Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szakmakörnyezet

Politikai pártok épületenergetikai tervei

2013/12. lapszám | Fábián Attila |  2097 |

Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Fél évvel a választások előtt arra voltunk kíváncsiak, hogy is képzelik a jelenleg ellenzékben vagy a parlamenten kívül tevékenykedő pártok a magyarországi energetikai kérdések megoldását, mire költenének, mit fejlesztenének, hová tennék az uniós pénzeket. Körképünk következik, melyben a megkeresett pártok közül a Jobbik Magyarországért Mozgalom (JOBBIK), a Magyar Szocialista Párt (MSZP) a Párbeszéd Magyarországért (PM) formáció vállalta, hogy válaszol kérdéseinkre. Külön nem kérdeztük meg a Bajnai Gordon féle Együtt 2014 formációt, mivel ők szinte mindenhol a Párbeszéd Magyarországgal együtt indulnak a választásokon, és energiapolitikájuk gondolati holdudvarát a PM adja. Listánk sajnos nem teljes, mivel a Demokratikus Koalíció (DK) nem tartotta olyan fontosnak, hogy több mint egy hónap alatt megküldje válaszait.

Rövid- és középtávú energiamix

MSZP

A Magyar Szocialista Párt úgy látja, hogy Magyarországnak olyan „energiamix” kialakítására és fenntartására kell törekednie, amely biztosítja a hosszú távú ellátásbiztonsági, versenyképességi és fenntarthatósági szempontok együttes érvényesítését.

LMP

A pontos arányokat meghatározni nem politikai döntés kérdése a párt szerint. Olyan gazdasági környezetet kell teremteni, amely a megújulók használatát, illetve a lokális igényekhez igazodó, lokális energiatermelést ösztönzi. Az atomenergia helye a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok élettartamának végéig látszik, a bővítés sem pénzügyi, sem biztonsági szempontból nem tűnik számukra vonzó alternatívának. Az biztos, hogy jelentősen nőnie kell a megújulók szerepének (napenergia, fűtésben geotermikus, helyi biomassza), a szenet nem szabad engedni visszajönni, és a külső függésünket okozó és drága földgáz arányát is csökkenteni kell.

JOBBIK

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szerint rövid távon és költséghatékonyság szempontjából nincs reális alternatívája az atomenergiának a villamosenergia-ellátásban, főleg amíg a meglévő blokkok meghosszabbított üzemideje tart. Emellett a földgáz szerepe is hangsúlyos marad a következő években, bár az ellátás bizonytalansága és a diverzifikáltság hiánya miatt fokozatosan gondoskodni kell részleges kiváltásáról, nyilatkozta lapunknak Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője és energetikai kérdésekért felelős szakpolitikusa. Utóbbira középtávon a hazai szénkészletek lehetnek alkalmasak, melyeket nem a jelenlegi rossz hatásfokú erőművekben kívánna a párt eltüzelni, hanem modern technológiájú blokkokat telepítene, hosszabb időintervallumban az ún. tisztaszén-technológiák bevonásával (pl. UCG).

PM

A Párbeszéd Magyarországért formáció szerint az államnak nyilvánvalóan feladata energiamixet tervezni, de nem feladata ezt „kőbe vésni”. (Erre példaként hozták fel a pártnál, hogy pár éve még senki sem számolt a jelenlegi, tartósnak tűnő helyzettel, amelyben európai szinten áramfelesleg van alacsony áramárak mellett.) A formáció elképzelt energetikai rendszerében kevesebb alaperőmű van és több lokális termelő, és ez utóbbiak mindig a lokálisan legjobban elérhető forrásra támaszkodnak. Ebben a rendszerben a mostaninál lényegesen nagyobb a megújulók szerepe, amit elsősorban az átvételi árak kiszámíthatóvá tételével és kedvezményes (de piacelvű) hitelekkel kívánnak ösztönözni. A paksi blokkok élettartam-hosszabbítása realitás, új reaktorok építése viszont finanszírozási és energiapolitikai szempontból is kérdőjeles, ezt a PM nem támogatja. Viszont nagy lehetőségeket látnak az európai áram- és gázhálózatok „összenyitásában”, illetve az intelligens hálózatokban.

Támogatott szektorok

MSZP

Az MSZP szerint annak megválaszolása, hogy melyik szektort illet nagyobb támogatás, az energiapolitika hármas pillérrendszere (fenntarthatóság, versenyképesség, ellátásbiztonság) alapján folyamatos vizsgálatot igényel. Tekintettel arra, nyilatkozta Józsa István, hogy az energetika jellemzően lassan megtérülő és tőkeigényes beruházásokat igényel, ezek megvalósulásában ebben az ágazatban kiemelt jelentősége van a kiszámítható, tervezhető és ösztönző üzleti és szabályozási környezet kialakításának. A mindenkori kormányzat ennek biztosításával vagy mellőzésével tud elsősorban segíteni vagy ártani az ágazatnak. A szabályozásbeli változtatások, finomhangolások előtt ugyanakkor – a tervezett intézkedések sikerének előmozdítása érdekében – kiemelt fontossága van a szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel történő konstruktív párbeszédnek. Az elmúlt három év történései alapján láthatjuk, hogy a szakmai kérdésekben a párbeszéd hiánya hová vezetett, nyilatkozták az MSZP-nél.

LMP

A párt nem gondolja, hogy ezt az államnak kell eldöntenie. A legkisebb ökológiai lábnyomú, leginkább fenntartható, legkevésbé az energiaimport-függőséget konzerváló vagy fokozó megoldásokat kell preferálnia az államnak, a többi inkább a fogyasztókon és a piacon múlik. A párt szerint az államnak az energiahatékonyságot, a sokszínű energiatermelés és a munkahelyeket teremtő, hazai forrásból előállítható zöldenergiát kell előnyben részesítenie. Az biztos, hogy az áramtermelésben a napenergiának, a hő- és melegvíztermelésben a geotermikus és a helyi biomasszafűtésnek – távfűtés formájában – lesz nagyobb szerepe. De minden helyen a helyi adottságoknak megfelelő legjobb megoldást kell választani – ez lehet adott esetben kis léptékű vízenergia, hőszivattyú, szél vagy más. Nem csak az energiaforrás számít, hanem hogy milyen rendszerben valósul meg – a nagy, központi erőművek helyett a sok kis hálózatba kötött termelő egységeket preferálják, melyek közösségi, szövetkezeti tulajdonban vannak. Az energiaszövetkezet lehet az a forma, amire a jövő energiarendszere épülhet.

JOBBIK

A párt százalékos elosztásban a következő elosztást alkalmazná. A villamos áram-termelés kb. 40 százalékát adná az atomenergia, a földgáz, a szén és a megújulók pedig kb. 20-20-20 százalékát adnák a termelésnek. A hőenergia- és melegvíztermelésnek kb. 40 százalékát adná földgáz, 50 százalékát a megújuló (nap, geotermikus, biomassza), 10 százalékot pedig egyéb energiaforrások.

PM

A Párbeszéd Magyarország szerint a támogatások kérdése nem feltétlenül igényel állami döntést. A párt úgy látja, hogy a választás lehetőségét kell megteremteni a mai egyoldalú gázfüggés és lokális monopóliumok helyett, lehetővé téve, hogy – ahol ez racionális – a megújulók is részei legyenek a választéknak.

Megoldások passzívházak szabványosítására

MSZP

A szocialisták úgy látják, hogy a szükséges tudás, szakértelem az ágazatban rendelkezésre áll ahhoz, hogy a megfelelő szabályozási megoldás – a megfelelő felkészülési idő biztosítása mellett – határidőre megszülessen.

LMP

Magyarország ebben az ügyben épp uniós kötelezettségszegési eljárás elé néz, nyilatkozta az LMP. Társadalmi szinten mindenképp olcsóbb passzívházat építeni, mint egy kevéssé energiahatékony épületet évtizedeken át működtetni. De vannak példák arra, hogy passzívházat ugyanolyan átlagáron építettek, mint „hagyományos” házat, például Dunaújvárosban. Ezen példák alapján 5 év alatt azért létre lehetne hozni megfizethető szabványokat. Az LMP fontosnak tartja, hogy ne egy uniformizált szabvány legyen, hanem a szabályozásnak teret kell adnia a tradicionális technológiáknak és anyagoknak is (vályog, szalma-, földházak stb.). A konkrét szabályozást nyilván a szakma képviselőivel és az érintettekkel történő konzultációk során kell kialakítani, látják a pártnál.

JOBBIK

Kepli Lajos úgy látja, hogy a passzívházi követelmények bevezetése csakis a fokozatosság elvének figyelembe vételével, a lakosság mellett az energiaszolgáltató érdekeltté tételével lehetséges. A finanszírozási oldalról a már létező európai szabályok alkalmazásával, a szolgáltatói energiahatékonyság-növelési előírások szigorú alkalmazásával érhetők el eredmények.

PM

A 2018-20-tól EU-szinten kötelező passzívházi követelmények szabványosítása egy jól kivehető irány az európai szabályozásban, amire már régóta készülni kellene a K+F-háttér, az iparosoktatás, az ipari és szolgáltatási szféra megteremtésével, illetve felkészítésével, állítja a PM. A párt szerint például Németországban – ahol az említett előkészítés megtörtént – az új követelményekben az emberek nem veszélyt és állami/lakossági terhet, hanem gazdaságfejlesztési lehetőséget látnak.

Gépészet nélküli szigetelés és nyílászárócsere

MSZP

A legnagyobb megtakarítást nyilvánvalóan az épületgépészeti felújításokat is magukban foglaló, komplex energiahatékonyság-javító beruházásokkal lehet elérni, látja a kérdést az MSZP. Amennyiben az ilyen komplex beruházás elvégzésére rendelkezésre álló források nem elegendők, akkor érdemes megvizsgálni ennek függvényében is a lehetőségeket. Tekintettel arra, hogy az egyes épülettípusoknál az egyes hatékonyságjavító beruházások más-más eredményre vezetnek, így célszerű ezek alapján dönteni a megvalósítható konkrét felújítás módjáról.

LMP

Csak komplex programokat érdemes támogatni a párt szerint. Ilyen a hőszigetelés, a nyílászárócsere, a fűtési és gépészeti rendszer felújítása, korszerűsítése. Egy részben felújított épületnél jelentkezik a „bezáródási” hatás, azaz a lehetséges energiamegtakarítás egy része elvész, legfeljebb később, sokkal költségesebben lehet majd realizálni. Éppen ezért a támogatási rendszereknek, a szakmai útmutatásoknak és a szabályozási környezetnek is a komplex felújítások elsőbbségét kell támogatnia.

JOBBIK

A Jobbik félmegoldásnak tartja az épületgépészeti felújítások nélküli épületszigeteléseket és nyílászárócseréket, és úgy látják, hogy hosszú távon valós eredményt elérni kizárólag komplex megoldásokkal lehet. A valós megtakarítás kb. 20 százaléka érhető el csupán ezzel a módszerrel, amely jelenleg szinte az egyedüli lehetőség az energetikai felújítások terén, csak erre van érdemi pályázati forrás.

PM

A Párbeszéd Magyarország programjában és a kormánynak címzett javaslataikban komplex épületenergetikai felújítások szerepelnek, amelyek a lakásokra, illetve a családi házakra fókuszálnak, nyilatkozta a párt sajtóosztálya. Ezeket részben a kvótabevételekből, részben az uniós támogatások felhasználásával finanszíroznák az energiaszolgáltatók közreműködésével.

Pályázati pénzek

MSZP

A jelenlegi kormány által ígért évi 100 000 lakás korszerűsítése és a „Zöld Bank” létrehozása egyelőre csak jámbor óhaj maradt, állítja az MSZP, pedig az energiafelhasználás hatékonyságának javításában jelentős tartalékok vannak. Éppen ezért a következő 10-15 évben Magyarországon az épületek energiahatékonyságának javítását (a hőveszteség csökkentését) kell prioritásnak tekinteni. Az épületek energiahatékonyságának javítása területén az államnak meghatározó szerepet kell játszania. Erre a célra kell fordítani az energetikai célú költségvetési támogatási források jelentős részét, illetve a CO2-aukcióból származó bevételek döntő hányadát. Ezzel az állam hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez, jelentős megrendelés-állományt és nagyszámú új, valódi munkahelyet teremthet az építőipar számára, az energia-megtakarítás pedig érdemben hozzájárul a lakosság energiaköltségeinek megfizethetőségéhez. Ugyancsak cél, hogy javuljon a közpénzből fenntartott épületek energiafelhasználásának hatékonysága. Az épületek energiahatékonyságának javításában – az állami források felhasználásán túl – jelentős szerepet kell kapniuk a szabályozó állami eszközöknek, így különösen a szabványok szigorításának és az épületenergetikai tanúsítványrendszer működtetésének.

