Váltsunk-e tüzelőanyagot otthon?
2009/6. lapszám | VGF&HKL online | 3843 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A csökkenő földgázárak és a januári ellátási bizonytalanság, a folyton növekvő villamosenergia-árak, a magas pébé- és a tüzelőolajár indokolttá teszik a háztartásunk fűtési költségeinek vizsgálatát. Az olcsónak egyáltalán nem mondható távfűtés is az érintett háztartásokban napirendre veszi a fűtési költségek csökkentésének vagy a tüzelőanyag-váltásnak a kérdését. Váltsunk-e tüzelőanyagot, vagy csökkentsük le a tüzelőanyag-felhasználást? Szabad-e beruházni az energiafelhasználás csökkentésére vagy a tüzelőanyag-váltásra? Ezekre az égető kérdésekre keresi cikkünk a választ.
Mivel fűtünk?
A 2005. évi lakásstatisztika a következőket mutatja:
- Lakott lakások száma: 3937 ezer.
- Gázt használó lakások száma: 2373 ezer. (Háztartási jellegű földgázfogyasztó: 3150 ezer.)
- Tömbfűtés gázzal: 163 ezer.
- Lakásfűtés gázzal: 1200 ezer.
- Helyiségfűtés gázzal: 1010 ezer.
- Távfűtés: 675 ezer.
- Fűtés nélküli lakás: 10 ezer.
- Villannyal fűtött lakás: 60 ezer.
- Tüzelőolaj-fűtés: 5 ezer.
- Szénfűtés: 141 ezer.
- Fatüzelés: 663 ezer.
A lakások melegvíz- előállítására a következőket mutatja a statisztika:
- Távmelegvíz: 741 ezer.
- Tömbkazánról: 86 ezer.
- Lakásonkénti HMV: 2800 ezer (gáz, villany, fa összesen).
2005. óta lényegesen nem rendeződött át a lakások hőellátásának struktúrája. Az évente használatba vett 25…40 ezer új lakás mellett megszűnik 10…15 ezer, és tüzelőanyagot vált párezer háztartás.
Földgáz
A földgázellátásba bekapcsolt háztartások száma mára már megközelíti a 3,3 milliót. Nem kell sokat írni a földgáz előnyeiről: tiszta, kényelmes, jól automatizálható a fűtési rendszer, a gázellátás rendszere rugalmasan alkalmazkodik a változó fogyasztáshoz, környezetbarát (leszámítva a CO2-kibocsátást), a lakás teljes hőellátását biztosítja (fűtés, főzés, használati melegvíz-termelés), a felhasznált gázt utólag kell megfizetni. Van egy-két hátránya is: drága, robbanásveszélyes, nem túl esztétikus a megszerelt gázellátó rendszer.
A korszerű földgázüzemű háztartási fűtőberendezések 90% hatásfok felettiek, a kondenzációs gázkazánoknál pedig a hagyományos értelemben vett hatásfok meghaladhatja a 100%-ot is.
Az importált földgáz árát közvetlenül kőolajtermékek tőzsdei ára határozza meg. A dollárban számolt importár az előző kilenc hónap ármozgásának átlagával változik, negyedévente. 2008. szeptembertől ezeknek az áraknak a folyamatos csökkenéséről hallhattunk, és 2009. februártól a lassú áremelkedésről. A tőzsdei árak csökkenése fél év alatt közel 40% volt. Ugyanebben az időszakban a forint szinte pontosan azonos mértékben gyengült, vagyis a forintban mért importár ebben az időszakban érdemben nem változott. 2009. februártól a tőzsdei olajtermék-árak elkezdtek lassan emelkedni, ugyanebben az időszakban elindult a forint erősödése is. Vagyis folytatódott az a tendencia, hogy a forintban mért importár nem változik. Év végéig a tőzsdei árak lassú emelkedése folytatódhat, és reményeink szerint a forint árfolyama stabilizálódik. A tőzsdei eseményeket a világgazdasági helyzet, a forint árfolyamát pedig a hazai gazdasági változások befolyásolják leginkább.
Gázár-támogatást kap több mint 1,2 millió háztartás. Ezt a támogatást belátható időn belül leépítik.
2009. július 1-től megszűnik a hatósági fogyasztói árszabályozás. A közüzemi szolgáltatók helyébe lépő egyetemes szolgáltatók piaci jellegű árakat fognak érvényesíteni, amely árakat a hatóság ellenőrzi. Nem várható, hogy a lakossági földgázárak az egyetemes szolgáltatás kereteiben lényegesen eltérjenek a közüzemi áraktól, legalábbis 2009 harmadik negyedévében. A szabadpiaci kereskedő az árait az egyetemes szolgáltatáséhoz fogja igazítani, annál valamivel alacsonyabb szintre.
Szén
2009. januárban, az orosz gázszállítások fennakadása idején elfogytak az üzletekből a vaskályhák, a villamos radiátorok és a hősugárzók, pár napra eltűnt a szén, a tűzifa a kereskedésekből. Ezrek gyorsan kipróbálták a szén- és fatüzelés összes „szépségét”, annak ellenére, hogy egyetlen hírforrás sem szól arról, hogy a lakosság földgázellátása egy pillanatra is kétséges lett volna. Meg is hozta a termését a városokban és Budapesten a hirtelen megnőtt szilárdtüzelési láz: valódi szmogriadót kellett elrendelni. A földgázszállítás helyreállítása után a vaskályhák szép csendben ki is vonultak a kamrákba.
A széntüzelés a háztartásokban nem terjed számottevő mértékben: a háztartási szénfogyasztás évek óta stagnál.
A széntermékek ára piaci ár. A szenek ára nagyjából arányos a fűtőértékükkel és hamutartalmukkal.
A széntüzelés előnyei: általában olcsóbb, mint a legnépszerűbb földgáztüzelés, biztonságosak a mai, modern szenes kazánok, minden meglévő központi fűtési rendszerhez lehet illeszteni utólag megfelelő szenes kazánt, a korszerű szenes kazán már automatikusnak is mondható. A hátrányokat se hallgassuk el: a széntüzeléssel por jár, a salakkal valamit kell kezdeni, a szenet előre be kell tárolni, a fűtési költségeket előre kell megfizetni, fuvardíj is van, elég sok fizikai munkát jelent a szén és a salak mozgatása, a kibocsátott égéstermék a környezetet erősen szennyezi, általában csak a fűtést oldja meg a széntüzelés, főzésre, vízmelegítésre másik energiahordozó kell. A szén korlátlan ideig nem tárolható, a tároláskor elpárolgó víz hatására a szén porladni kezd, a szénpor általában nehezen tüzelhető el.
A korszerű széntüzelésű háztartási fűtő berendezések 70% hatásfok felettiek, az ún. automata szénkazánoknál pedig a hatásfok meghaladhatja a 80%-ot is.
Tűzifa
Több mint 660 ezer háztartásban fűtenek fával. A fatüzeléshez ma már nagyon jó minőségű, mondhatni automatizált kazánok is kaphatók, amelyek kevés emberi munkával és csak időszakos felügyelettel üzemelnek.
Nézzük a fatüzelés előnyeit: általában olcsóbb, mint a legnépszerűbb földgáztüzelés, biztonságosak a mai, modern fatüzelésű kazánok, minden meglévő központi fűtési rendszerhez lehet illeszteni utólag megfelelő kazánt. A fatüzelésű kazánban is – kivéve a pellettüzelésű és a faelgázosító kazánokat – el lehet tüzelni a háztartásban keletkező éghető hulladék egy részét. Hátrányok fatüzelésnél is vannak: a tüzeléssel por jár, a hamu elhelyezése is gondot okozhat, a fát is előre be kell tárolni, a fűtési költségeket előre kell megfizetni, elég sok fizikai munkát jelent a fa előkészítése (fűrészelés, aprítás), különösen, ha nem tüzelésre kész fát vásárolunk. Ne felejtsük el, hogy a fűrészeléshez benzint, villamos áramot is használunk, aminek költségét a fatüzelés értékelésekor figyelembe kellene venni. Fizetünk a fa fuvarozásáért is. A kibocsátott égéstermék a környezetet szennyezi, általában csak a fűtést oldja meg a fatüzelés, főzésre, vízmelegítésre másik energiahordozó kell. Ne felejtsük el, hogy a tűzifával különböző mennyiségű vizet is vásárolunk: a feleslegesen és drágán vásárolt víz a tűzifa tömegének 30%-a is lehet.
A korszerű fatüzelésű háztartási fűtőberendezések 70% összhatásfok felettiek, a faelgázosító kazánoknál pedig a hagyományos értelemben vett hatásfok meghaladhatja a 80%-ot is. A tűzifa árát a piac szabályozza. A tűzifa ára az utóbbi években rohamosan emelkedett.
Pébégáz
Tucatnyi településen van vezetékes pébé-szolgáltatás, és több tízezer lakás teljes hőellátása van megoldva tartályos pébé-rendszerrel. A pébé előnyei és hátrányai nagyon hasonlók a földgázéihoz, két kivételt kell megemlíteni: a pébé más tüzelőanyagokhoz képest nagyon drága, és levegőnél nehezebb pébégáz különös műszaki-biztonsági feltételek mellett használható. A pébés készülékek a földgázhoz hasonlóan teljesen automatikusak, biztonságosak, magas hatásfokúak. A korszerű pébégáz-üzemű háztartási fűtőberendezések 90% hatásfok felettiek, a kondenzációs gázkazánoknál pedig a hatásfok még magasabb lehet.
Több százezer lakásban használnak palackos pébét főzésre és vízmelegítésre is. A pébé a második háztartások (hétvégi házak, üdülők) tipikus tüzelőanyaga, gyakran a fafűtést egészíti ki. A pébégáz ára piaci ár. A pébé a nemzetközi kereskedelemben korlátozottan forog, de árát általában a kőolaj vagy valamelyik tőzsdén is forgó olajtermék árával határozzák meg.
Olaj
Olajtüzelésre ma a háztartásokban a motorikus gázolaj áll rendelkezésre. Az olajkályhák és az olajégővel szerelt háztartási kazánok megfelelő biztonsággal üzemeltethetők, bár az utóbbi évtizedekben ezen a téren nem volt nagy technikai fejlődés.
A korszerű gázolaj-üzemű háztartási fűtőberendezések 80% hatásfok felettiek, ez a hatásfok az olajkályháknál is áll.
A fogyasztók kis száma is mutatja, hogy az olajtüzelés drága, és egyre drágább lesz.
Az olajat is előre meg kell venni, otthon tárolni kell. A más tüzelőanyagról olajra áttérő fogyasztók száma jelentéktelen lehet.
Villamos áram
A villannyal fűtött háztartások viszonylag nagy száma az utóbbi években kismértékben csökken. Vélhetően csak a villamos iparban dolgozó, kedvezményes áramvásárlásra jogosultakból kerülnek ki ezek a fogyasztók.
A villamos áram a változatos tarifaszabályozások ellenére is fűtési célra nagyon drága. Igaz, hogy a villamos fűtés 100%-os hatásfokú, de drága a létesítés (elsősorban a szükséges teljesítmény biztosításának hálózati díja). Ugyanakkor a villamos fűtéssel nem szennyezzük környezetünket, és a villamos áramért is utólag kell fizetni. Nem lehet arra számítani, hogy a villamos fűtés vonzó alternatívája lesz bármely másik fűtési energiahordozónak.
Napenergia
Napjaink sláger energiahordozója. A klasszikus (villamos áramot termelő) napelemek még jó pár évig nem lesznek a háztartások fűtési energiaellátása alapjai. A napkollektorokkal termelt meleg víz a háztartások fűtési és használati melegvíz-ellátásában egyre nagyobb szerepet kaphat. A megfelelő minőségű berendezésekkel létesített melegvíz-termelő beruházás 10 év körüli idő alatt megtérül. Állami támogatás valamivel rövidítheti ezt az időt.
A háztartások fűtésére a napkollektorok csak kiegészítő fűtésként vehetők figyelembe, reális beruházási összegek esetén.
Széles körű mérési eredmények még nem állnak a költségstatisztikák rendelkezésre.
Hőszivattyú – levegő, föld hője
Biztató a hőszivattyúk jövője a háztartások teljes hőenergia-ellátásában. Ma már 1:3 arány is elérhető a hőszivattyúba bevitt villamos energia és a kinyert energia arányában. Ezzel együtt nem beszélhetünk olcsó, gyorsan megtérülő hőenergia-ellátási módról.
Csökkentsük a fűtési energiaigényt, vagy váltsunk-e tüzelőanyagot? A háztartásunk energiafelhasználásába beruházás nélkül alig-alig tudunk beavatkozni. Ha már pénzt is áldozunk a fűtési költségcsökkentésre, akkor először az abszolút energiafelhasználás-csökkentést vegyük szemügyre:
- Az épület hőszigetelésnek javítása: a külső oldalfalak hőszigetelése mellett a födém és a padló hőszigetelésével is érdemes foglakozni.
- A nyílászárók legyenek légzáró kivitelűek, és áldozzunk a minél kisebb hőátbocsátási tényezővel rendelkező ajtók, ablakok beépítésére.
- Vizsgáljuk át a fűtési rendszert: hőveszteség-helyek megszüntetése, szabályozás, nagyobb hatásfokú fűtőkészülékek használata.
- Vizsgáljuk felül a hőfelhasználási szokásainkat: a fűtés, a használati melegvíz-termelés és -felhasználás területén: belső hőmérsékletszabályozás, fürdési szokások, mosogatás stb.
Ha dönteni akarunk a fűtési tüzelőanyag cseréjéről, akkor három dolgot javasolunk mérlegelni:
- A váltás milyen éves tüzelőanyag-költségcsökkenést eredményezhet (ahol a tüzelőanyag-költségbe számoljuk bele a járulékos költségeket is: rakodás, szállítás, tárolás, házi előkészítés, előre fizetés).
- Milyen jövőt látunk az egyes tüzelőanyagok árait illetően.
- Mennyit kell beruházni a tüzelőanyag-váltás esetén.
Meg kell próbálni forintosítani azokat a tényezőket is, amelyekre nem szoktunk gondolni: tüzelő-tárolótér építése, házon belüli rakodás, salak és hamu eltávolítása, tüzelőhelyiség takarítása, tüzelőanyag előre kifizetése stb.
Nézzük meg az 1. táblázatot, amelyet az Épületgépész Mérnök Online Szaklap közölt, Zöhls András összeállításában.
Folytassuk a számolgatást az 1. táblázat alapján:
Vegyünk egy átlagos méretű lakást: 60 m² alapterülettel, 162 m³ térfogattal, évi 50 000 MJ fűtési energia szükséglettel. Milyen éves fűtési költséget kapunk a fenti energiahordozókkal? Ezt mutatja meg a 2. és 3. táblázat.
A tüzelőanyag-költségek markáns különbséget mutatnak. Ha valaki tüzelőanyag-váltást mérlegel, akkor javasoljuk, hogy tízévnyi tüzelőanyag-költséghez adja hozzá a tüzelésváltoztatáshoz szükséges beruházást, és az így kapott összegek alapján döntsön.
Milyen kilátások vannak a tüzelőanyagok árát illetően?
A földgáz, a pébé és a tüzelőolaj (gázolaj) ára emelkedni fog. Az olajpiac legjelentősebb szereplői szerint a gazdasági válság után egy-két évvel ezeknek a tüzelőanyagoknak az ára akár kétszeresére is emelkedhet. Ilyen emelkedést nem tud állami szociális intézkedés ellensúlyozni.
A szénfélék ára is emelkedik, évente 10…15%-os növekedéssel lehet számolni a belföldi átlagos inflációtól függetlenül. A hazai szénpiacon nem várható olyan lényeges keresletelmozdulás, ami ezt a növekedési ütemet kilendítené.
A tűzifapiacon a kínálat és a kereslet nagyjából egyensúlyban van, az igényeket az erdőgazdaságok hosszú távon tudják fedezni. A tűzifa árának a szén áránál nagyobb mértékű emelkedését éppen a lakossági kereslet megugrása idézheti elő.
A tüzelőberendezések, a kiegészítő berendezések, tárolók költségeit az adott, konkrét rendszernél kell kalkulálni. A számítások készítésénél lehetőleg egyik tüzelőanyag-ellátásban sem érdekelt szakértő közreműködését kérjék.
Nem beszéltünk eddig a távfűtésről. A távfűtés drága, és távfűtő-rendszerenként az ár eltérő. A távfűtés döntő többsége földgáztüzelésen alapszik, vagyis a földgáz ármozgása jelenik meg a távfűtés díjában is. Sok településen felmerül a távfűtésről leválás, és önálló fűtés kialakítása. Más tüzelőanyagként szinte kizárólag földgáz jöhet számításba. A gázellátás műszaki-biztonsági szabályai miatt nem oldható meg minden lakásban a földgázra való átállás. A lakásonkénti vagy lépcsőházankénti fűtés megoldásához kazánok, kazánházi berendezések és a fűtési rendszeren jelentős átalakítások szükségesek. A beruházásokat a lakóknak kell megfizetni, erre semmilyen állami támogatás nem igényelhető. Az esetünkben vizsgált településeken az éves fűtési költségkülönbség a 4. táblázatban látható.
Egy átlagos lakásban a távfűtésről lakásfűtő készülékes földgáztüzelésre átállás főbb (minimális) költségtételei:
- gázellátás tervezése: 30 ezer Ft,
- kémény, égéstermék-kivezetés kialakítása: 50 ezer Ft,
- lakásfűtő készülék (legolcsóbb): 150 ezer Ft,
- gáz- és fűtésszerelés (legalább) 200 ezer Ft,
- gázszolgáltató költségei: 10 ezer Ft,
- Összesen: 440 ezer Ft
A költségeket látva
az első gondolatunk az lehet, hogy ennyi pénzért sok mindent meg lehet oldani a lakás hőszigetelése javításán, esetleg a nyílászárók cserélésében, de mindenképp fedezi ez az összeg a lakásonkénti hőfogyasztás mérését. Ezek a kis beruházások pár éven belül megtérülnek.
Nem szabad mérlegelni a távfűtésről földgáztüzelésre átállást, ha a lehetséges tízéves fűtési költségmegtakarítás kisebb, mint a beruházás összege. Akkor sem szabad a mérlegelést elkezdeni, ha bármilyen beruházási tétel az előző kalkulációnál többet mutat, vagy ha a földgázra áttérést a műszaki előírások nem teszik lehetővé.
A távfűtés olcsóbbá tételére különböző kormányzati intézkedések történnek: áfacsökkentés, a támogatási rendszer átalakítása stb.
Ha valaki határozni akar abban a kérdésben, hogy maradjon-e távfűtésen, vagy belevágjon a távfűtésről leválásba, azoknak azt ajánljuk, hogy a távfűtésről való leválásban nem érdekelt szakértő véleményére támaszkodjon a döntése előtt. A leválás mérlegelését előzze meg a lakáson belüli takarékossági lépések megtétele: lakásonkénti hőmennyiségmérés, szabályozott radiátorszelepek, hőveszteségek csökkentése szigeteléssel.