Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szakmakörnyezet

A cégvezetőé a teljes felelősség

2015/1-2. lapszám | Lantos Tivadar |  3556 |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A cégvezetőé a teljes felelősség

Az új Ptk. jelentősen megváltoztatta a vállalkozások életét, és ezzel együtt az ügyvezetők, vezető tisztségviselők mindennapjait is. Ma már a vezetők nemcsak saját társaságuk tulajdonosai felé tartoznak felelőséggel, hanem személyesen, anyagi és erkölcsi tekintetben is helyt kell állniuk a „külvilág” felé bizonyos esetekben. A helyzet első hallásra rémisztőnek tűnik, de a szabályozás talán nem fogja százszámra generálni a hajléktalan ügyvezetőket…

Vagyonával felel az okozott kárért

A régi gazdasági törvény szerint a vezető tisztségviselőt a társaság részének kellett tekinteni, minden esetlegesen felmerülő problémáért maga a társaság felelt. Legjobb példa ennek szemléltetésére a vörösiszap-katasztrófa és a Mal Zrt., ahol az ügyvezető hibás döntéseiből fakadóan nagy környezeti kár keletkezett. Az akkori törvények értelmében a társaság első embere a kárért nem volt személyében felelős, csak acéget érte elmarasztalás. Az új szabály szerint a vezető tisztségviselő felelőssége a tulajdonosok irányába gyakorlatilag semmit nem változott, ezzel szemben, mondta el lapunknak Dr. Nagy Péter céges szakjogász, ha a vezető harmadik személyeknek saját hibájából kárt okoz, akkor a társasággal egyetemlegesen felel a károkért, akár teljes magánvagyonával is.

Abban az esetben, ha a vállalatot több ügyvezető egyszerre irányítja, akkor bármelyikük tiltakozhat a másik tervezett intézkedése ellen. Addig az intézkedés nem hajtható végre, míg a taggyűlés el nem bírálta, hogy kinek volt igaza, így a vezető tisztségviselő nem védekezhet azzal a bíróság előtt, hogy nem tudta megakadályozni a hibás döntést. Ez némiképp aktivitásra sarkallja az ügyvezetőket, hiszen a passzivitás egy döntési helyzetben potenciális veszélyekkel járhat.

A tulajdonos utasítása esetén sincs már automatikus „kibúvó”. A szankciók és a következmények alól az ügyvezető csak akkor mentesülhet, ha írásban tiltakozik a szerinte szakmailag kifogásolható döntés ellen. Ha a tulajdonos ennek ellenére is fenntartja az utasítást, akkor az ügyvezető nem vonható felelősségre. A törvény még ennél is tovább megy; a fizetésképtelen cégek ügyvezetőit a jövőben már a felszámolás befejezését megelőzően is, a közbenső mérlegek, kimutatások alapján kötelezheti a bíróság arra, hogy álljanak helyt a társaság ki nem fizetett számláiért.

Menekülő útvonalak

Az új szabályozás azonban tartogat még kiskapukat a spekulánsoknak. Magyarországon is, mint számos európai országban, létezik az ún. bizalmi vagyonkezelés intézménye; lényegében bárkit meg lehet bízni azzal, hogy kezelje magánvagyonunkat, vannak erre szakosodott cégek, de akár egy magánszemélyt is felkérhetünk. A megbízással – amely adott időtartamra szólhat – átruházódnak a tulajdoni jogok is.

Aki ilyen szerződéssel él, az nem rendelkezik tovább vagyonnal, azaz nem lehet tőle semmit elkobozni. A szerződésben meghatározott idő letelte után a tulajdonos azonban visszakapja teljes vagyonát. Ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy a cégvezető megússza a retorziókat, a követelések és tartozások elévülési ideje után akár ott folytassa, ahol annak idején abbahagyta.

Dr. Nagy Péter szakjogász szerint a törvény csak első hallásra tűnik ijesztőnek, akik eddig is tisztességesen végezték a dolgukat, azoknak semmi okuk nincs az aggodalomra. A szabályozás elsősorban a tiltott, szinte büntetőkategóriába eső tevékenységet folytató cégeken próbál fogást keresni. Mindezek ellenére sok olyan per indult és indulhat meg, amely a felelősséget firtatja, ezeket a beadványokat a bíróság az új törvénynek köszönhetően nem utasíthatja el azonnal, ki kell vizsgálnia őket. Ám a jogi gyakorlat szerint kevés per végződhet úgy, hogy a bíróság egyértelműen az ügyvezető felelősségét állapítja meg. A szakjogász szerint a felelősség csak akkor állhat meg a törvényszék előtt, ha a cégvezető által irányított társaság és a károsult között nincs szerződéses viszony, és az ügyvezető menedzseri tevékenysége körében jár el az adott esetben. Példával illusztrálva: a vezető utasítja egyik alkalmazottját – aki felett a munkáltatói jogokat is gyakorolja (menedzseri tevékenység) –, hogy a cég termelése során használt szennyvizet a szomszédos halnevelde tavába engedje le. Ennek következtében a tóban – aminek tulajdonosával a cég szerződéses viszonyban nem áll – pusztulnak a halak. Ebben az esetben az ügyvezető felelőssége a környezetkárosítás, és az okozott kár tekintetében egyértelmű és egyetemleges.

A Polgári Törvénykönyvben bekövetkezett változások csak a polgári peres eljárásokat szabályozzák, közjogi esetekre természetesen nem vonatkoznak, ezért az ügyvezető vagyoni felelőssége adótartozások, illetékek meg nem fizetése, bírságok esetén fel sem merülhet.

Cégügyek


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem