Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A napkollektor és a pelletkályha

2008/10. lapszám | Kovács István |  123 495 |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Ma egy felkérés révén a pelletfűtés és a napkollektor egymáshoz való csatlakoztatásáról, illetve ennek előnyeiről szeretnék írni. Előrebocsátom, nem lesznek magasröptű szakmai számítások az írásban. Törekvésem az, hogy aki ma egy kicsit függetleníteni szeretné magát a gázárak alakulásából származó többletköltségektől, az kapjon némi gondolati támogatást.

Kezdeném azzal a megállapítással, hogy az én korosztályom már majdnem minden „fegyvernemet” kipróbálhatott a fűtőanyagok terén. Kezdtük a szilárdfűtéssel, ami az én esetemben a fa- és szénfűtés vegyesen. Majd haladva a „korral”, átállottunk a háztartási fűtőolajra. Ezt követte a gáz-, ezen belül a földgázfűtés. Ezek a fűtőanyagok mind-mind valamilyen „eszmeiség”-függő anyagok lettek, vagy talán mindig is azok voltak. Ma elérkeztünk arra a pontra, amikor még az a réteg is, aki ki tudná fizetni a gáz árát - annak „mennybemenetele” után is -, függetleníteni szeretné magát a politikafüggő fűtőanyagoktól. De igénye továbbra is a kényelmes fűtési megoldások felé orientálódik. Ezért növekedett meg a kereslet a szilárd fűtőanyagok iránt.

Hazánk valójában nem rendelkezik számottevő szénbányászattal napjainkban, tehát ez a fűtőanyag már ki is esett a rostán. Kényelmi fokozata sem teszi dobogós helyezetté. A fa már egy kicsit tisztább, talán kényelmesebb is, de elég „munkás” fűtőanyag. Fűtési rendszerei nem éppen könnyedén automatizálhatók.

Megjelent viszont egy új, könnyen kezelhető, szállítható és raktározható fűtőanyag, a pellet. Ezen belül itt elsősorban, ebben az írásban a fapelletre fókuszálunk. (Ezzel egyáltalán nem kívánom kisebbíteni azokat a törekvéseket, amelyek az agráriumban megjelenő és tüzelőanyaggá alakítható alapanyagok hasznosítását tűzték zászlajukra.) A fapellet egy olyan fűtőanyag, amelynek lehet egy előírt, elvárt, illetve állandósított ellenőrizhető minősége. Ha állandósult és állandó a minőség és a kilogrammonkénti energiatartalom, abban az esetben tökéletes és kifinomult módszerekkel el is tudjuk égetni. Erre ma már a hazai piacon is megtalálhatók a háztartásokban használható lég- és – ami a mi esetünkben fontos – vizes központi fűtésre kapcsolható fűtőberendezések. Ezek a fűtőeszközök a vízteres pelletkazánok.

Megjelenésük és esztétikai kivitelezésük lehetővé teszi a lakótérben történő elhelyezésüket. Hatásfokuk megfelel a kor normáinak, és automatikus működésük lehetővé tesz 24-48 órás önálló üzemet emberi beavatkozás és felügyelet nélkül. A berendezésekben lévő elektronika minden beállítást enged elvégezni, majd ezeket a parancsokat a berendezésekkel végrehajtatni, ami egy kényelmes, biztonságos fűtést eredményez. A berendezésekkel - általában gyári csatlakoztató kötéseket felhasználva - elvégezhetjük a lakásfűtési feladatot, és használati meleg víz elvételére és készítésére is van lehetőség.

Az egyik ilyen megoldás a hőcserélővel történő, mintegy „átfolyós” elven működő használati melegvíz-készítés, ami nem praktikus! Télen a fűtési idény alatt, egy kis komfortfokozatú használati melegvíz-készítésnek - egyéb lehetőség híján - talán igen. De nyáron nem ad lehetőséget a komfortos használati melegvízellátásra. Ezért ezen berendezések kapcsolódó használati melegvíz-készítő berendezése a vételezési mennyiség igényhez méretezett indirekt bojlertartály. Itt kulcsfontossággal bír egy ehhez jól méretezett napkollektoros rendszer.

Ez a napkollektor gondos számítások alapján elláthatja a nyári használati melegvíz-készítés hőigényét, és természetesen besegíthet a fűtés melegvízellátásba is. A komplett fűtési és melegvíz-rendszer berendezéseinek méretezését persze szakemberre kell bízni. Ki kell kérni a gyártók - ha nem hazai, akkor a magyarországi képviselet - képviselőinek véleményét. Itt elsősorban ki kell térni az összeépíthetőség kérdéskörére.

A piacon többféle pelletfűtő-berendezés van forgalomban (bár a vízteresről ez nem mondható el). Sokféle berendezést hoznak ún. magánimportként a fogyasztók, kitéve magukat a szervizelhetőség (illetve szervizelhetetlenség) buktatóinak.
Az indirekt bojlerek nagyságához körültekintően kell tervezni a napkollektorok mennyiségét, és előre kell dönteni: csak nyári használati melegvíz-ellátás megoldására akarom a napenergiát hasznosítani, vagy - mint korábban felvetettem - a fűtési meleg víz készítésére is ideális esetekben.

Ma már vannak olyan lakóépületek, ahol a földgázt be sem vezetik az építők. Továbbá léteznek (és ezek vannak többségben) lakóházak, ahol a meglévő valamilyen gázkazán, kombi cirkó mellé párhuzamos ún. alternatívaként helyeznek el pelletfűtésű vízteres berendezéseket.

Költségszempontból ha 100 egységnek vesszük a földgázenergia költségét, akkor a pellet csak 74 egységet képvisel. Ha a nyári használati melegvíz-készítésünkhöz, illetve az átmeneti időszakokban a fűtéshez napkollektorokat szereltetünk, és ezeket használjuk, komoly energiahordozó-költségmegtakarítást érhetünk el.

Végezetül: ezek a berendezések ma már nem elérhetetlen összegekbe kerülnek, és a befektetés megtérülése is a realitás.

A pelletkályha működési elve

1. ábra A pelletkályha működési elve


A pelletkályha működésének alapelve nagyon egyszerű: a pellet fűtőanyagot a készülék elektromosan adagolja. A pellettartály a kályha felső részében található, elősegítve ezzel a könnyebb feltöltést egy ergonomikus fedélen keresztül. A tartályban lévő fűtőanyag egy automata csigán keresztül jut az égetődobozba, ahol meggyullad. Az égés során keletkezett füstöt a készülék hátsó részén áramoltatja ki; az egész működési folyamat egy elektromos vezérlő által szabályozott, mely magas hőhozamú égést garantál. A radiátorok és a kályha között keringő víz hőátadása hőcserélőn keresztül történik.

(A) Fűtőanyagtartály (pellet)
(B) Égetődoboz
(C) Csiga a pellet szállításához
(D) Kapcsoló a csiga működtetéséhez
(E) Gyújtógyertya
(F) Hőcserélő füst/víz
(G) Füstcirkuláció
(H) Füstkivezetés
(I) Hamuláda
(L) Hamuláda előlapja
(M) Zárt tágulási tartály
(N) Füstmotor


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem