Kapnak még egy esélyt a napkollektorok?
2024. május 2. | VGF&HKL online | 1389 |
Nem várt helyről kaptak támogatást a napkollektorok; a még formálódó és társadalmi egyeztetés alatt álló új otthonfelújítási program kapcsán vetette fel a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete (MGVE), hogy a ezeknek a berendezéseknek igenis lehet szerepük az energetikai korszerűsítésekben, így telepítésüket támogatni érdemes. UPDATE: Cikkünk megjelenése után jött a hír, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a szabályozott és hővisszanyerős szellőztetési megoldásoknak is be kellene kerülniük a támogatotti körbe.
Tizenöt évvel ezelőtt egy-egy szakmai kiállításon, például a Construmán, napkollektoros cégek tucatjai mutatták be portékájukat. Azután egyre kevesebben lettek, míg végül eljutottunk odáig, hogy a többtucatnyi napelemes, inverteres, akkumulátoros stand mellett az idei kiállításon mindössze egyetlen napkollektort árusító társaságot találkoztunk, azzal is az udvaron. A napenergia felhasználásán alapuló melegvíztermelés kiszorult a pavilonokból.
Kapóra jöhet az új pályázat
Pedig nem biztos, hogy a technológiát le kell írni. Mint arról már beszámoltunk, júniusban várható egy olyan pályázat kiírása, amely 1990 előtt épült családi házak felújításához nyújt támogatást. A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének Repower fejezetéből lehívott, 108 milliárd forintos keretösszegből nagyságrendileg 20 ezer korszerűtlen ingatlan felújítása valósulhat meg.
A támogatott beruházásokat háromféle forrás finanszírozza: a kedvezményezettek által biztosított önerő, kamatmentes hitel és vissza nem térítendő támogatás. A vissza nem térítendő támogatás összege 2,5–3,5 millió forint között mozoghat. Mértéke főszabály szerint attól függ, hogy az adott járás átlagjövedelme hogyan aránylik az országos szinthez (ahol alacsonyabb a jövedelem, ott magasabb vissza nem térítendő támogatás nyerhető el). A tavalyi bruttó átlagkereset 130 százaléka (742 560 forint) feletti havi bruttó jövedelmű magánszemély lakóhelyétől függetlenül a legnagyobb arányú hitelrészt kaphatja.
A maximális hitelösszeggel és támogatással számolva a nyertesek legfeljebb 6 millió forinthoz juthatnak hozzá. A programban a következő beavatkozásokhoz vagy tetszőleges kombinációjukhoz nyerhető el hozzájárulás: épület külső határoló elemeinek hőszigetelése, nyílászárócsere, használati melegvíz-rendszer korszerűsítése, fűtésrendszer korszerűsítése magas hatásfokú gázkazánnal, a hozzátartozó kéménybéléssel és a kapcsolódó hőleadókkal. Elvárás, hogy a beruházások révén épületenként legalább 30 százalékos primer energiamegtakarítás valósuljon meg.
Számolni kellene a napkollektorral
A kiíráshoz kapcsolódóan az MGVE arra hívja fel a figyelmet, hogy létezik egy olyan berendezés, amely bár villamos energiát használ a működéséhez, de jóval kevesebbet. mint a hőszivattyúk és egyéb elektromos energiával működő hőtermelő berendezések, hiszen csak egy vezérlő automatika elektromos igényét kell hozzá biztosítani. Ez pedig nem más, mint a napkollektor!
Méltatlanul került parkoló pályára ez az ingyen elérhető és korlátlan energiaforrás, a napenergiát felhasználó, fűtésre és/vagy használatimelegvíz-készítésre alkalmas berendezés. Pár Watt befektetett villamos teljesítmény mellett több kWh energiát képes termelni, mert a napkollektorok hatásfoka több, mint 90%-os, ráadásul abszorpciós berendezés hőforrásaként a hűtésben is lehet szerepe.
Mint írják, a napkollektor, mint hőbázis alkalmas hűtési feladatok ellátásra is megfelelő berendezés alkalmazásával (adszorpciós hűtés). Az egyesület mindenképp megfontolandónak tartja, hogy a helyesen méretezett és kiválasztott, nem a papírnak, hanem a tényleges felhasználásnak megfelelő napkollektoros rendszerek kerüljenek bele a támogatott hőtermelő berendezések tárgykörébe, mert egyrészt földgázt és villamos áramot lehet megtakarítani velük, másrészt a minőségi kollektorok 90% feletti részben újrahasznosíthatók, ami a egy nagyon alacsony ökológiai lábnyomot jelent a kollektorok felhasználásában és teljes életciklusában, harmadrészt nincs CO2-kibocsátás lokális szinten és a kollektorok alkalmazása a magyarországi földrajzi adottságok mellett (lásd napsütötte órák száma) kimagasló potenciált rejt az európai országok között is.
Más alágazatok is csatlakoznának
E cikk élesítése után levelet kaptunkaz egyik legjelntősebb hazai gépi szellőztetési megoldásokat képviselő társaságtól. Mint írják, az épületek „becsomagolásával”, korszerűsítésével együtt járó komfort- és energiamegtakarítási célok megtartása ma már elképzelhetetlen a friss levegő szabályozott módon történő bejuttatása, valamint a szennyezett levegő eltávolítása, azaz szabályozott légcsere nélkül. Éppen azért azt kérik, hogy a szabályozott és hővisszenyerős szellőzés is bekerüljön a támogatási körbe, mert nagyon jelentős szerepe van az épületek energiahatékonyságában.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
