Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Etikátlan reklámok, mediterrán termékek, balul sikerült kivitelezések

2011/1-2. lapszám | Kardos Ferenc |  4112 |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Etikátlan reklámok, mediterrán termékek, balul sikerült kivitelezések

Az épületgépészetben, azon belül a megújuló területen nagyon fontos a megfelelő minőségű teljesítés, mert egy rosszul sikerült rendszer hosszú távra fejti ki negatív hatását. Ezt a nézetet tükrözi cégfilozófiánk.

Napkollektoros fűtés

A napkollektoros fűtésrásegítés sajnos elterjedt ma Magyarországon, valamiért tele van az internet is olyan információkkal, miszerint napenergiával télen fűteni micsoda nagyszerű dolog… Mi sem értjük ezt – ilyet soha nem kommunikáltunk. Az 1. ábrán a kék hasáb azt jelöli, mekkora a fűtési energiaigény havi bontásban egy átlagos újépítésű épületben, a piros hasáb pedig azt mutatja, ehhez mit tud hozzátenni havonta 5 db 30 csöves napkollektorból álló rendszer. Látszik, hogy csak októberben sikerült a fűtést kiváltani, a további hónapok kiváltási arányai magukért beszélnek. Az említett napkollektoros rendszer mérete 20-25 m², és kb. 2-2,5 millió Ft-ba kerül. Ha valaki ugyanennyit költ hőszigetelésre vagy nyílászárócserére, akkor jóval nagyobb megtakarítást érhet el. Sokan nem mondják el a vevőiknek, hogy télen mekkora lesz a fűtéskiváltás (vagy elmondják a tízszeresét), és hogy csak akkor térül meg egy ilyen beruházás, ha nyáron is felhasználható a termelt hő, például medencefűtésre. A 3. ábrán a piros görbe a havi napenergia-hozamot, a kék az épület fűtésigényét mutatja. Látszik a grafikonon, hogy a napenergia bőséges rendelkezésre állása a fűtési szezonon kívülre esik! Ez egy jól méretezett napkollektoros rendszer hozamgörbéje, csillagászati, fizikai okai vannak, hogy ennél többet nem lehet kihozni a rendszerből. Einstein szerint „Lehetetlen egy problémát ugyanazokkal az eszközökkel megoldani, mint amelyek magát a problémát létrehozták.” Tehát ha a napenergia hiánya miatt van télen hideg, akkor miért éppen azzal tudnánk fűteni?! Teljes képtelenség… Sokan nem foglalkoznak telepítés előtt a helyes méretezéssel (túlméretezés), pedig egy vákuumcsöves kollektornál ez garanciamegvonó tényező lehet, mert a 200 °C feletti stagnációs (üresjárati) hőmérséklet idejekorán öregedési folyamatokat indít el a rendszerben. A síkkollektorok a hősokkot valamivel jobban viselik – a rosszabb hőszigeteltségük okozta alacsonyabb üresjárati hőmérséklet miatt –, a fagyálló viszont mindkét típusnál fokozottan savasodik magas hőmérsékleten, ami a rendszer minden komponensére káros hatással lehet.

Az 1. ábrán a kék hasáb azt jelöli mekkora a fűtési energiaigény havi bontásban egy átlagos újépítésű épületben, a piros hasáb pedig azt mutatja, ehhez mit tud hozzátenni havonta 5 db 30 csöves napkollektorból álló rendszer.

Tartály a háztetőn

Magyarországon sokféle napkollektoros technológia jelent meg, például ez: háztetőn a tartály (2. ábra). Görögországban, Törökországban rendszeresen látunk ilyen kivitelezést, ott érdemes is ilyet létesíteni, mivel nem ismerik a fagyveszélyt. Az elméleti fagyhatár 80 cm a talajszint alatt, itthon erre kell méretezni. Ha egy ilyen eszköz felkerül a padlástérbe, ami az esetek 90%-ában fűtetlen, fel kell vinni egy hálózati víznyomócsövet ehhez a szerkezethez. Többen tanácsolják, hogy télen ürítsük le a rendszert. De most akkor melyik napkollektor-forgalmazó tanácsol jót: az, amelyik télen akar napkollektorral fűteni, vagy a másik, amelyik le akarja ereszteni a rendszert télen? Szerintem egyik sem. Ezek a rendszerek gravitációs működésűek: amikor a meleg víz a kerámiabetétes csapolón jön 0,5 bar nyomással, a hideg víz pedig 4 bar-ral a másik ágon, akkor a hideg víz valószínűleg visszajut a kollektorba. Így ezek a napkollektorok nem illeszthetők a gépészeti rendszerhez. Keverőszelepet sem lehet beépíteni az eltérő nyomásviszonyok miatt.

2. ábra: Gravitációs működés, HMV-keverőszelep, Legionella, Rétegződés: Külső tartályos mediterrán napkollektor!
Görögországban, Törökországban rendszeresen látunk ilyen kivitelezést, ott érdemes is ilyet létesíteni, mivel nem ismerik a fagyveszélyt. Az elméleti fagyhatár 80 cm a talajszint alatt, itthon erre kell méretezni.

Létezik egy EU-előírás: 52 °C-nál magasabb hőfokú vizet nem lehet indítani a HMV-rendszeren forrázás- veszély miatt, ezeknél a rendszereknél nem lehet tudni, milyen hőfokú víz fog jönni a tárolóból. Az egyik forgalmazó saját bevallása szerint egy éjszaka alatt 15 °C hővesztése van ennek a típusú tárolónak. Egy normális HMV-tárolóban működik a rétegződés (a beáramló hideg víz és az előzőleg megtermelt meleg víz között akár 50 °C különbség lehet), ennél a tárolóval egybeépített napkollektornál erre ne számítsunk. Én 5 millió Ft-ért sem mernék egy ilyen telepítést vállalni: ha csak egyszer elfagy a hálózati vízvezeték-nyomócső, elreped, és elönti a víz az egész házat. Olyan nagy felelőssége van annak, aki ilyet telepít… Hol van ennek a hatályos, EN 12 975 szabvány szerinti napkollektor-minősítése? De sok megrendelő nem a minőségi tanúsítványt nézi a termék kiválasztásakor, hanem a kedvező árat! Egy másik műszaki megoldás, egy fokkal igényesebb látható a 4. ábrán. Friss melegvíz-előállításos, nem a több napos meleg vizet engedjük le a csapolókhoz, hanem van benne egy csőspirál, ezen áthalad a hálózati hideg víz, és ott melegszik fel. A rétegeződési problémák itt is megvannak, de legalább legionellatenyészet nem alakul ki. Elfagyási problémák ugyanúgy előjöhetnek rajta, mivel a hálózati vizet a padláson keresztül vezetik, ami jóval a fagyhatár felett van.

3. ábra: A piros görbe a havi napenergia-hozamot, a kék az épület fűtésigényét mutatja. Látszik a grafikonon, hogy a napenergia bőséges rendelkezésre állása a fűtési szezonon kívülre esik!

Nem minden arany

Minden tiszteletem a hazai gyártóké, jött végre egy új termék: a GoldKollektor: 2 m² az abszorberfelület, teljesítménye cca. 2600 W, a gyártó szerint! A kollektorok teljesítménymérését az EN-12 975 szabvány szerint 800 W/m²-nél kell elvégezni. Ennek alapján 1600 wattnál nagyobb teljesítményt nem kaphatunk 2 m²-ről. Hacsak nem Föld körüli pályára állítjuk a GoldKollektort, ahol a légkör határán 1350 W/m² besugárzás (napállandó) mérhető. Ott esetleg mérhetünk 2600 W-ot, itt a Földön soha az életben. A gyártó weboldalán fent vannak a TÜV által készített vizsgálatok jegyzőkönyvei is. Ám amikor eljutunk az oldal végére, ezt láthatjuk a Performance Test eredményénél: „No”. Vagyis nem történt teljesítménymérés. Ilyen lódítások nem működnek hosszú távon, mindig kiderül, hogy így nem lehet a piacra bevezetni egy új terméket. Mindig lesznek szakemberek, akik utánanéznek, de még jobb volna, ha az ilyen eseteket meg lehetne valahogy előzni. A mi munkánk egyik része abból áll, hogy olyan ügyfeleket küldenek hozzánk, akiknél egy napkollektoros vagy hőszivattyús rendszer nem hozza az elvárásokat. Gyakran nem tudunk segíteni, mert már az energia-megtakarítási koncepció sem volt jó. Ilyenkor egyetlen segítség lenne a teljes kártérítés, de az ügyfél pénzét nem tudjuk visszaszerezni. Miért lehet ilyesmiket ebben az országban megtenni?

4. ábra: külső tartályos mediterrán napkollektor

Levegőkazán

Havonta jönnek hírlevelek, ott kaptuk meg az 5. ábra táblázatát: itt a legizgalmasabb a 3,5 éves megtérülés.

5. ábra:
A levegőkazán a -20 °C-os levegőből is képes + 65 C-os meleg vizet előállítani.
Leadott hőteljesítmény (kW) A2/W35 Betonalap mérete (cm) Beltéri egység mérete (cm) Szükséges C jelű lomha biztosíték COP Ár nettó (EURO) Várható megtérülési idő új épületnél (régi épületnél duplája) (év)
9,1 (LW 150 H-A) 83x93 72 x 80 x 182 3 x 16 A 3,2 9.609  3,5
18 (LW 320 H-A) 83x93 egyedileg kell összeszerelni 3 x 25 A 3,2 15.154  3,5

Nemrég kihívtak bennünket egy „érdekes” esethez: a megrendelő 6 millió Ft-ért vett egy levegőkazános rendszert, nem értette, hogy a következő télen a nappali áram díja is havi 10 ezer Ft-tal nőtt, a GEO-mérőre is fizetett 180 000 Ft-ot. Így lett 240 ezer Ft-os fűtésszámlája, ami jóval több, mint a beruházást megelőző gázszámla. Tavasszal az ügyfél visszakapcsolt a gázra – akkor ez mikor is térül meg így? A táblázatból látszik, hogy +2 °C környezeti hőmérsékletre adják meg a 9 kW-os teljesítményt (akkor még alig kell fűteni). –15 °C-on viszont a készülék már csak a névleges teljesítményének felét nyújtja. Nem csak a teljesítmény, hanem a COP-érték is rohamosan csökken a külső hőmérséklet csökkenésével. A COP-értékben a levegőventilátor fogyasztása sincs még benne, és a +3 °C alatti leolvasztási energiaigényről még nem beszélt senki, mikor is kifelé fogja szállítani a hőt az épületből.

típus Villamos adatok Fűtőteljesítmény COP Korszerű, hőszigetelt épület, önálló hő ellátására. 75 W/m² hőigényig. Ellátható fűtött alapterület.
  Felvett teljesítmény Fázisszám Üzemi áramerősség Tc 45 °C  
         –15 °C  0 °C  +15 °C  
  (kWh)   (A) (kWh)        
ECON 5 3.75 1 22.0 10.25 15.40 22.00 4.07 140 m²
ECON 6 3.44 3 6.2 10.20 15.30 22.00 4.41 140 m²
ECON 8 5.05 3 10.3 14.60 21.60 32.00 4.29 195 m²
ECON 10 6.45 3 12.8 18.60 28.40 42.00 4.41 250 m²
ECON 12 8.85 3 16.2 25.60 40.50 63.50 4.56 340 m²
ECON 14 10.80 3 18.5 32.00 48.30 63.50 4.53 425 m²
ECON 16 12.40 3 22.7 37.00 58.00 82.50 4.65 500 m²

 Ezeket valahogy mindig elfelejtik mondani… Tehát ez a hőszivattyú monovalens üzemben egy 4 kW-os épületet tud ellátni, de ott is nyögni fog, mert –15 °C esetén még használati meleg vizet is elő kell állítani, arra már képtelen a kompresszoros fűtőkör, ilyenkor bekapcsolódik a villamos fűtőbetét.

6. ábra: Csodahőszivattyú!

Kis számolást végeztünk: ha már levegőkazánnak hívjuk, tegyük fel, hogy csak levegőt „eszik” a gép, és áramot nem. Egy 4 kW-os épület fűtési energiaigénye 4900 kWh hőenergia, a HMV energiaigény átlagos statisztikai vízfogyasztással számolva 2500 kWh. A kettő együtt 7400 kWh. Ha a legdrágább nappali villamos árammal fedezzük ezt az energiaigényt, akkor éves költsége 355 200 Ft. Ha beteszünk egy levegőkazánt (mindenféle járulékos költség nélkül), ami ráadásul ingyen megy (mert levegőt eszik), akkor is 9 év lenne a megtérülés, nem 3,5! Ha földgázhoz viszonyítunk (10 magyar családi ház-tulajdonosból 7-8 biztosan gázzal fűt), és elfogadjuk, hogy a földgázhoz képest 50% energiaköltséget takarít meg a készülék, akkor a megtérülés 69 év! Ha még telepítést és egyéb anyagköltséget is számolunk, megközelítőleg 100 év jön ki megtérülésre. Az új Széchenyi-terv tervezetében már nem támogatható levegős hőszivattyú, bankok sem adnak már erre kölcsönt, mert nincs megtakarítás a földgázkazánokhoz képest! A levegős hőszivattyút nem arra fejlesztették, hogy a földgázzal árversenybe fogjon, hanem ha valahol nincs vezetékes gáz, csak PB, akkor ott jelentsen alternatívát. Az említett ügyfélnek élete legrosszabb beruházása volt…

Hőszivattyú és/vagy szigetelés?

Egy másik eset látható a 7. ábrán. Ez egy bordáscsöves hőleadó, gőzfűtésnél zseniális dolog volt, a hőszivattyú nem szereti, de ezt is „eladták” egy ügyfélnek… Az épülethez készült egy WinWatt-os hőveszteség-számítás, amelynek eredménye, hogy az épület hőtechnikailag nem megfelelő. Ezek után beépítettek egy hőszivatytyút egy radiátoros rendszerbe! Az ügyfél kifizetett erre 15 millió Ft-ot, amiből 10 millió Ft bankhitel volt, gondolván, a megtakarításból majd visszafizeti, hiszen 50-60%-os energia-megtakarítást ígértek neki. Egy geotermikus szakmérnökkel néztük meg először a házat, azonnal el akart jönni a helyszínről, olyan ideges lett. Nem lett volna szabad ebbe az épületbe hőszivattyút tenni. Ráadásul a hőszivattyús rendszer tele volt barkácsmegoldással. Miután eljöttünk, 1 hét múlva már rakták fel a 10 cm-es hőszigetelést a tulajdonosok a házra, mert elhitték nekünk, hogy az a legjobb megoldás… 2 millió Ft-ba sem került, és annak tényleg lett hatása. Már több bírósági per is lefolyt a telepítő céggel kapcsolatban, méretezési, számítási, kivitelezési hibák miatt. Végül felszámoltatták őket, de kártérítést senki sem kapott. A fő baj, hogy el tudtak jutni idáig…

Előfizető nem kapcsolható

Több kiállításon is lehetett a 6. ábrán szereplő szerkezetet látni. Körben alumíniumbordák jelentik a hőnyerő felületet, benne rézcsövekkel, amik a szabadtéri üzemeltetésnél elektrokémiai korróziót sejtetnek. De nem ez a fő probléma, hanem hogy kitalálták azt a levegős hőszivattyút, ahol megspórolták a ventilátor beépítését és fogyasztását. Némi légszomja lesz a gépnek, mert egy 10 kW-os hőszivattyú levegőigénye jellemzően 3500 m³/h körüli, hiszen a levegős hőszivatytyúzás lényege, hogy ha már ritka hőhordozó közeggel üzemel, akkor adjunk belőle sokat. De ők ezt elhagyták, és kijelentették, hogy javul a hatásfoka, ha esik az eső, fúj a szél… A felvett teljesítményt kWh-ban adták meg, itt már gyanús a hozzáértés. A fűtőteljesítményt is így definiálták, vajon a leadott fűtőenergiát miben adnák meg? Ahová eladtak ebből a készülékből, ott biztos nagy bajok vannak azóta. A táblázatban 4-5 közötti COP-értékek szerepelnek, de van egy másik táblázatuk is, ott már 5 feletti értékek vannak. Ők sem tudják pontosan, vagy ilyen gyors a gyártmányfejlesztés? Próbáltuk elérni a forgalmazót, hogy most éppen hogyan áll a csodakészülék, de az előfizető nem kapcsolható… Lehet, hogy valóban nem ez az előbbre jutás módja?

Holdkollektor

7. ábra: 15 millió forintos hőszivattyús „remekmű”.

A legutolsó „újdonság” (8. ábra), ami megjelent a piacon, szép nevet kapott. Már az ábrán olvasható mondat (amit a nagyker árlistából vettünk ki) is sokat elárul. Nem igazán érthető, hogy fog ez a berendezés működni, és milyen hatékonyság várható. Fel lehet tenni napkollektor elnyelő felület gyanánt egy elpárologtatót a háztetőre, még lehet is jó valamire, mondjuk egy mediterrán országban, de több más érdekessége is van a leírás szerint. „110-130 °C-ra melegszik a gáz, majd 60 °C-os vizet készít”. Az alkalmazott R407C hűtőközeg kritikus hőmérséklete 87,3 °C, ha a fölé kerül a munkagáz hőmérséklete, akkor maradandó károsodást szenved, és cserélni kell. „Éjjel-nappal működik”… És mikor, milyen kondíciók mellett? Mennyivel tud több energiát lehozni, mint amennyi a besugárzás? Ha 800 W besugárzás esik egy m2-re, akkor le tud hozni 1600 W-ot? Ez a felület 0 °C közelében elkezd lejegesedni, utána nem csak a jeget kell leolvasztani, hanem a mögötte lévő anyagot is fel kell melegíteni egy több 10 kg tömegű modulnál. Ennek vajon mennyi az energiaigénye? Jóval több lesz, mint a Hold besugárzása (aminek nincs saját fénye, csak a Nap világítja meg).

8. ábra: Hőszivattyús napkollektor (Hold-kollektor)

Egy normál napkollektoros rendszerrel ellátott családi házban egy 50 W-os szivattyúval körbe lehet járatni a hőhordozó közeget, ami leszállítja az 5-8 kW-os termikus energiát a tárolóba. Miért lesz jó, ha 500 vagy 1000 W fogyasztású scroll-kompresszorral tesszük ugyanezt? Sokkal több villamos áramot kell kifizetnünk. Az eredeti gyártó Solar Heatpump-nak (szolár hőszivattyúnak) hívja, a hazai forgalmazó már kollektornak… Most akkor ez mi? Ha hőszivattyú, lehetne neki H-tarifája (megfelelő COP mellett), ha kollektor, akkor már aligha. Ha ez egy napkollektor, kellene rendelkeznie egy európai minősítéssel, de látható, hogy nem napkollektorról van szó. Ennek ellenére van egy hivatalos mérés, amelyen a fekete színű elpárologtató egységet víz (!) hőhordozó közeggel vizsgálták, mint napenergia-hasznosító eszközt. Kompresszorról, munkagázról, villamos fogyasztásról itt szó sem esik. Azt, hogy „Hold-üzemmódban”, mint levegős hőszivattyú, hogyan fog teljesíteni, nem lehet tudni. Jó lenne olyan műszaki adat, hogy csúcskizárt árammal működő villanybojlerhez képest – amelynek a financiális COP-je 1,65 körül van – mennyi megtakarítást hoz? Mert nem olcsó a berendezés… Azért volna jó ezeket tudni, mert mindenki szeretne energiát megtakarítani, biztosan sokan meg is fogják vásárolni. De egy év múlva mi lesz? Formás megtakarítás vagy hatalmas csalódás? Sem a forgalmazónak nem lesz ez így jó (esetleg rámegy a cége), sem a többi piaci résztvevőnek… Látható, hogy rengeteg, szándékosan vagy hozzá nem értésből adódó hibás megvalósítással lehet találkozni a megújuló energia területén, és ezt tovább rontja az, hogy a vásárlók alulinformáltsága (miért is kellene a napenergia-hasznosításhoz vagy a hőszivattyúzáshoz értenie a megrendelőnek) még nagyobb teret enged a csúsztatásoknak, bakiknak. Mindent átfogó szakmai felügyelet, minőségi ellenőrzés nélkül azonban rövid távon nem lehet javuló tendenciára számítani!


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem