VGF&HKL szaklap

Tárolók különféle rendszerekben

2011. április 12. | VGF&HKL online |  19 938 | |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Tárolók különféle rendszerekben

Melyik tárolót válasszam? Melyik, milyen fűtési–vízmelegítési rendszerbe való? Hogyan kell beszabályozni, beállítani őket? Ezekre és hasonló kérdésekre próbálunk meg – a teljesség igénye nélkül – választ adni az alábbiakban, főleg az egy- és kétcsőkígyós használati meleg víz indirekt tárolókra és a fűtési puffertárolókra koncentrálva.

1. ábra: Kombi puffertároló. Mivel a tároló fűtési vizet tárol, így annak nincs belső korrózióvédelme.

HMV indirekt tároló

A HMV indirekt tároló egy olyan tároló, amelyben a tartály belső felülete korrózióvédelemmel ellátott, ezáltal alkalmas használati víz befogadására. Tartalmaz egy (vagy több) belső csőspirált, amelyben ha a tartályban lévő víznél magasabb hőmérsékletű folyadékot keringtetünk, akkor a vizet melegítjük, használati meleg vizet állítunk elő.

A csőkígyóban lévő folyadékot például kazánokkal, napkollektorokkal, hőszivattyúval melegíthetjük fel. Mivel ezek a hőtermelők nem közvetlenül melegítik a használati vizet, hanem közvetett módon, a folyadékon (közvetítőközegen) keresztül, ezért ezeket a tárolókat indirekt tárolóknak hívjuk. A folyadék általában lehet víz, de például szolárrendszerekben fagyálló–víz keverék is.

Kazánnal, hőközpontban

Egy kombi gázkazán is tud használati meleg vizet szolgáltatni átfolyós módon, 10-15 liter 40-45 °C-os vizet percenként. Amennyiben ez kevés, akkor a felmelegített vizet tárolni kell. A tároló nagyságát a legnagyobb vízigény határozza meg. Szintén indirekt tárolóra van szükség, ha a fűtőberendezés nem működhet folyamatosan (pl. vízteres kandalló), de nyilván meleg vízre szükségünk van a működések közötti időszakban is. Általában elmondható, hogy a tárolóérzékelőt célszerű a csőkígyó felső harmadában elhelyezni, de persze lehet ettől eltérő jó mérési pont is. Arra azért vigyázni kell, hogy ha nagyon alulra tesszük, akkor a kazán sokat kapcsolgat, ha túlságosan felülre, akkor viszont kevés lehet a tartalék meleg vizünk, és csökkenhet a kifolyó víz hőmérséklete.

Szolárrendszerben

Szintén indirekt tárolóra van szükség a szolárrendszerben is, mivel a hőtermelő nem áll mindig rendelkezésünkre, hiszen a napot nem kapcsolhatjuk be, ha zuhanyozni szeretnénk. A differenciál-hőmérsékletszabályozás a szolárkör szivattyúját akkor indítja be, ha a napkollektorban elhelyezett érzékelő hőmérséklete meghaladja a tárolóban lévő hőmérsékletet.

 2. ábra: A HMV indirekt tároló egy olyan tároló, amelyben a tartály belső felülete korrózióvédelemmel ellátott, ezáltal alkalmas használati víz befogadására.
1. burkolat
2. hőmérő csonk
3. tűzzománcozott tartály
4. melegvízcső
5. hidegvízcső
6. alsó hőcserélő
7. felső hőcserélő
8. fűtőtest csonk
9. beépíthető fűtőtest
10. hőérzékelő csonk
11. cirkulációs csonk
12. hőszigetelés

Ezért nagyon fontos, hogy a tárolóban hová tesszük az érzékelőt, hiszen ez a viszonyítási hőmérséklet. Ha a tárolónk hideg, és elkezdjük felfűteni, akkor az egész tároló gyakorlatilag egyenletesen melegszik. Ha a tárolónk fel van fűtve, a víz berétegződik.

Ez akkor keveredik újra össze, ha a csőkígyónk magasabb hőmérsékletű lesz, mint a felső pont hőmérséklete. Egyébként csak az alsóbb vízrétegek melegszenek. Ha a csőkígyó alsó részén helyezzük el a tárolóérzékelőt, akkor ugyan hamarabb indul a vízmelegítés, de ameddig a csőkígyó bemerül, azt a vízmennyiséget egy alacsonyabb hőmérsékletűre keveri. Ha a csőkígyó felső részén helyezzük el az érzékelőt, akkor később indul a vízmelegítés, de hőmérsékletcsökkenés nélkül, folyamatosan továbbmelegedve.

Felső elektromos pótfűtéssel

A tároló közepén elhelyezett elektromos pótfűtés általában szolárrendszerekben használatos a tároló felső felének fűtésére. Ez nem azt jelenti, hogy a napenergia akkor már csak a tároló felét fűtheti! Nem árt azonban odafigyelni néhány dologra. A fűtőtest megtáplálása órakapcsolóról történjen, hogy beállíthassuk, mikor működjön. Nyáron alacsonyabb hőmérsékletre állítsuk (45-55 °C), télen magasabbra (50-65 °C). A napkollektorok az egész tárolót fűtik, mert ha van bőven napenergia, mire bekapcsolna az elektromos fűtés, már át is léptük a beállítási értéket. Ha viszont nincs elég napenergia (az év hidegebb része), akkor a tároló alsó felében előmelegítjük a vizet. Keveredés nem jön létre, ha változó térfogatáramú (fordulatszám-szabályozós) a szolárkör.

Két csőkígyóval

Ha a tárolónk tartalmaz még egy csőkígyót a felső részében, akkor tekinthetjük akár úgy is, hogy az előbbiekben leírt felső elektromos fűtés helyett a fűtési rendszer biztosít pótfűtést. Ha az alsó csőkígyóra kötjük a napkollektorokat, a felsőre a kazánt, akkor kialakítottunk egy szolár hőközpontot. Ahhoz, hogy az előmelegítés jól működjön napenergiáról, a korábban leírt időzítési, hőmérséklet-beállítási intézkedések ugyanúgy szükségesek. A felső csőkígyó azonban nemcsak pótfűtésre használható. Ha a tartályban lévő víz hőmérsékleténél hidegebb a csőkígyóban keringő folyadék, akkor hőkivételre, fűtésrásegítésre használhatjuk.

Alsó elektromos pótfűtéssel

Az indirekt tároló alsó elektromos fűtéssel való ellátása nagyobb odafigyelést igényel, hiszen az a teljes tárolótérfogatot felfűti. Egyértelműen hasznos például legionella baktérium-mentesítésre. Órakapcsolóról megtáplálva az állandóan alacsony hőmérsékleten működő tárolót hetente egyszer felfűtjük 65-70 °C-ra. A szolárkör is működhet, ha a tároló felfűtve kielégíti a napi melegvízigényt. Nem engedélyezzük a reggeli–délelőtti ráfűtést, és ekkor az alsó hideg részben a napkollektorok előmelegítenek (ha betartjuk a korábban leírtakat).

3. ábra: Napenergia-hasznosító rendszer Hidraulikus és szabályozó elemek: Keringtető szivattyú, Golyóscsap, beépített visszacsapó szeleppel, Térfogatáram- mérés/beállítás 1-13 l/min, Biztonsági szelep 6 bar, Légtelenítő szelep, Nyomásmérő 0-6 bar, Töltő-ürítő csap (2 db), Tágulási tartályhoz csatlakozás, rozsdamentes, flex. bekötőcső, tartó, Szolár szabályozó (3 db szenzor, diff. szabályzás, kazán pótfűtés, fűtésrásegítés, sziv. fordulatszámszab., rendszerhűtés, csöves koll. funkció stb.), Szigetelés, Fali rögzítő szerelvény

Utófűtő tárolóval – decentralizált rendszer

Két tárolót sorba köthetünk, ezzel elő- és utófűtő rendszert alakítunk ki. Az utófűtő lehet elektromos vagy gáztüzelésű forróvíztároló, vagy egy másik indirekt tároló. Ha a tárolókat nem egymás mellé telepítjük, hanem elvisszük a fogyasztási helyre az utófűtő tárolót, akkor egy kombinált centrális–decentrális melegvíz-szolgáltatást alakítunk ki. Ebben az esetben nem szükséges cirkulációs vezeték, nem kell számolni az ezen fellépő veszteségekkel. Az előzőkben leírt beállítási, beszabályozási nehézségektől gyakorlatilag mentesülünk.

4. ábra

Kombi puffertároló (fűtés + meleg víz)

Már láthattuk, hogy a kétcsőkígyós indirekt tároló is csatlakozott a fűtési rendszerhez, sőt ha volt benne többletenergia, akkor rásegített a fűtési rendszerre. Az energia ilyenkor a meleg vízből ment a fűtésbe. A kombi puffertárolónál azonban a helyzet pont fordított, a fűtővízben kerül az energia eltárolásra, és ebből állítjuk elő a meleg vizet is. Mivel a tároló fűtési vizet tárol, így annak nincs belső korrózióvédelme. A „vizes” fűtőberendezések (kondenzációs kazán, biomassza-kazánok) közvetlenül rácsatlakoztathatók, nem szükséges hőcserélőt beépíteni. Van azonban a tartály alsó részében egy hőcserélő, amelyre ráköthető a szolárrendszer. A tartály teljes magasságában végigfut egy flexibilis, rozsdamentes cső a HMV számára. A HMV tárolt mennyisége 35-40 liter, így a melegvíz-előállítás alapvetően átfolyós jellegű. Mivel a tartály fűtési puffertároló, így nem csak a hőtermelők vannak rácsatlakoztatva, hanem a hőleadók (radiátorok, padlófűtés stb.) is. A beállításnál a korábban leírt elveket követjük. Az alsó részt hidegen tartva igyekezzünk minél több energiát a napból nyerni. Napi, szezonális időzítések, hőmérséklet- átállítások a HMV-tárolónál leírtak szerint szükségesek. Mivel kombi kivitelről van szó, így ha azt akarjuk, hogy mindig legyen meleg víz, a tartály felső részét nem szabad lehűteni a hőleadókkal.

Fűtési puffertároló + HMV indirekt tároló

A kombi puffertároló alapvetően átfolyós módon állítja elő a meleg vizet, gyakorlatilag egyidejűleg a melegvízigény jelentkezésével. Ennek megvannak a korlátai, nagyban függ a tároló hőmérsékleteitől (rétegek!), illetve a pillanatnyi vízigény nagyságától. Ha ezen korlátok miatt nem elegendő a melegvíz-szolgáltatás, akkor a puffertároló mellé teszünk egy HMV-tárolót, és betároljuk a legnagyobb vízigényhez tartozó melegvíz-mennyiséget, ami így már „azonnal” kivehető. A HMV-tároló fűtését előnykapcsolással és/vagy a fűtési puffertárolóból tudjuk megoldani. Ezek után biztosan nem mondható el, hogy minden világos, mindent tudunk a különféle tárolókról. Nem is ez volt a cél, és ez nem is az a terjedelem. Ezzel az áttekintéssel csak azt akartuk elérni, hogy legalább tisztuljon a kép annak is, aki nem nap, mint nap tárolókkal és azok működésével foglalkozik, illetve hogy ne kezeljük fekete dobozként azokat.

Misinkó Sándor


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem