Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fenntartható családi ház

2011/4. lapszám | VGF&HKL online |  21 445 |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Fenntartható családi ház

A fenntartható életformát követő házaspár egy környezetbarát építőanyagokból felépülő, energiatakarékos, megújuló energiával üzemelő családi ház tervezésével bízott meg. Az épületben felhasznált környezetbarát építőanyagok, az energiatudatos tervezési módszerek, energiahatékony épületszerkezetek és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazásával sikerült egy rendkívül alacsony energiaigényű (összesített energetikai jellemző 56,217 kWh/m²év, energetikai minőség szerinti besorolás A+), ugyanakkor környezetbarát és költséghatékony épületet létrehozni.

A telek Göd településen, a vasútállomástól mintegy 200 méterre található, ami fontos szempont a Budapesten dolgozó házaspárnak, akik fenntartható módon a közösségi közlekedést preferálják az autózással szembe.

Energiatudatos épületkialakítás

Energiatudatos épületek esetében a tájolás különösen fontos szerepet játszik a tervezés során. A két szárnyból álló épület egyik részének gerincvonala az utca vonalára merőleges, míg a másik szárny nem a megszokott derékszögben csatlakozik ehhez, hanem úgy, hogy a tetőgerinc az észak-déli irányra tökéletesen merőleges legyen, így a legkedvezőbb (déli) tájolást adva a tetőn elhelyezett napelemeknek, illetve a télikertnek. A helyiségek elrendezése is követi azt az energiatudatos alapelvet (klímazónás alaprajzi tervezés), hogy a nem állandó használatban lévő kiszolgáló helyiségek (kamra, gépészet, WC, előszoba), illetve az alacsonyabb hőmérsékletet igénylő háló az északi, északnyugati irányba lett tájolva kevesebb számú és kisebb méretű ablakokkal, míg a fő helyiségek déli, délkeleti, délnyugati tájolást kaptak, nagyobb üvegfelületekkel, természetesen ügyelve a megfelelő árnyékolásukra. A déli homlokzaton található télikert méretét úgy határoztuk meg, hogy energetikai hatása a legkedvezőbb legyen, kellően érvényesüljön a passzív napenergia-hasznosítás fűtésben betöltött szerepe, ugyanakkor elkerüljük a nyári túlmelegedést, amiről a kellő hőtároló tömeg és a megfelelő árnyékolás is gondoskodik.

1. ábra: Alaprajz Energiatudatos épületek esetében a tájolás különösen fontos szerepet játszik a tervezés során.

A szerkezettervezés egyik legfontosabb része a megfelelő hőszigetelés megválasztása és a hőhidak kiküszöbölése volt.

  • Aljzatban 20+6 cm hőszigetelés; u = 0,122 W/m²K (umegengedett =0,5 W/m²K).
  • Homlokzaton 20 cm hőszigetelés; u = 0,17 W/m²K (umegengedett = 0,45 W/m²K).
  • Padlásfödém 30 cm hőszigetelés; u = 0,10 W/m²K (umegengedett = 0,25 W/m²K).
  • Jó hőszigetelő képességű nyílászárók: u < 1,1 W/m²K (umegengedett = 1,8 W/m²K).

A teherhordó falak alatt üveghab biztosítja a talaj felé a hőhídmentes szigetelést. Az üveghab előállítása alapvetően rendkívül energiaigényes folyamat, ugyanakkor mi annak a gyártónak a termékét választottuk, amelyik megújuló energiát (vízenergia) használ az előállítás során, így a gyártás környezetterhelése nem nagy. A fafödém gerendái – a gyakorlattól eltérően – a vasbeton koszorúba erősített papucsokban ülnek. A külső faszerkezetű előtető rögzítő elemei a hőszigetelésen kívül lettek elhelyezve, energetikailag leválasztva az épülettől. Így a hőhídmentesség biztosítható. A nyeregtető hajlásszögét a napelemek és napkollektorok számára szükséges legoptimálisabb dőlésszög határozta meg. Az árnyékolást részben zsaluval, részben a körbefutó tornác-előtető által biztosítottuk, melynek változó szélessége úgy lett meghatározva, hogy nyáron védjen a beeső napsugarak ellen, télen pedig, mikor a nap alacsonyabban jár, nem akadályozza, hogy besüssön az ablakokon. A télikertben lombhullató növényzet véd a nyári túlmelegedés ellen. Ősszel a levelek lehullnak, és utat engednek a melengető napsugaraknak.

2-3. ábra: Télikert árnyékolása. Az árnyékolást részben zsaluval, részben a körbefutó tornác-előtető által történik.

3. ábra

Környezetbarát építőanyagok

Az épület teherhordó falszerkezete és válaszfal-rendszere 30, illetve 10 cm vastag mészhomoktéglából épül. A mészhomoktégla előállítása harmadannyi CO2-kibocsátással jár, mint a vázkerámiáké, és jóval nagyobb a hőtároló tömegük. Bár hővezetési tényezője rosszabb, 20 cm hőszigeteléssel a falszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének különbsége már csekély. Mindemellett a mészhomoktégla kiváló pára- és nedvességgazdálkodó anyag, és az ára is kedvezőbb. Homlokzati hőszigetelésként egyszerűbb kivitelezhetősége miatt a kőzetgyapotra esett a választás. A cellulóz hőszigetelést azért vetettük el, mert alkalmazásával a homlokzat csak homlokzatburkoló elemmel (tégla, kő, fa stb.) alakítható ki, a megrendelők pedig olcsóbb és egyszerűbb vakolt homlokzatot szerettek volna. A nádhőszigetelést pedig azért zártuk ki, mert azonos vastagság mellett a kőzetgyapot kedvezőbb „u” értéket adott. A tetőszerkezetben bizonyos ásványgyapot hőszigetelést alkalmaztunk, amely formaldehid-mentes kötőanyag-technológiával készült, illetve megújuló anyagokat használnak az előállítás során a kőolaj alapanyagú vegyipari anyagok helyett, melyeket más szigetelőanyagokban használni szoktak. A festékek, felületkezelő szerek, ragasztók megválasztásánál környezetbarát, nem mérgező anyagok alkalmazására törekedtünk a hagyományos termékek helyett.

Energiatudatos épületgépészet

Az épület fűtését egy 18 kW-os faelgázosító kazán biztosítja. A hőleadók alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtések, tehát padló- és falfűtés. Ezzel a hőleadó-típussal további 10% energia-megtakarítás érhető el, mivel a léghőmérséklet alacsonyabban tartható a radiátoros fűtéshez képest 1-2 °C-kal. A HMV-t a napkollektorok (70%), illetve a faelgázosító kazán (30%) biztosítja. A mintegy 20 m²-es napelemes rendszer éves szinten 3300 kWh áramot ad, ami bőven meghaladja a ház elektromos energiaigényét, ráadásul a rendszer még bővíthető. Terv szerint a jövőben elektromos autót szeretnének üzemeltetni a rendszerről a megrendelők. Az energiatakarékos szellőzést télen nagy hatásfokú hővisszanyerővel ellátott kompakt szellőzőgép garantálja, míg átmeneti időszakban (tavasz, ősz) és nyáron, amikor nincs szükség a levegő fűtésére vagy hűtésére, a szellőzés gravitációsan működik. A beszívott levegő a talajregiszteren keresztül érkezik az épületbe: a szükséges friss levegőt a talajban elegendően mélyen fektetett légcsatornán keresztül szívjuk be, és szállítjuk az épülethez.

4. ábra: Körbefutó árnyékoló előtető. Az előtető változó szélessége úgy lett meghatározva, hogy nyáron védjen a beeső napsugarak ellen, télen pedig, mikor a nap alacsonyabban jár, nem akadályozza, hogy besüssön az ablakokon.

A talaj hőmérséklete az év folyamán a fagyhatár alatt kellően stabil, azaz 12-14 °C. Az alacsonyabb hőmérsékletű környezetben a levegő lehűl, energiatartalmának egy részét a környezetnek átadja. A talaj hőmérséklete függ a felszíntől. Alacsonyabb talajhőmérséklet alakul ki, ha a felszín árnyékban van, növényzettel van betelepítve (párologtatásos hűtés), illetve ha a növényeket rendszeresen locsolják. Az esővizet egy 20 m³ méretű tárolóba vezetjük. Ez a víz használható WC-öblítésre és öntözésre. A szürkevíz-hálózat önálló rendszer, párhuzamos a hideg vízével.

Kazinczy Gyöngyvér
okl. építészmérnök, PhD

A munka szakmai tartalma kapcsolódik a „Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen” c. projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását az ÚMFT TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 programja támogatja.

This work is connected to the scientific program of the „ Development of quality-oriented and harmonized R+D+I strategy and functional model at BME” project. This project is supported by the New Hungary Development Plan (Project ID: TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002).


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem