Inkább javítanak, mint cserélnek
2012/9. lapszám | VGF&HKL online | 2339 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Manapság, hogy az új építések tere egyre inkább beszűkül, és ehelyett előtérbe kerülnek a felújítások, illetve javítások, különös aktualitása van a szervizcégek működésének. Lehet, hogy ők a válság épületgépész nyertesei? Prikk Imrével, egy olyan cég ügyvezetőjével beszélgettünk, amely több nagy gyártó képviseletét is ellátja, mint szakszerviz és beüzemelő.
– Mit hozott magával a szervizeseknek a válság?
– Többek között megnőtt az alkatrész-kereskedelem volumene; az emberek láthatóan inkább javítják-javíttatják a készülékeket, minthogy cserélnék. A FÉG-es kazángeneráció már kifutott, az új, külföldi gyártmányoké pedig még nem „csereérett”. Sokat „segít” a készülékcsere bonyolult és nehézkes bürokráciája is. Mindezek ellenére kevesebb a munkánk, mint a válság előtt.
– Ha már a FÉG-eket említette; szervizelhetőség tekintetében mennyiben mások a mai készülékek?
– Az egyszerűbb, primitívebb FÉG-ek hatásfoka rosszabb volt, de a javításuk jóval egyszerűbb. A mai berendezésekhez ezen kívül drágábbak, sőt a válsággal egyre drágábbak az alkatrészek. Kijelenthető, hogy ma nincs a piacon olyan készülék, amihez a többinél látványosan olcsóbb lenne az alkatrész.
– Mely típusok a leginkább problémamentesek?
– Inkább technológiát mondanék: a kondenzációs berendezések nagyon jók és megbízhatók, látszik, hogy a gyártók komoly munkát fektetnek a fejlesztésükbe. Persze karbantartartási igénye azért ezeknek is van. Jártunk már olyan ötéves, elhanyagolt kondi kazánnál, amelyet nem lehetett megmenteni, cserélni kellett. De ez nem általános; inkább az ellenkezője, azaz tapasztalataink szerint a kondenzációs kazán-tulajdonosok tudatosabbak, és jobban odafigyelnek a karbantartásra.
– Mennyire általános ma már, hogy kondenzációs kazánt választ a megrendelő, ha lecseréli a régi készülékét?
– Nagyon is az; a mi számaink azt mutatják, hogy a megrendelők 90%-a kondenzációs kazánt választ. A törvények is a zárt égésterűek felé terelik az embereket – akkor meg már miért ne legyen kondenzációs? Persze azért vannak még árcentrikus ügyfelek is.
– Visszatérve főtémánkra: milyenek szervizes szemmel a mai gázkészülékek?
– Jól látható a gyártói szándék: minél kisebb, kompaktabb gépet létrehozni. Ezt követeli egyrészt a helytakarékosság elve, mert a gépészetnek egyre kisebb helyre kell beférnie, másrészt az árverseny, a takarékosság. A méreten, súlyon túl lehet spórolni a lemezeken, a hidraulikán, a hőcserélőn, az anyagon (réz helyett műanyag). A fejlődés jegyében a mechanikus alkatrészeket elektronikusra cserélik, például a vízáramlás-kapcsolókat, a váltószelepeket, ezzel viszont a javíthatóságon esik csorba.
– Ért-e egyáltalán egy épületgépész szervizes az elektronikához?
– Ért-e egyáltalán valaki? A gyártó megmondja nekünk a kimeneti feszültségeket, azt, hogy hol mit kell mérni, mi pedig megmérjük. A belső alkatrészek szigorúan gyártási titkok, ezért hiba esetén általában csak cserélhetők. Persze mivel az elektronika nagyon drága, megpróbáljuk javítani, vagy javíttatni erre szakosodott szakemberrel, de nehéz. Integrált áramkörbe nem lehet belenyúlni, de ellenállást, diódát, relét lehet javítgatni. (Azt azért megjegyezném, mielőtt valaki megijedne, hogy nem jellemző, általános a berendezés túlbonyolítása.) Sokszor ez nem is sikeres, ezért nem is ajánljuk, télen pedig inkább gyorsan kicserélteti az ügyfél, hogy újra legyen fűtése. Akkor sem ajánljuk az elektronika javítását, ha a készülék elért egy bizonyos kort, amit 10-15 évre tehetünk, mert az alkatrészek körülbelül azonos életkorra vannak kalibrálva, így egy ponton túl az egyik romlik el a másik után.
– Mik a jellemző hibaokok?
– Az elöregedésen túl a berendezésre visszavezethető nincs nagyon. A garanciaidő alatt még a karbantartás hiánya sem szokott problémát okozni. Az első időkben inkább külső okok játszanak szerepet, például egy koszos, régi radiátor, a rendszer átmosásának hiánya. Ez persze nem garanciális hiba, de a gyártók sokszor állják a cehhet, a presztízsük miatt.
– A szakmában általános a kontár-probléma. Ez a szervizesek körében mennyire jellemző?
– Hozzánk a szakmából érkeznek kontárok. Aki addig telepített és hálózatot szerelt, az a válság miatt váltott, és elkezdett javítgatni. Nem értenek hozzá, nem kapnak képzést sem a gyártóktól, viszont kevesebb pénzt kérnek. De a válság tisztulást is hozott; sok egyéni vállalkozó, akik nem igazán tudtak régebben sem lépést tartani az újdonságokkal, a válság hatására bement nagyobb cégekhez, főállásba.
– Végezetül sok karbantartást kívánunk önöknek. Mivel lehetne a gázkészülék-tulajdonosokat rávenni, hogy belássák, ez elemi érdekük?
– Megfelelő kommunikációval, tájékoztatással, odafigyelésel.
