Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Népi építészet modern technológiával

2014/3. lapszám | Fábián Attila |  4836 |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Dévényi Tamás építész tervei alapján, Sóskúton megépült ház nyerte a 2013-as Év háza díjat, amelyet hagyományosan az Építészet Világnapján, az Építészek Háza Kós Károly termében adnak át. Ezen az eseményen az Év háza díj mellett kiosztásra került még a Magyar Építész Kamara (MÉK) különdíja, melyet a Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva és Móser Balázs tervei alapján felépült szigligeti nyaraló kapott meg, míg a Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját egy Kővágószőlősön található hétvégi ház nyerte el, Borsos Ágnes és Bachman Zoltán tervezésében. Bemutatjuk a három házat és a hozzájuk tartozó épületgépészetet.

(H)áz, ami nem akar passzív lenni

„Az épület formavilága, alaprajzi elrendezése a paraszti építészet tömörségét, tisztaságát idézi, mely a magas szintű megvalósítással párosult.” – hangzott el a zsűri méltatása Dévényi Tamás nyertes munkájáról. A zsűri elnökének, Dévényi Sándornak a megfogalmazása szerint az épületről a racionalitás, tisztaság és átláthatóság kifejezések jutnak az eszünkbe. „A forma a végsőkig, a paraszti építészet tömörségéig leegyszerűsített. Hasonlóképpen az alaprajzi elrendezés is a háromosztatú tér tiszta szerkesztését idézi. Homlokzatán csak két anyag, a fa és a fém használata dominál. A tájképi kert és a ház harmonikus együttest alkot.”

A ház zsindellyel és fémlemezzel fedett, a falakat is ezekkel borították. A magas tető a hagyományos, 41°-os magyar tető, klasszikus eresszel, esőcsatorna nélkül – az esővizet faráccsal fedett vályúban vezetik el a háztól. A ház gerincét az alaprajzi szerkesztés egyetlen rasztertörő fala – a folyosóé – jelöli ki. Az építész szerint a magas tetőt sikerült úgy illeszteni a házra, hogy az tényleg fed, árnyékol.

Az épület alacsony energiaveszteségű, nehéz falakkal, jó hőszigeteléssel, de nem kíván paszszívház lenni. Horváth József, a Budapesti Építőművészeti Műhely Kft. munkatársa elmondta, hogy a ház falrendszere a FÖK (Független Ökológiai Központ) ajánlása alapján, nehéz (B30-as) téglából épült, ezt burkolták 16 cm-es kőzetgyapottal, erre faburkolatot tettek, a két burkolat között pedig légrést hagytak. A ház lábazatszigetelése 10 cm vastagságú, és a fagyhatárig véd.

Az épület fűtési és hűtési rendszere talajszondás hőszivattyúval működik, melyhez fal-, felület-, illetve padlófűtést terveztek és építettek be. Gépi szellőztetés nincs, az áramellátás pedig normál és geotarifa alapján működik, mondta Horváth úr. A vízellátás alapja a vezetékes víz, de felhasználnak szürkevizet is, például WC-öblítéshez.

A ház fedélszéke (a tető) alapvetően hagyományos ácsmunka, acélszerelvényeket nem használtak, de a tetőteret nem építették be. A háznak csak földig érő nyílászárói vannak, és a sok ajtó nem esztétizálás a tervezők szerint, inkább funkcionális. Az ablakokon szúnyogháló és hőszigetelt redőny van, folytatta Horváth József. A ház mindkét irányban átlátható, és nincs benne hagyományos értelemben vett „garázs”, mivel Dévényi Tamás tervező úgy látja, hogy a nappali méretű, fűtött gépko-csitároló nem más, mint puszta pénzkidobás és energiapazarlás. Van helyette egy fedett-nyitott tér, ahol sok mindenre jut hely, és ha úgy tetszik, ide lehet beállni az autókkal.

Sóskút - zsindely és fémlemez Sóskút - oldalnézet Kővágószőlős - keleti homlokzat

Tájba illő korszerűség

„Hagyomány és korszerűség ötvözete” – így jellemezhető tömören a Balaton-felvidéki (szigligeti) nyaraló építészeti értékeinek összefoglalása a zsűri szerint. „Az épület tájba illesztése, léptéke és tömege a régi korok tradicionális tudását, mintáit követi, míg szerkezetében, anyaghasználatában, plasztikájában és fénnyel való telítettségében a mai világ életérzését adja. Mesteri munka, amely mintaként szolgálhat arra, hogyan kell a táji környezetben viselkedni, tanulva az elődöktől, és erre építve újat, mait alkotni.” – mondta róla Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke.

Bulcsu Tamás építész elmondta, hogy a telekválasztásnál szempont volt az épület benapozottságának optimalizálása. A kiválasztott telek nyáron reggeltől körülbelül délután 4-5-ig kap napfényt. A későbbi időszakban már a hegy árnyékában áll az épület, ezért kisebb a nyári hőterhelése. Viszont télen, amíg fent jár a nap, folyamatosan fűti az épületet.

Csapliczky László, a szigligeti ház épületgépész tervezője a VGF-nek elmondta, hogy gazdaságos és energiatakarékos gépészet kialakítását tűzték ki célul, amit meg is valósítottak. A ház fűtési-hűtési rendszeréről elmondható – folytatta Csapliczky úr, hogy egy kétcsöves szivattyús melegvízfűtés van kondenzációs falikazánnal, amelyhez jellemzően padlófűtés párosult, kiegészítő radiátorokkal. A ház hűtéséről multisplit klímaberendezés gondoskodik. A házban nincs semmilyen megújuló rendszer (napkollektor, hőszivattyú), viszont úgy spóroltak az energiával, hogy minél kevesebb berendezést építettek be, mondta az épületgépész tervező. A hosszú távú fenntarthatóságot az segíti az épületgépész szerint, ha egy rendszer egyszerű, hisz akkor kevés alkatrész, illetve elem tud elromlani. A ház építésze, Bulcsu Tamás elmondta, hogy az épület A+ fokozatú, hőszigetelése pedig kiváló.

Szigliget - mai világ életérzése Szigliget - belülről Kővágószőlős - dizájn

Hétvégi, archaikus elegancia

„Borsos Ágnes, a Junior Prima Díj friss tulajdonosa ikonikus kis épülettel nyerte el a jelentős díjat, és debütált építész szakmai körökben 2012-ben. A Kővágószőlősi víkendház társalkotójával, Dr. Bachman Zoltán Kossuth-díjas tervezővel merész vállalkozásba fogtak ezzel az épülettel. „Az építészek költői párbeszédet kezdeményeztek a tájba illesztés hagyományos és modern építészeti eszközeinek formai és tartalmi elemeivel”, mondta róla Ferencz Marcel, Ybl-díjas építész, majd hozzátette, hogy „A végletekig absztrahált kortárs gondolati és formai vágyat az archaikus képlet egymásba-születés morfózisában, szinte annak keletkező pillanatában szemlélik, és emelik térbe sajátos őszinteséggel a gyökerekbe még-még megkapaszkodó XXI. századi létformát.” Ferencz úr hozzátette, hogy a „finom eleganciával és leheletkönnyeden megtestesülő alkotás a pályázati mezőny legizgalmasabb jelensége volt.”

A díjnyertes ház épületgépész tervezési és kivitelezési szempontjairól Strasser Tibor épületgépész tervező adott felvilágosítást nekünk. Az érintett telek közműellátottsága korlátozott volt, mivel csak egyfázisú 230 V-os villamos hálózat állt rendelkezésre, és a vízközműhálózat kifolyási nyomása max. 0,5 bar-os volt. Ezen kívül sem szennyvízhálózat, sem gázellátás nem volt a területen.

A megrendelő egy komfortos és alapvetően felügyeletmentes gépészeti rendszert kívánt létesíteni, de a nappali térben elhelyezendő fatüzelésű kandalló alapfeltétel volt, így ezt is figyelembe kellett venni a tervezésnél. A megrendelő további kérése volt, hogy a belső tereket radiátor, illetve egyéb konvenciós elven működő fűtő- és hűtőberendezés (pl. fan-coil) nélkül tervezzék meg. A teljes épület hővesztesége 8,2 kW.

A fentieket figyelembe véve és a megrendelővel egyeztetve került megtervezésre egy levegő-víz hőszivattyúval működő fűtési rendszer. A beépített hőszivattyú névleges teljesítménye 11,2 kW, a használati meleg víz előállítására is alkalmas tartállyal. (A használati meleg vizet a hőszivattyú indirekt módon készíti, kiegészítve azt egy elektromos fűtőbetéttel.) A hőszivattyú alacsony hőmérsékletű működtetése, valamint a felhasználói igény is a sugárzó fűtés megoldása felé irányította a tervezőt, így az egész ház teljes mértékben padlófűtéssel készült, 35/30 °C névleges hőlépcsővel, időjárásfüggő szabályozással.

A fürdőszobában a padlófűtési vízkörre került egy darab törölközőszárítós radiátor. Ennek kiválasztásánál figyelembe vették a viszonylag alacsony vízhőmérsékletet, valamint a kiegészítendő fűtési teljesítményt.

A nappaliban – az épület központi részén, ahogy azt fentebb is említettük – egy kandallót is betervezett Straszer úr. Megfogalmazása szerint a beépített kandalló használata a látványon és hőérzeten kívül különösen indokolt, amikor nagy hidegben a hőszivattyú COP-értéke jelentősen csökken. Majd hozzátette, hogy erre a körülményre természetesen időben felhívták a megrendelő figyelmét. A kandalló emellett – megfelelő használattal – önállóan is képes lenne kifűteni a viszonylag kis épületet.

Bár a tervezés során felmerült napkollektor felszerelése a HMV előállítására, itt csak az előkészületi munkálatokig jutottak, ennek megvalósítására végül nem került sor.

Az épületbe hűtési rendszert nem terveztek, mivel az épület falszerkezete, árnyékolási megoldásai, valamint elhelyezkedése miatt ezt nem igényelte. A telken nincs szennyvízhálózat, a keletkező szennyvizet zárt tározóban gyűjtik, majd onnan elszállíttatják. A vízellátást nyomásfokozó berendezés segítségével oldották meg. Mivel a Pécs-környéki vizekre jellemző a keménység, emiatt a teljes vízhálózat elé egy vízlágyítót telepítettek. Az épületben külön szellőzési rendszer nincs, zárta Strasser Tibor épületgépész tervező, aki úgy látja, hogy ezek ellenére sikerült egy valóban komfortos és alapvetően felügyeletmentes gépészeti rendszert megvalósítani.

Kővágószőlős - madártávlat Kővágószőlős - kilátás Kővágószőlős - oldalnézet

A szerkesztő hozzászól

Az építészeti stílusról csak annyit – mivel nem vagyok esztéta –, hogy jó vastag kérdőjelek rajzolódtak a retinámra, például a kővágószőlősi ház kapcsán, ami engem leginkább egy hullámlemez raktárra emlékeztet. Az építész „tájba illesztésről” beszél – nos, ha ez a táj egy gyártelep Kőbányán, akkor igaza is van. Nagyobb problémának látom, hogy a három nyertes épület egyikénél sincs légtechnika. Megdöbbentő, hogy ma, a légmentesen lezárt épületek korában ez nem szempont!

Egy minimálköltségvetésű projektnél még megérteném, de itt elvileg prémium kategóriájú épületekről van szó, nem is beszélve arról, hogy az egyikben látványkandalló is van (amihez – de nem magához az épülethez – elvileg terveztek külső légellátást, de a kandalló egyelőre nem került be). A végeredmény nem kétséges: ha baleset nem is lesz belőle, de penészesedési problémák és rossz, fullasztó belső levegő, egészségügyi problémák és elégtelen komfortérzet feltétlenül. Vajon mikor jönnek rá az építészek, hogy a vevő végül az épülettel lesz elégedetlen, és azon keresztül az építésszel is? Nem akarok túlságosan szarkasztikus lenni, de az építész kollégák az „archaikus képlet”-es és „morfózis”-os gondolataik helyett (az e kifejezéseket tartalmazó mondatot szándékosan hagytuk bent, kiemelve a szövegben – a megfejtőket jutalmazzuk) inkább az élhetőségre koncentrálhatnának. (VB) 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem