Felmérik a hazai hőszivattyú-állományt
2024. január 12. | Szalai Gabriella | 775 |
Számos haszna lenne, ha tudnánk, pontosan hány hőszivattyú üzemel Magyarországon, s persze nyomon követnénk az új telepítések alakulsát is. Ilyen pontos statisztika ugyanakkor jelenleg nem létezik. Ezt a hiányt kívánja pótolni az az adatfelvételi program, amelyet a Magyar Energiahivatal indít hamarosan a Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHÖSZ) kezdeményezése nyomán.
A hőszivattyú megújulóenergia-technológia. A hőszivattyúk által hasznosított környezeti hő a megújulóenergia-statisztikában elszámolható, végső energiaként. A hőszivattyúval előállított, egy épület fűtési és hűtési energiaellátáshoz szükséges energiamennyiség és a folyamat beviteli energiaigényének különbözetét megújuló energiának kell tekinteni.
Az Európai Bizottság útmutatása alapján 2021-től már nemcsak fűtési, hanem hűtési módban is elszámolható a megújuló statisztikában a hőszivattyúk által hasznosított megújuló hőenergia. Fűtési módban ráadásul az energia-megtakarításként megjelenő végső primerenergia-csökkentés is beszámítható – a megújuló energia mellett – az energiahatékonysági célok teljesítésébe is.
Hazai környezeti hő potenciál
Magyarországon a statisztikában feltüntetett „hőszivattyúk által hasznosított környezeti hő” mértéke jelenleg alábecsült, elsősorban a lakossági hőszivattyúk által fűtési időszakban előállított hasznos hőmennyiséget foglalja magába. Holott számos olyan kereskedelmi és ipari megoldás is telepítésre került és használatban van már Magyarországon az elmúlt években, mely komoly környezeti hő potenciált jelenthetne. Ha lenne olyan adatbázis, amire alapozva a hőszivattyú-állományt hitelesen számba lehetne venni, a becslések minősége javítható lenne.
Indul a kötelező adagyűjtés
Ezt a tényt felismerve a MAHÖSZ megkereste a szabályozó minisztériumot, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Statisztikai Főosztályát a környezeti hő elszámolásában rejlő potenciál bemutatásával. Több körben is zajlott szakmai egyeztetés az elmúlt években, és a MAHÖSZ javaslata a környezeti hő elszámolására termékeny talajra talált: felismerve a hőszivattyúk növekvő jelentősége miatt a rendelkezésre álló adatok minőségének fontosságát, az Energiahivatal munkatársai egy országos, kötelező adatgyűjtés elindítása mellett döntöttek.
Az önálló statisztikai adatgyűjtés az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében fog elindulni, OSAP 2572 számon, erről a kormányrendele a 2023. december 1-i Magyar Közlönyben már megjelent. Az adatgyűjtés a hőszivattyús berendezéseket forgalmazó szervezetek körében fog zajlani, 2024. április 30-i adatközlési határidővel. A cél: az importált és telepített egységek éves alapon történő számbavétele.
Követjük a témát
A VGF&HKL szaklap a témát folyamtosan nyomon fogja követni. Amint megnyílik az adatgyűjtésre szolgáló internetes felület, cikkünket frissítani fogjuk. Előfizetőink pedig ezen írás bővített verzióját is elolvashatják márciusi lapszámunkban.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó
