Padlófűtés ötrétegű csővel, rendszerlemezzel
2013/9. lapszám | VGF&HKL online | 8883 |
Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A padlófűtés, felületfűtés/hűtés Magyarországon is hosszú évek óta töretlenül növekvő népszerűségnek örvend. Néhány gondolatban az ezt létrehozó műszaki megoldások közötti különbségeket szeretnénk érzékeltetni. A felületfűtést biztosító csövek területén nagyon széles kínálattal találkozhatunk. Alapkövetelmény a csővel szemben az oxigéndiffúzió-mentesség. A csőbe kerülő oxigén az acélfelületek vasatomjaival kötésbe lép, és vasoxidot képez. A fűtőcsövek eliszaposodnak, jelentős az eldugulásuk miatti kiesésük veszélye. A korrózió megjelenése költséges javítási munkákhoz vezethet.
Az oxigéndiffúzió-mentesség szempontjából a legkedvezőbb értéket a minőségi ötrétegű cső nyújtja. Az 1. ábrán is jól látszik a különbség a diffúziót gátló, záróréteg nélküli (1.), a PE-RT vagy a PEXa záróréteggel (2.) és az integrált fémbetéttel rendelkező minőségi többrétegű cső (3.) között.
Az oxigéndiffúzió-mentesség területén elért kiugróan jó eredmény mellett a többrétegű csövek fektetése jóval könnyebb, hajlításuk után nem „rúgnak” vissza. Az osztó-gyűjtő szekrényhez való bevezetéshez nincs szükség csőhajlítóívekre. Az ár/érték arányuk is jó, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért nem mindenhol ilyen típusú csővel szerelik a padlófűtéseket? A többrétegű csövek ellentábora a rögzítés közbeni és a bebetonozás alatti munkálatok során előfordulható deformálódást és ezzel fellépő átmérő szűkülést emeli ki. Ez egyszerűen megakadályozható a rendszerlemez használatával.
Rendszerlemez kontra fémháló + kábelkötöző. Amennyiben valaki csak azt nézi, hogy egy négyzetméter acélháló vagy egy négyzetméter rendszerlemez az olcsóbb, saját magát veri át. Az árkérdésnél érdemes a következő tényezőket figyelembe venni: az acélháló négyzetméterárához adjuk hozzá a kábelkötözők, távtartó bakok és az alátétfólia négyzetméterárait. Mivel az acélhálók általában 5x2,2 m-es méretben vásárolhatók, így szállításukhoz egy kombi személyautó nem elég, súlyuk miatt pedig az építkezésre általában minimum 2 fő szállítja. A szállítási költség hozzáadása után még egy radikálisan magas költség adódik a végeredményhez. Az acélháló helyiségre „szabása” és a cső kábelkötözővel való hozzárögzítése a helyiség alakjától függően 4-5-ször akkora munkaidőt jelent, mint a rendszerlemez + csőfektetés megoldása.
A minőségi rendszerlemez megoldásnál 1,24 m2-es elemekből pillanatok alatt beszabható–összerakható a rögzítőalap, és a csőfektetés is nagyban leegyszerűsödik. Leginkább szerelőbarátnak azt a megoldást tekinthetjük, ahol a rendszerlemez szélén a pogácsák kisebbek, így a lemezek gyorsan egymásba illeszthetők, és így nincs szükség alátétfóliára. A rendszerlemezt mérete (1,45x0,85 m) és súlya miatt egy kombi autóval, egy fő kényelmesen ki tudja szállítani az építkezésre. A lemez beszabása és a cső rögzítése max. 3 perc/m2, így érdemes a munkaerővel és -idővel átszámolni az eddigi tevékenységet.
Az acélhálós rendszer a rárakódó pluszanyagok és munkaórák miatt nem kedvezőbb, mint a rendszerlemezes fektetés, ráadásul a külső falaknál, fürdőhelyiségeknél a 15 cm-es raszter miatt a csövet sűríteni nem tudjuk, a hőleadás fokozására nincs lehetőség. A rendszerlemez lehetőséget kínál az 5, 10, 15, 20, 25, 30 cm-es rögzítések váltogatására, így a megfelelő helyen sűríteni, máshol ritkítani tudjuk a csövek távolságát. A rendszerlemez tökéletesen megvédi az ötrétegű csöveket akár több száz kilós, erős terheléstől is.
Összességében elmondható, hogy a többrétegű csövek használatával a legkönnyebb fektetés és legjobb oxigéndiffúzió-mentességet nyújtó értékek érhetők el, míg a hozzá kapcsolódó rendszerlemez a cső tökéletes védelme mellett az egyszerű szállíthatóság, gyors „beszabás” és egymásba illesztés, valamint a hőelosztás variálhatósága révén nyújt professzionális megoldást a felhasználónak.