A jelenlegi pályázati rendszer ad-hoc működtetésével szemben itt is alapvető jelentőségű a kiszámíthatóság, a folyamatos elérhetőség, a jelenlegi szűkös forrásokat pedig bővíteni szükséges, de legalábbis ésszerűbben kell felhasználni. Ennek megvalósításához nyújthat érdemi segítséget az EU 2014-2020-as költségvetési ciklusában rendelkezésre álló fejlesztési források hatékony felhasználása, valamint az EU új energiahatékonysági irányelvében foglalt követelmények hatékony megvalósítása.

LMP

Az épületenergetikai „pályázatoknál”, pontosabban a felújítási forrásokhoz való hozzájutásnál a legfontosabb a növekvő automatizáltság az LMP szerint, tehát a bürokrácia csökkentése, bizonyos feltételek esetén a forrás garantálása – így egy-két év alatt be lehet indítani egy olyan felújítási hullámot, ami mind összenergia-használatban, mind munkahelyteremtésben, mind a hazai háttéripar fellendülésében érezhető hatással van. A pártnál úgy látják, hogy egy jól működő rendszernek több lába van. Az egyik egy kamatmentes kölcsönt/hitelt és kamattámogatást biztosító visszatérülő alap, amely szakmai segítséget is nyújt. Ez az önerő-problémát oldja meg az egyébként gyors megtérülésű beruházásoknál. Ez működhet Alap vagy Zöld Bank formában is. Elsősorban az üzleti célú épületek felújításában lehetne szerepe (irodák, csarnokok stb.).

A másik egy vissza nem térülő alap, amire az LMP már évekkel ezelőtt javaslatot tett, s amely mintegy 200 milliárd forintnyi tőkével indulna, elsősorban a CO2-kvótapénzek felhasználásával, és vissza nem térítendő támogatást adna, a megtakarítástól függően a beruházási érték 30-60%-át. Ez vonatkozna családi házakra, panelekre, egyéb lakásokra. Az EU-forrásokat pedig a középületek felújítására és a közösségi tulajdonban lévő energiatermelők (pl. távfűtőművek) korszerűsítésére koncentrálnák. Mindehhez csatlakozna egy közös pénzből, az önkormányzatok, lakóközösségek mellett fenntartott tanácsadási rendszer, ami ingyenesen igénybe vehető volna energetikai átvilágításra és energiahatékonysági terv készítésére.

JOBBIK

A jelenlegihez képest jelentősen eltérő szerkezetű pályázati rendszert képzel el a Jobbik, a komplex megoldások felé elmozdulva, az épületgépészeti megoldásokra súlyozva a rendszert, ahol a legnagyobb hatékonyságnövekedés érhető el. A lokális megoldások és a megújuló energiákat hasznosító berendezések elterjesztése a cél, egyidejűleg csökkentve a bruttó energiafelhasználás és az energiaimport mértékét.

PM

A PM olyan rendszert tervez bevezetni esetleges kormányra kerülésekor, amely egy kezdeti, jelentősebb állami ráfordítás után a költségvetés szemszögéből önfinanszírozó. A folyamatos működtetést a kvótabevételek, az uniós támogatások finanszíroznák az energiaszolgáltatók közreműködésével, emellett a még szükséges forrásokat az energiamegtakarításból adódó bevételek biztosítanák. A PM modelljében nem a fűtést (az energiahasználatot), hanem az energiahatékonyságot támogatná az állam. Ehhez járulna még a legszegényebbekhez eljutó, szociális alapú rezsitámogatás (pl. a szociális tűzifarendszer kiterjesztése).


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem