az előző év azonos időszakához képest hatalmas áremelkedést volt kénytelen elszenvedni az idei év első felében. Nagyobbat, mint Európa bármely más országában. Ennek háttrében felsejlik a piacot torzító keresztfinanszírozás (a rezsicsökkentés ára), a forint és az euró árfolyamának kedvezőtlen változása, illetve a 2022-ben a lehető legrosszabbkor, fix időre megkötött gázvásárlási szerződések hatása. A trend már az év második felében kedvezőbbre fordulhat.
Száz forint köbméterenként: ennyit fizet ma egy magyar háztartási fogyasztó a földgázért, feltéve, ha nem lépi át az évi 65 645 Mj-os, azaz nagyjából 1729 köbméteres éves fogyasztási limitet, másképpen a rezsicsökkentés határát. Ez a száz forint kétségtelenül a legalacsonyabb háztartási tarifa az Európai Unióban, amelynek polgárai átlagosan 480 forintot fizetnek egy köbméter gázért – ezt mutatja legalábbis az Eursostat egy frissen megjelent statisztikája, melynek adatait a könnyebb érthetőség kedvéért euró/kWh-ról forint/köbméterre számoltuk át, 384 forintos, a cikkünk írását megelőző napi euróárfolyammal.
Háztartási gázárak áfával és egyéb adókkal együtt 2023 első félévében (euró/kWh)
Ha az uniós átlagárakat elfogadjuk piacinak, nyilvánvalóvá válik, hogy a magyar rezsicsökkentett gázárnak köze nincs a piacihoz, mélyen alatta van. Ezzel szemben a támogatott limit feletti 767 forintos köbméterenkénti árnak sincs köze a piacihoz, ennyi pénzt az EU egyetlen más országában sem fizet a lakosság a földgázért.
A grafikont szemlélve feltűnhet a furcsa szerkezetű luxemburgi és lett diagram. Ezek megjelenítése azt tükrözi, hogy ezekben az országokban a különböző rászoruló fogyasztók támogatást kaphatnak a gázszámla kifizetéséhez. Érdekes módon a legtöbbet a földgázban bővelkedő Hollandiában fizetik a háztartások a gázért, majdnem hétszer annyit, mint idehaza a rezsicsökkentett sávban. A lakosság vásárlóerejét figyelembe véve egyébként Romániában a legdrágább a földgáz; idehaza ebben az összevetésben is a legolcsóbbak vagyunk, legalábbis ami a rezsicsökkentett sávot illeti.
Ami az áremelkedést illeti, 2022 és 2023 első hat hónapját összevetve legnagyobb drágulás Lettországban (139,2%), Romániában (133,8%) és Ausztriában (103,4%) volt megfigyelhető a lakossági szegmensben.
A nem lakossági árakkal már más a helyzet
Ha azt nézzük, hogy mennyit fizetett az első felében az összes olyan fogyasztó, amely nem jogosult a rezsicsökkentésre, tehát gyakorlatilag a teljes nem lakossági szektor, azt láthatjuk, hogy Magyarország igencsak drága hely. Az EU átlag itt (a fentivel megegyező átszámítás után) 302 forintra jött ki köbméterenként, miközben a magyar nem lakossági fogyasztók 416 forintot fizettek átlagosan az idei év első felében.
Nem háztartási gázárak illetékekkel és nem visszaigényelhető adókkal együtt 2023 első félévében (euró/kWh)
A grafikonon jól látszik, hogy ebben a szegmensben Magyarországot csak Finnország, Luxemburg és Svédország előzi meg. Meglepő, hogy mennyivel mögöttünk van e tekintetben például Németország, nem is beszélve a legolcsóbb piaci gázárakkal büszkélkedhető Portugáliáról.
Robbanásszerű volt az áremelkedés
Ha azt nézzük, hogy a nem lakossági szegmensben milyen árváltozások történtek 2022 és 2023 első félévében, azt látjuk, hogy idehaza robbanásszerű volt az áremelkedés, jóval nagyobb, mint bárhol máshol az Európai Unióban.
A nem lakossági fogyasztók által fizetendő gázár változása 2023 első félévében a megelőző év azonos időszakához képest
A magyar adat a maga csaknem 90 százalékos mértékével látványosan emelkedik az uniós átlag fölé, pláne nagy a trendkülönbség azokhoz az országokhoz képest, amelyekben egyenesen csökkent az energiahordozó ára a vizsgált időszakban.
Mi ennek az oka?
Felmerül a kérdés, miért mutat ekkora aránytalanságot a magyar adat. Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa, egyben a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban két dologra hívta fel lapunk figyelmét. Az első ezek közül az euró árfolyamának változása, ami lényeges, hiszen bár a magyar cégek forintban fizetnek a gázért, azt az Eurostat euróra számolja át. Ha a forint erősödik, hiába változatlan a gáztarifa, euróban az árcsökkenésként jelenik meg. Ha viszont gyengül, akkor értelemszerűen emelkedik az euróban számolt ár. Nos, 2022-őt 367 forintos euróárfolyammal kezdtük, 2023-at viszont már 400 forintossal. Ez részben magyarázat lehet a kiugró magyar áremelkedési ütemre, de nem az egészére. A fennmaradó rész adódhat abból is, hogy a magyar piaci szereplők nagyon sokan a lehető legrosszabbkor, 2022 szeptemberében kötötték meg gázvásálársi szerződéseiket (a gázév októbertől tart októberig), méghozzá fix áron, fix egy évre. Csakhogy akkor éppen rekordmagas volt a földgáz tőzsdei ára, akár tízszerese az egy évvel korábbinak. Aki pedig tavaly összel beleragadt az akkori tőzsdei árakhoz rögzített szerződésbe, az bizony egy egész évre vette magára a méregdrága tarifát, s annak ellenére fizetett rengeteget, hogy később gyorsan normalizálódott a helyzet a piacon. Felsmann Balázs elmondta, hogy ezzel szemben Nyugat-Európában a vállalatok hagyományosan idegenkednek a rögzített árú, hosszú távú szerződésektől, és jobban bíznak a valamilyen indexhez, például tőzsdeindexhez kötött árazásban. Esetükben a nyugat-európai, a magyarhoz képest jóval alacsonyabb áremelkedés azt mutatja: bejött a számításuk.
Felsmann Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy noha a Magyarországra érkező gáz legnagyobb része (az orosz) nem tiszta tőzsdei tarifán érkezik be hozzánk, de azért az ára egy kis megtorpanással követi a börze változásait. Így jövőre valószínűleg már más lesz a helyzet, mint most, de a 2023-as második félév adataiban is már árcsökkenésnek kell mutatkoznia.
Az ügyben megkerestük Holoda Attila energiapiaci szakértőt, nem mellesleg egykori energiaügyi államtitkárt is. Ő az átlag feletti fogyasztás után fizetendő háztartási tarifa kapcsán elmondta, hogy egyértelműen a keresztfinanszírozást szolgálja a piacitól nagyon messze lévő 767 forintos köbméterenkénti ár. Magyarán a limit felett fogyasztók biztosítják a rezsicsökkentést, vagy legalábbis annak egy részét, de a nagyon magas nem lakossági árakban is érezhető lehet egy ilyen hatás. Mint mondta, a magyar piacon bár számos gázkereskedő működik, de hatással van rájuk az egyetlen óriás, nevezetesen a keresztfinanszírozási kényszerben lévő állami MVM gravitációja. Ez megmutatkozhat a nem lakossági fogyasztók által elérhető árakban is. Holoda Attila emlékeztetetett rá, hogy a tavalyi szerződéskötési szezont a pánik és a bizonytalanság jellemezte, és nemcsak a vásárlók, hanem az energiakereskedők részéről is. Ahhoz képest ma már sokkal nyugodtabb a helyzet, az MVM-en sincs akkora nyomás, mint korábban, amit megítélése szerint jól mutat, hogy egy október 26-ai rendelettel újabb 202 milliárd forintot vesz ki a kormány a lakossági rezsivédelmi alapból, amely az idei költségvetési törvény szerint 1458 milliárd forintra rúg.
Már lehet fűteni
Az energiaválság miatt a tavalyi fűtési szezonban kormányrendelet írta elő, hogy a kormányzati és az egyéb költségvetési szervek, intézmények helyiségeiben legfeljebb 18 Celsis-fokig lehet fűteni. A jelenlegi kedvezőbb helyzetben a korlátozás további fenntartása nem indokolt. A kapcsolódó rendelkezéseket ezért az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs javaslatával összhangban hatályon kívül helyezi a kormány. Azaz idén télen nem lesz hőmérsékleti korlátozás a közintézményekben – adta hírül az Energiaügyi Minisztérium. A tárca közleménye felidézi, hogy a 18 Celsius-fokos korlátozást kormányzati költségvetési szervekre, állami gazdasági társaságokra vezették be múlt télen. A veszélyhelyzeti szabály nem terjedt ki az egészségügyi, bentlakásos szociális és gyermekvédelmi intézményekre, bölcsődékre. A 14. életévüket be nem töltött gyermekeket is gondozó köznevelési intézményekben pedig legalább a 20 Celsius-fokot el kellett érnie a benti hőmérsékletnek.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
