Földgáz- vagy fatüzelés?
2009/1-2. lapszám | Szilágyi Zsombor | 10 259 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A földgáz árának emelkedése (no és egyéb szempontok is) a háztartások legtöbbjét arra ösztönzi, hogy átgondolják a földgáz lecserélését más tüzelőanyagra. Most ne vizsgáljuk a geotermia, szolár vagy a széntüzelés lehetőségét, fordítsuk figyelmünket a fatüzelésre. A pébére, gázolajra vagy villamos fűtésre való átállást a földgázról, azt hiszem, senki sem mérlegeli.
Évente épül 30-40 ezer új lakás az országban. Az építkezők már találkoznak a megújuló energiahordozók teljes választékával, de most ismét csak a fatüzelést vessük össze a földgázzal. Két fűtési rendszer összevetésének legjobb módszere az lehet, ha a létesítés (átalakítás) költségeihez tízévnyi üzemeltetés költségét adjuk, és az így kapott összeg alapján hozunk döntést. Ez tulajdonképpen a tízéves megtérüléshez tartozó költségösszevetés. A tízévnyi tüzelőanyagot mai áron árazzuk. Ezt az összevetést kíséreljük meg vázolni az alábbi cikkben.
A fatüzelés értékeléséhez tartozó jellemzők, mennyiségek és összegek közel sem állandó számok, a piacon sok készülék kapható, lényegesen eltérő áron és „tudással”. A fa tüzelőanyagok választéka is elég nagy, az árskála pedig még ennél is szélesebb. A tűzifa minőségét sem lehet egy számmal leírni, mert függ a kivágott fa korától, a tárolás körülményeitől és magától a fafajtától is. A piacon fellelhető termékek árának valamilyen átlagával próbálunk számolni.
Új építésű családi ház fűtési rendszerének költségei
Létesítési költségek
Egy 75 m² alapterületű, egyszintes, új építésű, megfelelően hőszigetelt, egyedül álló családi ház éves fűtési energiaszükséglete legyen 68 GJ, ami 2000 m³ földgázt jelent. A ház fűtésére 24 kW teljesítményű fűtőberendezés szükséges. Tételezzük fel, hogy a kazánon kívüli fűtési rendszer (hőleadók, vezetékek, szerelvények) a tüzelőanyagtól független, és alkalmas fogadni alacsony hőmérsékletű fűtővizet is. (A fűtési keringtető szivattyú árától eltekinthetünk, bár ez a fatüzeléshez külön beruházásként szükséges.)
A gázkazán és az égéstermék-elvezető létesítési költségei
Gázkazánból igen bő a választék, és az árak is széles sávban mozognak. Tételezzük fel, hogy
24 kW-os kéményes falikazánt építünk be:
- A falikazán 150 ezer Ft, a kémény gázfűtésre alkalmassá tétele 40 ezer Ft, összesen: 190 ezer Ft.
- 24 kW-os turbó falikazán 200 ezer Ft, a turbó-kivezetés 40 ezer Ft, összesen: 240 ezer Ft.
- 24 kW-os kondenzációs kazán: 250 ezer Ft, égéstermék-kivezető 40 ezer Ft, összesen: 290 ezer Ft.
A földgáz bevezetéséhez fizetni kell kb. 56 ezer forint hálózati csatlakozási díjat is, a gázellátást terveztetni, jóváhagyatni kell, és ki kell építeni a gázellátó rendszert. Tételezzük fel, hogy ezek a költségek együttesen 400 ezer forintot tesznek ki.
Nem készítünk számításokat a különböző fatüzelésű betétes kandallókra vagy cserépkályhákra, mert ezek más komfortot biztosítanak, mint a folyamatos üzemű faelgázosító kazánok.
A faelgázosító kazánok is nagy választékban kaphatók. A 25-30 kW teljesítményű kazánok ára 300 ezer és 520 ezer Ft között van, legyen a középérték 410 ezer Ft, a kémény fafűtésre alkalmassá tétele itt is legyen 40 ezer Ft, összesen: 450 ezer Ft.
Tüzelőanyag-költségek
A gázkazánok földgázszükséglete 68 GJ leadott hőmennyiséghez:
Gázkazán típusa | Hatásfoka (%) | Éves földgázigény (m³) |
Kéményes falikazán | 90 | 2222 |
Turbó falikazán | 92 | 2173 |
Kondenzációs falikazán | 104 | 1923 |
2008 negyedik negyedévben a 20 m³/h-nál kisebb mérővel ellátott háztartási fogyasztó 3,113 Ft/MJ gázdíjat és 5940 Ft éves alapdíjat fizet. Ennek megfelelően:
Gázkazán típusa | Éves gázköltség (ezer Ft) |
Kéményes falikazán | 241 |
Turbó falikazán | 236 |
Kondenzációs falikazán | 209 |
A faelgázosító kazánok hatásfokát is 75-90% között adják meg a gyártók, vegyünk itt is középértéket: 82%, vagyis 68 GJ hasznos hő előállításhoz a fatüzelésnél 83 GJ tüzelőanyagot kell kalkulálni.
A fatüzelésű kazánok mindegyike alkalmas fahasábok, fabrikett eltüzelésére, némelyek pellettüzelésre is. Minden tüzelőanyagot legfeljebb 20% nedvességtartalommal és keményfával (bükk, tölgy, gyertyán, cser) kalkuláljuk. A tüzelőanyagok árai erősen szóródnak, az árakat a fuvarköltség jelentősen eltéríti. A számtalan árusítóhely ajánlatait megpróbáltuk átlagolni, és a következőket kaptuk:
- Aprított keményfa 20 ezer Ft/m3, ami legalább 700 kg, fűtőértéke: 17 MJ/kg.
- Keményfa brikett 37 Ft/kg, fűtőértéke: 18 MJ/kg.
Az árak a házhoz szállítást nem tartalmazzák.
A családi ház költségei a fatüzelésnél:
Tüzelőanyag | Éves szükséglet (kg) | Ára (ezer Ft) |
Aprított keményfa | 4882 | 139 |
Keményfa brikett | 4611 | 171 |
Máris rendelkezésre áll minden szám a két tüzelési mód összehasonlítására:
Létesítési költség (ezer Ft) | Tízéves tüzelőköltség (ezer Ft) | Összesen (ezer Ft) | |
Gáztüzelés | |||
Kéményes | 590 | 2410 | 3000 |
Turbó | 640 | 2360 | 3000 |
Kondenzációs | 690 | 2090 | 2780 |
Fatüzelés | |||
Aprított fa | 450 | 1390 | 1840 |
Brikett | 450 | 1710 | 2160 |
Ha más tényezőt nem veszünk számításba, és elfogadhatónak tartjuk a tízéves megtérülést, akkor egyértelműen a fakazánokat választhatjuk. Ha számításba vesszük még azt is, hogy:
- a fa tüzelőanyagot általában nyáron célszerű vásárolni, szellős helyen szárítani, mert akár 50% víztartalma is lehet, amikor megvesszük (vagyis fa árában veszünk vizet),
- haza kell vinni a fát,
- tároló kell a fának,
- a fáért előre kell fizetni, a gázért meg utólag,
- a fát rakodni kell,
- a fakazánnak kell egy külön helyiség, a lakótérben nem helyezhető el,
- a fatüzelésnél a hamut ki kell szedni, és el kell helyezni valahová,
- a fatüzeléssel por keletkezik, legalább a fatároló és a kazánhelyiségben,
- bizonytalan, hogy a következő tíz évben a fa vagy a földgáz ára hogyan fog változni,
- a fatüzelés mellett kell másik tüzelőanyag a használati meleg víz előállításra és a főzésre,
akkor már a fatüzelés előnyei kicsire zsugorodnak.
Minden egyedileg mérlegelendő tétel elmozdíthatja a fenti táblázat szerinti költségarányokat, ha:
- a fához olcsón juthatnak hozzá,
- a fa házhoz szállítása nem jelent lényeges költséget,
- a gázhálózathoz csatlakozás a nagyobb távolság miatt többe kerül, mint 56 ezer Ft,
- a gáztüzeléshez igénybe vehető a szociális támogatás, a fatüzeléshez nem.
Meglévő gázfűtés átalakítása fatüzelésre
A több mint 2 millió, a földgázt fűtésre használó háztartás jelentős részében van lehetőség átállni a fatüzelésre. Annak eldöntéséhez, hogy felhagyunk a földgázfűtéssel – és a földgázt csak vízmelegítésre és főzésre használjuk –, és fatüzelést indítunk, az előző számításokban minden lényeges adatot megtalálhatunk.
Ha a fűtési rendszerben nem akarunk változtatást, akkor a fatüzelésű kazán beruházási költségét kell kalkulálni az éves költségek mellett:
Létesítési költség (ezer Ft) | Tízéves tüzelőköltség (ezer Ft) | Összesen (ezer Ft) | |
Gáztüzelés | |||
Kéményes | 2410 | 2410 | |
Turbó | 2360 | 2360 | |
Kondenzációs | 2090 | 2090 | |
Fatüzelés | |||
Aprított | 450 | 1390 | 1840 |
Brikett | 450 | 1710 | 2160 |
Ha turbó vagy kondenzációs rendszerű gázkészülékről akarunk átállni fatüzelésre, akkor általában kell egy kéményt is építeni, Ennek költségét legalább 100 ezer Ft-ra tervezhetjük.
A két tüzelési mód közötti tízéves költségkülönbözet kicsi, az alkalmazott átlagok hibája, a tízéves árperspektíva bizonytalansága a bemutatott előnyöket könnyen hátránnyá változtathatják.
A fatüzelés hátrányos járulékos elemei miatt a gáztüzeléssel való felhagyás nem látszik gazdaságos döntésnek. Ugyanakkor az összevetés kínálja a gázfűtés korszerűsítésének gondolatát: a hagyományos fűtési rendszert átalakítva áttérést a kondenzációs kazán használatára.
Összefoglalva
Új építésű lakásokban a faelgázosító kazánnal épített fűtés előnyösebb lehet, mint a gázfűtés, különösen, ha:
- a faelgázosító kazán és a tüzelőanyag elhelyezése nem okoz gondot,
- a tűzifa olcsóbban szerezhető be, mint a számítási példánkban kalkulált árak,
- a fatüzeléssel járó fizikai munka nem jelent külön terhet a ház lakóinak.
Marad azonban a használati melegvíz-előállítás és a főzés kérdése: erre másik tüzelőanyag használata szükséges. Ez az energiahordozó lehet a napkollektor a melegvíz-termelés legnagyobb részére, a főzés energiahordozó-igénye már pébével vagy villamos árammal biztosítható. Ha egy családi házban a földgáz teljes körű használata bevált, akkor a fatüzelésre való átállást csak akkor tudjuk mérlegelésre ajánlani, ha a fa igen olcsón áll rendelkezésre. Ekkor a földgázt a melegvíz-termelésre és a főzésre lehet visszaszorítani.
Szóljunk még a földgáz-, illetve fatüzelés környezetvédelmi szempontjairól is. A földgáztüzelés tiszta, biztonságos, a jól beállított, karbantartott készülék szén-dioxid- és vízgőzkibocsátással terheli a légkört. (A földgáz elégetésekor keletkezik szén-monoxid, nitrogénoxid is, általában csak nyomokban. Ugyanezek a káros anyagok a fatüzeléssel már mérhető mértékben járnak együtt.) A fatüzelés égésterméke is alapvetően szén-dioxid és vízgőz, de megjelennek a füstben különböző mennyiségben elégetlen gázok is: aromások, nyílt szénláncú komponensek és szén-monoxid is. A fatüzeléssel szálló por is kerül a levegőbe.
A fatüzelést az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából nem tekintik környezetet szennyező módszernek, mert a kibocsátott szén-dioxidot az élő faállomány megköti, és a fa szervezetébe beépíti. Globálisan helyes is ez a megállapítás, de földrajzi területenként ez a kibocsátási-megkötési egyensúly már nem biztos, hogy igaz, arról nem is beszélve, hogy a fával télen akarunk fűteni, amikor a növényi vegetáció nyugalomban van (nem köt le szén-dioxidot). A fatüzeléssel keletkezett hamu korlátozott mértékben valóban nagyon jó a kert talajának javításához, az ásványi só pótláshoz, de nem valószínű, hogy a kert korlátlanul felvesz fahamut.