VGF&HKL szaklap

Padlófűtés Petőfi Sándor szülőházában

2011/1-2. lapszám | Fülöp Miklós |  9553 | |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Padlófűtés Petőfi Sándor szülőházában

Van egy város az Alföldön, ahol a szilveszter sokkal többet jelent annál, hogy fordul egyet az évszámláló kereke. Kiskőrösön az újesztendő köszöntése egybeforrt Petőfi Sándor születésnapjának ünneplésével. A helyiek Petőfi Szilveszter elnevezésű programsorozattal emlékeznek a nagy költőre, ám idén duplán volt ok az ünneplésre, hiszen ekkor került átadásra a Petőfi-ház új padlófűtési rendszere, amely igazi kuriózumnak számít a maga nemében.

A legismertebb

(bár ez viszonyítás kérdése lehet) magyar költő, Petőfi Sándor 1822. december 31-éről 1823. január elsejére virradó éjszaka született Kiskőrösön. A szülőház a XVIII. században épült, ma múzeumként funkcionál. Első szobája a család bútorait őrzi, nyitott kéményes konyhája korabeli edényekkel van felszerelve, az udvari terem a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait mutatja be. A 230 éves szülőház fűtéséről ez idáig két villanykályha gondoskodott, ami közel sem nevezhető ideális állapotnak.

A szülőház a XVIII. században épült, ma múzeumként funkcionál

A fűtés megbízható megoldásának gondolata nem új keletű ötlet, ám idáig nem volt megfelelő anyagi forrás a beruházásra. Ebben változást a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által kiírt Alfa-program hozott, amelynek célja az önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények szakmai munkájának és infrastrukturális fejlesztésének támogatása.

Műemléki védelem alatt álló épületről lévén szó, fokozott körültekintéssel kellett eljárni, és a korhű belső megőrzése miatt egyértelmű cél volt egy padlófűtési rendszer megvalósítása. Különlegességként és egyben nehézségként ki kell emelnünk, hogy az épület jellegére való tekintettel kívánalom volt, hogy a padlófűtési rétegrend betont, mint épületidegen építési anyagot nem tartalmazhat, és természetes anyagokkal agyagpadlót kell kialakítani.

Arra a kérdésre,

hogy a múzeum vezetése miért az agyagpadlós padlófűtés mellett tette le a voksát, a Petőfi-ház tőszomszédságában találjuk a választ. Ugyanis a múzeumegyüttes része az a Szlovák Tájház is, amelyben 2006. október 6-án hasonló megoldású fűtési rendszert adtak át, és immáron az ötödik télen szolgálja a múzeumot az üzemeltetők legnagyobb megelégedésére. A tervezésre és kivitelezésre a Hőérzet Kft.-t kérték fel, amely a tájház fűtési rendszerét is kialakította, mivel a feladat igen hasonló, azzal a különbséggel, hogy míg ott a teljes padlófelület döngölt agyag volt, addig Petőfi szülőházában csak az előtér-konyha agyag-, a további három szoba fapadlós. Ahogy a tájház, úgy a Petőfi-ház padlófűtésének kialakításához is a REHAU-technológiával készült rendszer került beépítésre. A szlovák tájház rekonstrukciója idején a gyártó ilyen rétegrenddel létesült padlófűtést referenciaként nem tudott megjelölni, ám a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elfogadta a kivitelező érveit, majd az elkészült padlófűtést referenciaértékűnek tekintette, így kijelenthetjük, hogy az mintaprojektként is szolgál. A Petőfi-házban a padlófűtés két speciális rétegrenddel készült, az egyik az előtér-konyha döngölt agyagfelületű padlójának fűtésére, míg a másik rétegrend a szobákban megvalósított fapadlós felülethez készült.

Méretezés szempontjából

ez azt jelenti, hogy a szokásos beton 1,55 W/mK-es hővezetési tényezője helyett max. 0,58, illetve 1,26 W/mK hővezetési tényezővel lehetett számolni. A padlófűtés méretezése 45/40-es rendszerre történt, ugyanis az elvárt szobahőmérséklet 12-15 °C. Az előremenő hőmérséklet beállítását és értéken tartását egy Danfoss segédenergia nélküli értéktartó szabályozás biztosítja. A fűtési rendszer osztó-gyűjtője az irodaként működő udvari szobában, falsík alatti fehér lemezszekrényben került elhelyezésre. A szülőház hőellátását biztosító Viessmann Vitodens 100 típusú 26 kW-os kondenzációs fali kazán egy a múzeum kezelésében levő, de különálló épületben került elhelyezésre, egy meglevő kazán cseréjével. A jelenlegi készülék külön gázmérőre kötve a melléképület egy részének radiátoros fűtését is biztosítja. A múzeumi épület és a Szülőház közötti 18 méteres távolságra előszigetelt Insulpex típusú távvezeték került lefektetésre. Kispálné dr. Lucza Ilona, a kiskőrösi Petőfi Emlékmúzeum és Szülőház igazgatója egy álom megvalósulásának nevezte az ország legrégebbi irodalmi emlékházának – amely 1880 óta látja el feladatát – megújulását. Van egy város az Alföldön, ahol a legnagyobb magyar költő szelleme nem csak a szilvesztert járja át. Kiskőrösön Petőfi Sándor szülőházában a múlt és a jelen összefonódik, és a jelen vívmányai szinte láthatatlanul segítik a múlt továbbélését, hogy az idelátogatók még nagyon sokáig meríthessenek az itt fellelhető szellemi táplálékból.

Petőfi Sándor

magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismetebb és legkiemel- kedőbb alakja. Mindössze 26 éves életpálya alatt vált irodalmi, politikai és emberi legendává, a magyar nép és Magyarország szimbólumává. Az európai irodalom változásának, fejlődésének szinte teljes évszázadot felölelő vonala a költő mindössze hét esztendőn át tartó irodalmi tevékenységében stációnként megtalálható.

Egyszerű szülők gyermekeként, csak a saját erejének és zsenialitásának köszönhetően került be verseivel és prózai alkotásaival először a magyar, majd az európai irodalom vérkörébe. 1848. március 15-én a vértelen magyar polgári forradalom irányító egyénisége volt.

Petőfi szülőházának rajza


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem