Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Az MBSZ újdonságai

A Műszaki Biztonsági Szabályzat újdonságai

2012/12. lapszám | Szilágyi Zsombor |  3496 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az MBSZ újdonságai

A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal közleményben adta tudtunkra, hogy megjelent, és 2012. szeptember 19-től hatályba is lépett a gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések tervezésének, szerelésének új Műszaki Biztonsági Szabályzata. A szabályzatban megjelent legfontosabb változásokat foglaljuk össze ebben a cikkben. Legyen az új szabályzat „neve” MBSZ. Az MBSZ hatályba lépésével a 2008 óta érvényes GMBSZ megszűnt. Kicsit furcsa, hogy az MBSZ csak ajánlás az MKEH közleménye szerint, de mégis kötelező érvényű. Az MKEH szerint év végéig jelenik majd meg egy miniszteri rendelet, aminek melléklete lesz az új szabályzat. Nem rendelkezik a szabályzat arról, hogy a gyakorlatban hogyan válik el a két szabályzat használata. Úgy gondolom, hogy szeptember 19. a gázellátási tervek benyújtásánál a határnap, e dátum után már csak az MBSZ szerinti terv készíthető.

Legyen az új szabályzat „neve” MBSZ. Az MBSZ hatályba lépésével a 2008 óta érvényes GMBSZ megszűnt. Kicsit furcsa, hogy az MBSZ csak ajánlás az MKEH közleménye szerint, de mégis kötelező érvényű. Az MKEH szerint év végéig jelenik majd meg egy miniszteri rendelet, aminek melléklete lesz az új szabályzat.

Nem rendelkezik a szabályzat arról, hogy a gyakorlatban hogyan válik el a két szabályzat használata. Úgy gondolom, hogy szeptember 19. a gázellátási tervek benyújtásánál a határnap, e dátum után már csak az MBSZ szerinti terv készíthető. A szeptember 19. előtt benyújtott terveket még a GMBSZ szerint kellene vizsgálni, majd kivitelezni és a műszaki átadást megtartani. Tehát a jóváhagyott terv tartalma a meghatározó a műszaki átadásnál. Jó lenne, ha ebben a kérdésben is kiadna egy közleményt az MKEH.

A szabályzat minden műszaki követelményhez megadja a hatályos MSZ EN szabványt (néhány esetben a még hatályos MSZ szabványt). Változatlan műszaki tartalom-követelmény esetén is ellenőrizni kell, hogy az új MSZ EN szabvány jelent-e változást a GMBSZ előírásaihoz képest.

Az MBSZ a legújabb jogszabályok szerinti követelményeket tartalmazza. Ezek közül talán a legfontosabb a 2011 őszén hatályba lépett, teljesen új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, amelyben a megelőzés és kárelhárítás szabályai részletesek és pontosak.

Megjelenik a gázellátás rendszerében a csúcsfedező gáz (PSG), mely gyűjtőfogalom a földgázt helyettesítő gázkeverékeket jelenti. Ezen belül a szintetikus földgáznak (SNG) nevezett, általában propán-levegő keverék ma már kezd elterjedni az ipari gázfelhasználók körében. A csúcsfedező gázok tüzeléstechnikai jellemzői közül a Wobbe-szám azonos a földgázéval, ezért a tüzelőberendezés átállítása nélkül, közvetlenül helyettesítheti azt. A szintetikusgáz-ellátó rendszer esetén azokat a műszaki-biztonsági követelményeket kell alkalmazni, amelyek a szintetikus gáz (relatív) sűrűsége alapján indokoltak; így levegőnél nehezebb szintetikus gáz esetén a pébé-ellátás szabályai érvényesek.

Ismét szabályozási elem lett a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, amelyben folyamatosan, több mint két órán át tartózkodik személy, vagy a két tartózkodás között kevesebb, mint két óra telik el. A fogalomhoz a gázké- szülékek elhelyezésének korlátozása kötődik. A tervezőnek kell megítélni, hogy az adott helyiség e kategóriába tartozónak minősül-e. Ha a műszaki átvevő mégsem így látja, akkor annak csúnya következményei lesznek.

Megnevezi a szabályzat azokat a tervezői jogosultságokat, amelyekkel gáz csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés tervezhető: gépész tervezők, ÉT, épületgépész tervezők, G, gáz- és olajmérnök tervezők, GO-T. Csak természetes személy jegyezheti a gázellátási terveket, és azokon a tervező azonosító számának és saját kezű aláírásának meg kell jelennie.

Megjelenik a kondenzációs gázkészülékek kondenzátuma elhelyezésének szabályozása is; a gázkészülék teljesítménye határozza meg, hogy a kondenzátum kommunális csatornába bocsátható-e.

A közös légtér fogalmát felváltja a légtér-összeköttetés, amely két helyiség között akkor áll fenn, ha a két helyiség között nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró.

Egységes (angol eredetű) jelöléssel és fogalom-meghatározással kezeli a szabályzat a különböző nyomásokat:

  • légköri nyomás: pn,
  • tervezési nyomás: DP,
  • névleges nyomás: PN,
  • csatlakozási nyomás: p,
  • üzemi nyomás: OP,
  • legnagyobb (üzemzavari) nyomás: MIP,
  • legnagyobb üzemi nyomás: MOP,
  • szilárdságvizsgálati nyomás: STP,
  • tömörségvizsgálati nyomás: TTP.
  • Összekötő elem a hivatalos neve a füstcsőnek.

Rendeltetési ország az az ország, amely részére a gázkészüléket tanúsították. Magyarországon csak Magyarország részére tanúsított gázkészülék szerelhető fel. Jó lenne, ha a gázkészülék-forgalmazók közzétennék a gázkészülékek hatósági tanúsítványait. Nem zavarhat bennünket, hogy fogyasztóról és (fel)használóról is szól a szabályzat, bár a használó csak pébét használ fel.

Fürdőkád fölé gázkészülék nem telepíthető, illetve ha a gázkészüléket a vizes berendezésekhez 60 cm-nél közelebb telepítik, akkor csak a megfelelő IP-védett-ségű készülék építhető be. Ezzel a tervező nem szabadul meg a különböző IP-védettségű gázkészülékek és a telepíthetőség összerendelésének küzdelmétől.

Ismét megerősítésre került az, hogy az illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozata nem kell a gázkészülékkel együtt tanúsított égéstermék-elvezető berendezés esetén, ha az égéstermék- elvezető önálló kivezetésként (és nem kéményben kiépítve) létesül. Szerencsés lenne, ha az ország kéményseprői is így értelmeznék ezt a szabályt.

Minden eltérést a tervtől a tervezőnek ellen kell jegyezni a gázellátási terven. Ha a változtatás a szabályzat szerinti műszaki biztonságot is érinti, akkor a tervvizsgálónak is ellen kell jegyezni. A szabályzat tételesen felsorolja azt a huszonöt módosítást, ami nem minősül műszaki biztonságot érintő változtatásnak, és nem kell hozzá a tervező, illetve a tervvizsgáló. Megjelennek a szabályzatban a cseppfolyós pébé-ellátó rendszer követelményei.

A csatlakozó és fogyasztói vezeték tervezési (biztonsági) tényezője az alábbi legyen:

  • fémvezeték esetén legfeljebb 0,67,
  • PE-vezeték esetén:
  • legfeljebb 0,5,
  • az MSZ EN 1555 szabvány szerinti
  • képlet használata esetén legalább 2,0.

A földgáz földi vezeték védőtávolsága azonos az előző szabályzatban foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a védőtávolságot a szabályzat definiálja a tervezési tényező és a vezeték névleges átmérője függvényében is. A pébé földi csatlakozó vezeték védőtávolságát a névleges csőátmérő és a névleges üzemi nyomás szorzata alapján állapítja meg a megközelített létesítménytől. A szabályzat most is megengedi a védőtávolság csökkentését egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás esetén, de ezt a feltételt nem részletezi, a tervezőre és a tervvizsgálóra bízza a kérdés eldöntését. Úgy gondolom, hogy a legegyszerűbb megoldásként a védőcső létesítése feljogosít a szabályzat szerinti esetekben a védőtávolság csökkentésére. Nem tér ki a szabályzat arra, hogy az MSZ 11425-2:1982 (Ipari gázellátó rendszerek) szabványban a szabadon szerelt vezetékekre előírt védőtávolságokat be kell-e tartani.

Csak a pébé csatlakozó vezeték esetén követelmény az, hogy a beépítésre tervezett szerelvény rendelkezzen CE jellel és tanúsítvánnyal. (Több ponton is észlelhető, hogy a pébés fejezetek szerzői nem tudtak közös nevezőre jutni a földgázosokkal.)

A tartályos pébé-ellátó rendszerek létesítésének szabályai lényegesen részletesebbek, mint a GMBSZ-ben voltak. Tulajdonképpen leszűkült a tervező által meghatározható műszaki megoldások köre, ezzel egyszerűbb is lett a tervező dolga. Egyértelmű a szabályozás a garázsba telepíthető gázkészüléket illetően: csak „C” osztályú gázkészülék lehet, és elé hőre záró szelepet kell beépíteni.

A gázkészülék bekötésénél hajlékony fém csatlakozó elem (flexi kötés) is beépíthető. Hossza legfeljebb 1,5 m lehet, a szabadban üzemelő készülék esetén max. 6 m. Minden éghető anyagú hajlékony csatlakozó elem elé hőhatásra záró szerelvényt kell beépíteni.

Legnagyobb üzemi nyomás (MOP)

DN ≤ 100 szemrevételezés
DN > 100 szemrevételezés + rad. vizsgálat a tervező szerint
DN ≤ 50 szemrevételezés
DN > 50 szemrevételezés + rad. vizsgálat földi és takart vezeték tompa varratainak 10%-án, szabadon szerelt tompa varratok 2%-án
DN ≤ 25 szemrevételezés
DN > 25 szemrevételezés + rad. vizsgálat minden tompa varrat 10%-án, hossz-, különleges helyen lévő és nem nyomáspróbázott varratok 100%-án

Pébé készülék a külső terepszintnél alacsonyabban lévő padozatú helyiségben is elhelyezhető, ha:

  • a kibocsátóforrás zónáját az MSZ EN 60079-10 szabvány szerint határozták meg,
  • kockázatértékelést kell készíteni az MSZ EN ISO 12100 szabvány szerint, és az adódó kockázatok kezelésére elfogadható megoldást kell adni. Nem kell kockázatértékelés, ha a helyiségbe gázkoncentráció-érzékelőt is telepítenek, amely a szokásos riasztást, illetve beavatkozást végzi.
  • Vészszellőző berendezést kell
  • beépíteni, amelynek működése reteszelten
  • kapcsolódjon a gázellátó rendszerhez.

A házi nyomásszabályozónál, ha nincsen kivezetett lefúvató, illetve gyorszár–lefúvató, zárási és nyitási sorrend esetén nincs védőtávolság. Abban az esetben, ha lefúvató–gyorszár nyitási és zárási sorrend van, akkor a nyomásszabályozótól vízszintesen 1, felfelé 1,5, lefelé 1 m-en belül nem lehet nyitható nyílászáró vagy nem Rb kivitelű villamos berendezés.

Lényegesen megkönnyíti a tervező és a tervvizsgáló feladatát a szabályzat azzal, hogy a nyomásszabályozó állomások besorolására egyértelmű rendelkezést ad:

  • zárt térben található
  • gázkibocsátás zónabesorolására,
  • a szellőzés fokozataira,
  • a szellőzés típusára,
  • a szellőzés üzembiztonságára,
  • az állomás-elárasztási zóna típusára,
  • az elárasztási zóna kiterjedésére.

A membrános, 6 m³/óra névleges teljesítménynél nem nagyobb gázmérők elhelyezhetők ún. „vizes” helyiségben (fürdőszoba, mosókonyha, WC), ugyanakkor a 6 m³/óra névleges teljesítménynél nagyobb mérők mindkét csonkjához elzáró szerelvényt kell beépíteni. Épületbe nem helyezhető el a gázmérő, ha a gázellátás középnyomású, nem kétfokozatú vagy védőmembrános nyomásszabályozón keresztül készül. Az „A” típusú gázkészülékhez a helyiségbe gépi elszívót (páraelszívót) kell beépíteni, és a helyiség légellátását ennek teljesítménye figyelembe vételével kell tervezni.

Nem helyezhető el „B” típusú gázkészülék belső terű vagy huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben, kivéve a nagykonyhai berendezéseket, ahol viszont gépi elszívást kell létesíteni. Ez a szabály a turbó rendszerű és egyéb „C” típusú készülékek használata felé mozdítja a felhasználókat, ami a közvetlen környezet- és egészségkárosodás szempontjából jónak mondható.

A szabályzat rendelkezik arról a helyzetről, amikor a helyiségben kéményes („B” típusú) és elszívó ventilátorral működő „A” típusú készülék van. Vagy villamosan reteszelni kell a „B” típusú készüléket és az elszívó ventilátort, vagy a légellátást az együttes üzemhez kell méretezni és kiépíteni. A háztartási gázkészülékek időszakos felülvizsgálata és a gázkészülék-karbantartások elmaradása miatt a reteszelést javasolnám elkerülni.

Míg a GMBSZ sok ábrával mutatta be a „C” típusú készülékek égéstermékének tető fölé vagy oldalfali kivezetését, addig az új szabályzat ezt azzal intézi el, hogy az MSZ EN 15287-2 szabvány szerint kell a kivezetést készíteni. A szabvány csak angol nyelven létezik, nem másolható, és elég drága. Szerencsére a GMBSZ-ben lévő ábrák is ugyanebből a szabványból származnak, és a szabványt 2008 óta nem újították meg, ezért a GMBSZ ábráit használhatjuk továbbra is.

Minden beépítésre kerülő anyagnak MSZ EN szabvány szerintinek kell lenni, és a műszaki átvételkor a megfelelőségi tanúsítványt be kell mutatni. A beépített szerelvények üzemi és tervezési nyomásának egyezni kell.

A szabályzat részletezi a hegesztett kötések megfelelőségének vizsgálatát. Minden varratot legalább szemrevételezéssel ellenőrizni kell. A további vizsgálat első eleme a hegesztési napló, amelyet DN 25 feletti nagyközépnyomású, DN 50 feletti középnyomású és DN 100 feletti kisnyomású acél vezetékek hegesztésekor kell vezetni. Ezeket a varratokat megfelelő minősítéssel rendelkező személy készítheti, és a hegesztés kivitelezőjének az MSZ EN ISO 14731 szabvány szerinti tanúsított szervezettel kell rendelkeznie. A tervezőnek kell meghatározni a radiográfiás (rad.) varratvizsgálat feltételeit és gyakoriságát. Legalább az első táblázat szerinti vizsgálatokat elő kell írni.

Lényeges előrelépést hoz a szabályzat a gázkészülékcserék terén: az eljárás gyorsabb, és kisebb költséget jelenthet. Egyszerűsített eljárást lehet alkalmazni, ha:

  • az új készülék legfeljebb 36 kW hőterhelésű,
  • az új készülék hőterhelése nem nagyobb, mint a régié,
  • a régi és új gázkészülék azonos típusú (Axx, Bxx, Cxx egyezik),
  • kéménybe kötött készülék esetén az egy évnél nem régebbi
  • kémény-megfelelőségi dokumentum rendelkezésre áll,
  • a „C” típusú készüléket kizárólag gyári elemekkel
  • és a gyártó előírásai szerint szerelték,
  • a készülékcserét gázszerelő végezte,
  • aki rendelkezik műszaki biztonsági felülvizsgáló jogosultsággal,
  • „B” típusú gázkészülék beépítése esetén
  • teljesíteni kell a légellátásra vonatkozó előírásokat,
  • haszongázzal tömörségvizsgálatot végeztek,
  • nem kell terv és tervjóváhagyás,
  • szerelési nyilatkozatot és az elosztó felé bejelentő bizonylatot
  • kell kiállítani a szerelésről, és nincsen műszaki átvétel.

Az MBSZ-t a gázipar, a kéményseprőszakma, a gázkészülékgyártás legkiválóbb szakemberei készítették, ennek köszönhető, hogy a szabályzat szakszerű és mégis érthető. Az, hogy nem jogszabály hirdette ki, nem teljesen szokatlan. Az MBSZ átvezetése az elosztók technológiai utasításain a közeljövő feladata. Bízzunk abban, hogy a technológiai utasításoknál csökken az elosztónkénti további szigorítások mennyisége.

Hogyan lehet a gázkészülék-csere folyamatát egyszerűsíteni?

A rendezőelv az kell, hogy legyen, hogy az időtartam csökkentése érdekében a résztvevők számát csökkentjük, a biztonság érdekében pedig felelősségeiket a folyamatban maradó résztvevőkre átcsoportosítjuk.

Idézet Fülöp Lajos: Gázkészülékek cseréjének egyszerűsített eljárása című cikkéből

Mit nevezünk gázkészülékcserének?

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 89. § (6) bekezdése tartalmazza, hogy „A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek megfelelően köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről.” Ez az egyetlen hivatkozás, ahol a gázkészülék-cseréről jogszabályi említés történik. A felelősséget pedig a felhasználóhoz rendelik, ahhoz a felhasználóhoz, akinek a létesítési folyamatban felelősség szempontjából meghatározó szerepe van, ahogyan az a felelősségi mátrixból is jól kitűnik. Akkor beszélhetünk egyszerűsített gázkészülék-cseréről, ha a folyamatban résztvevő szereplők tevékenysége a jogszabályi kereteknek megfelelő, és a létesítés szempontjából lényeges felelősségi körök jól meghatározottak és kellő módon érvényesíthetők.

Idézet Fülöp Lajos: Gázkészülékek cseréjének egyszerűsített eljárása című cikkéből.

Az MBSZ a legújabb jogszabályok szerinti követelményeket tartalmazza.

Ezek közül talán a legfontosabb a 2011 őszén hatályba lépett, teljesen új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, amelyben a megelőzés és kárelhárítás szabályai részletesek és pontosak.

A tervezőnek kell meghatározni a radiográfiás (rad) varratvizsgálat feltételeit és gyakoriságát. Legalább az első táblázat szerinti vizsgálatokat elő kell írni. 

MBSZ