Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Nagy hiba lenne a gázkészülékek általános tiltása

2023. december 15. | VGF&HKL online |  1140 |

Nagy hiba lenne a gázkészülékek általános tiltása

Nincs abban vita, hogy csökkenteni kell a légkörbe bocsátott szén-dioxid mennyiségét, és abban sem, hogy ehhez a tiszta fűtési módok elterjedése, sőt elterjesztése kulcsfontosságú. A nemrégiben napvilágra került elképzelés, miszerint 2050-re az Európai Unió valamennyi épületének kibocsátásmentesnek kell lennie (ez praktikusan egyet jelent a gázkészülékek tilalmával), ésszerűtlen és kivitelezhetetlen, áterőltetése több kárral jár, mint haszonnal. Az alábbiakban a VGF&HKL szaklap szerkesztőségi véleménycikkét olvashatják.

– Az Európai Bizottság nem fogja javasolni a gázkazánok betiltását egyik napról a másikra – ezt bő két éve, 2021-ben nyilatkozta Paula Pinho, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának igazgatója az EU-s ügyekkel foglalkozó Euractiv hírportálnak. És azt is megmondta, hogy miért. Mert az EU-tagállamok energiafelhasználási szokásai és lehetőségei között túl nagyok a különbségek ahhoz, hogy mindannyiuk számára megfelelő megoldást lehessen alkalmazni. Magyarázata szerint ez azt jelenti, hogy egyes tagországok rövidebb idő alatt fognak leválni a gázról, mint mások, „mert nem szabad azt a radikális megoldást választani, amely egy olyan technológia egyszerű betiltása lenne, amelyről azt látjuk, hogy még mindig nagyon elterjedt, és még mindig sok otthonban használják.”

Megítélésünk szerint Paula Pinho-nak igaza van, és álláspontjával szöges ellentétben áll az az irányelv, amelyet közösen fogalmazott meg nemrégiben az Európai Parlament és az Európai Tanács. Ebben arra tesznek javaslatot, hogy 2030-ra minden új épület zéró emissziós (szén-dioxid-kibocsátástól mentes) épület legyen, 2050-re pedig a meglévő teljes épületállomány, tehát a régi házak is zéró kibocsátású épületekké alakuljanak át.  Ennek keretében a fosszilis tüzelőanyagokat fokozatosan vezetnék ki az épületek fűtéséből. Az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodott arról, hogy készítenek egy ütemtervet a fosszilis tüzelésű kazánok, köztük természetesen a gázkazánok, konvektorok stb. forgalmazásának 2040-ig történő fokozatos megszüntetésére.

Magyarul: 2040 után nem lehetne fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezést, így gázkazánt sem vásárolni a közösség országaiban, 2050-re pedig az összes gázfűtésű épületben le kellene cserélni a gázfűtést, valami másra, például hőszivattyúra. Hogy ez mekkora áramfogyasztási többlettel járna csak a lakossági szegmensben, már kiszámoltuk korábban (megfeleltetethető a Paksi Atomerőmű termelésével), most szeretnénk ismertetni szigorúan épületgépészeti szakmai álláspontunkat is.

Induljunk ki abból, hogy minden épület egyedi. És pont úgy, ahogyan bizonyos betegségek gyógyítására célzott és személyre szabott kezelésre van szükség, az épületek fűtési rendszerét sem lehet általános, mindenhol működő szabályozások vagy tiltások mentén kialakítani. Legalábbis jól, szakmai meggyőződéstől vezérelve biztosan nem lehet.

Az épületek egyediségéből adódóan minden fűtési, gépészeti rendszer tervezése komplex és időigényes folyamat, melynek során fel kell mérni az adottságokat, és az azokhoz igazodó lehetőségeket. Egyes régi épületek esetében az infrastrukturális és technikai feltételek hiányoznak a hőszivattyúk telepítéséhez, és az is könnyen előfordulhat, hogy a távfűtés bevezetésére sem nyílik mód. Ezeken a helyszíneken – El tudja valaki képzelni a Szent János Kórház fűtési rendszerének az átállítását hőszivattyúsra? – jelenleg és a közeli jövőben nincs alternatívája a földgáznak, annak erőltetett kivezetése káros, szakmailag megindokolhatatlan és felesleges.

A fűtési átállás kapcsán felvetnénk néhány olyan aspektust, amelyekre a politikai döntéshozatalnak megítélésünk szerint figyelemmel kell leniük:

Fokozatosság, rugalmasság és derogáció

Az átállásnak fokozatosnak és rugalmasnak kell lennie. Meg kell adni az időt az embereknek, a vállalkozásoknak, a kormányoknak és az iparági szereplőknek az új rendszerekre való átállásra. A fokozatosság lehetővé teszi, hogy az új technológiák fejlődjenek és megfizethetőbbé váljanak. Ahol szükséges, derogációt kell adni a fosszilis tüzelőanyagokról való leválásra.

Pénzügyi támogatás

A gazdasági támogatás kulcsfontosságú az átmenet sikerességéhez. Az EU-nak pénzügyi eszközöket kell biztosítani az energiahatékony technológiák bevezetéséhez és a hagyományos rendszerek cseréjéhez. A támogatás lehetővé teszi a gazdasági terhek enyhítését, és segíti az átmenetet a fenntarthatóbb források felé.

Szakmai részvétel és tájékoztatás

Az épületgépész szakma bevonása és véleményének figyelembevétele nélkülözhetetlen a fenntartható fűtési átmenethez. A döntéshozóknak aktívan együtt kell működniük a szakemberekkel, hogy megértsék az épületek fűtési rendszereinek valós kihívásait és az átállás technikai aspektusait. A párbeszéd elősegítheti a speciális körülmények megértését. A szakmai tájékoztatás kulcsfontosságú a sikeres átálláshoz. Ezekben a kommunikációs kampányokban az épületgépész szakembereknek hangsúlyos szerepet kell kapniuk, mivel ők rendelkeznek a hatékony és valóban jól működő gépészeti rendszerek kialakításához szükséges tudással!

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

Európaföldgázfűtési rendszer

Kapcsolódó