Jellegzetes energiaaudit-csoportok, audit szabványok és auditok II.

2013/9. lapszám | Dr. Emhő László |  2813 |

Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Cikksorozatunk előző részében az energetikai audit elvi hátterét tekintettük át, most pedig konkrét eseteket veszünk górcső alá. Tekintsük át néhány létesítménynek a fenti fő meghatározások szerinti energiaauditját és tapasztalatait az MSZ EN 16247-1 szabvány elfogadott csoportosítása, azaz épületek, gyártási folyamatok, illetve szállítás tekintetében (ez a felosztás csak fő irányvonalakat jelöl, mivel a leg¬több létesítmény vegyes területekkel rendelkezik (pl. épületetek, létesítmények, gyártási folyamatokkal, esetleg szállítási vagy logisztikai funkciókkal). Ezeket az energiaauditokat még minden EU irányelv, illetve hazai rendelet vagy törvény kényszerítő ereje nélkül végeztük.

D. Jellegzetes energiaauditok

A cikksorozat első részét ezen a linken éri el. Tekintsük át néhány létesítménynek a fenti fő meghatározások szerinti energiaauditját és tapasztalatait az MSZ EN 16247-1 szabvány elfogadott csoportosítása, azaz épületek, gyártási folyamatok, illetve szállítás tekintetében (ez a felosztás csak fő irányvonalakat jelöl, mivel a leg¬több létesítmény vegyes területekkel rendelkezik (pl. épületetek, létesítmények, gyártási folyamatokkal, esetleg szállítási vagy logisztikai funkciókkal). Ezeket az energiaauditokat még minden EU irányelv, illetve hazai rendelet vagy törvény kényszerítő ereje nélkül végeztük, t. megrendelőink jól felfogott energia- és energia¬költség-megtakarítási késztetéséből velünk megkötött vállalkozási szerződések alapján. (További energiaauditpéldák találhatók többek között a [11] hivatkozásban.)

D/1. Épületek energiaauditjából

É/1. Kisvárosi egészségügyi rendelőintézet (1998, KKV nagyságrend)

Beépített alapterület 732 m2, fűtött térfogata 2250 m3, éves villamosenergia-fel¬használása 12 MWh, földgázfogyasztása 21 450 m3 (~300 kWh/m2a), vízfelhasz¬nálása 687 m3. 1975-77-ben épült téglaépület, részben régi külső üvegezett nyílászárókkal, 90/70 °C radiátorfűtéssel, gázkazánnal, szobatermosztátos szabályozással. HMV-ellátás gázüzemű melegvíztárolóval.

Megtakarítási lehetőségek:

a.) fűtés programozott időjárásfüggő szabályozással, 25 ezer Ft/év megtakarítással, 450 ezer Ft beruházási költséggel, 18 év megtérüléssel;

b.) külső üvegezett nyílászárók korszerűsítésével: javítás esetén U=3 W/m2k-re, éves megtakarítás 79 ezer Ft, beruházási költsége 1860 ezer Ft, megtérülése 23,5 év; ablakcserével: U= 2,5 W/m2K-re, éves megtakarítás 95 ezer Ft, beruházási költ¬ség 4960 ezer Ft, megtérülés 52,2 év.

A fűtéskorszerűsítés megvalósult.

​

É/2. Kisvárosi polgármesteri hivatal (1999, KKV nagyságrend)

Beépített alapterület 4280 m2, fűtött térfogata 19 050 m3, éves villamosenergia-felhasználása 88 MWh, földgázfogyasztása 340 m3, termálvíz 1945 GJ (~150 kWh/m2a). 1974-ben létesített vasbetonvázas épület, tégla kitöltő falazattal. 1991-ben külső üvegezett nyílászárócserét hajtottak végre rajta. Fűtés termálvízzel, tartalék olaj- és gázkazánnal, radiátor hőleadókkal, termo¬sztatikus szabályozó szelepekkel. Megtakarítási lehetőségek: időjárásfüggő gázkazán-szabályozás, éves megtaka¬rítás: 102 ezer Ft, beruházási költség: 400 ezer Ft, megtérülés: 3,9 év.

É/3. Kisvárosi általános iskola (2000, KKV nagyságrend)

Alapterület 3920 m2, fűtött térfogat 13 150 m3, tégla és vasbetonpanel épületszerkezet. Éves villamosenergia-felhasználás 5,4 MWh, távhő 1965 GJ (~140 kWh/m2a; fajlagos hőveszteség 22 W/m3) konyhai földgáz 1927 m3, vízfelhasználás 827 m3. 110/80 °C távfűtés, 90/70 °C radiátoros fűtés. Tantermek, tornaterem, szociális rész, gondnoki lakás: mind egy (!) fűtőkörön, túl- és alulfűtött részek, mivel égtáj szerinti megosztás sincs!

Javaslatok:

• tornaterem és gondnoki lakás leválasztása külön szabályozással (egyszerű megtérülés 18,4 év), megvalósult;
• éjszakai és hétvégi leszabályozás (megtérülés 6,7 év), megvalósult;
• üvegezett nyílászárók felújítása (megtérülés 19 év), megvalósult;
• ugyanez cserével (megtérülés 32 év).

É/4. Nagyvárosi bevásárlóközpont (2004, nagyobb, mint KKV nagyság¬rend)

A létesítmény éves energiaszámlája 2003-ban villamos energiára 430 millió Ft volt, földgázra 44 millió Ft. A megtakarítási lehetőségeket és azok mértékét az 1. és 2. táblázat mutatja be.

É/5. Nagyvárosi iroda- és laborépület-csoport (2012, nagyobb, mint KKV nagyságrend)

​A ’70-es években épült létesítmény a szomszédos erőműből kapott hőenergiát 280 °C ±20 °C hőmérsékletű, illetve 7,1 bar (abs) ±1,5 bar nyomással gőz for¬májában. Ezt a ma már túlzott paramétert annak idején autoklávokhoz kötöt¬ték le. A kondenzátum egy része visszajutott az erőműbe, más része állandó jelleg¬gel a közcsatornába (!) került, a jelentős maradék pedig elszivárgott az egyre több helyen teljesen átkorrodált „valamikori csővezetékek” lyukain (!). A kör¬nyék 110 éve még tó- és lápvidék volt, ezt a jellegét az altalaj ma is őrzi, így ez a víz „nyomtalanul” eltűnt – tetemes kárt okozva a létesítmény és az erőmű tulajdonosainak. Az épületek fűtését már részben 90/70 °C hőmérsékletű melegvízfűtés látta el a fenti gőzrendszerre kötött hőcserélőkön keresztül, de sok helyen meg¬maradtak a gőzös radiátorok, 100 °C feletti felületi hőmérséklettel. Az épületek nagy részében reggelenként „érzésre történő” kézi (!) szabályozás¬sal adagolták a gőzt a gőz-víz hőcserélőkre, néhány helyen már DC-rendszerű – külső hőmérsékletet követő – rendszer gondoskodott az elő¬szabályozásról. Termosztatikus radiátorszelepek csak kevés helyen voltak felszerelve.

A 2009. évi hőenergiaköltség 89 millió Ft volt, ebben 23,5 millió Ft gőzrendszeri veszte¬ség jelent meg, amihez még 15% szekunderköri túlfűtési és a be¬szabályozottság hiányából további 10% veszteség is hozzájárult. A leromlott állapotú épületszerkezetek már a 40 évvel ezelőtti előírásoknak sem feleltek meg, további veszteséget okozva.

A megvizsgált változatok „a meglévő hőenergiaellátó rendszer primer oldalon forróvizesre, szekunder oldalon teljesen melegvizesre történő átalakítása” főirányban három optimumközeli rendszert adott, melyek fő gazdasági paraméterei a 3. táblázatban láthatók. Az optimális – távfűtéses – és a másodlagosnak mutatkozó gázkazános auditjavaslatot az 1. és 2. ábra mutatja be.

 

É/6. Nagy és középnagy városi irodaépületpár (2012, nagyobb, mint KKV nagyságrend)

Az „A” irodaépületcsoport távfűtött, nemrégen korszerűsített, 40-120 éves épü¬letekből állt össze, a „B” pedig földgáz-, illetve kiegészítő villamos hőforrású fű¬téssel ellátott, elhanyagolt 30-40 évesekből. Az energiaaudit feladatmeghatározása szerint fűtésnél és HMV-nél a szekunder körökkel, míg a légkondicionálásnál a teljes rendszerrel kellett foglalkozni, teljes, részletes gépészeti és villamos rendszer-, illetve épületszerkezet-felméréssel, energiahatékonyság-növelő javaslatok kidolgozásával, figyelembe véve a meg¬rendelő szakemberei által készített hőkamerás felvételeket is. Dinamikus megté¬rülési számításokat nem kértek.

Az „A” irodaépületcsoport legfontosabb épületgépészeti korszerűsítési javaslatai a 4. táblázatban találhatók. A „”B” irodaépületcsoport gépészeténél fűtésnél a túlfűtés megszüntetése, a rendszer beszabályozhatóvá tétele/beszabályozása, a szivattyúk fordulatszám-szabályozása és a villamos fűtések gázüzeműre való kiváltása volt javasolható. Az elavult léghűtő rendszerek helyett korszerű VRF/V megoldás kiépítését java¬soltuk, a villamos fűtésű forróvíztárolók helyett pedig központi HMV-ellátást a kazánházból. Ezek megtérülési ideje 1,54-11 év közöttire adódott.

A korszerűsítési javaslatok megvalósítása mindkét helyen folyamatban van. Az auditálás során feltárt néhány különlegesnek mondható megoldást a 3-12. képek mutatják be.

---