VGF&HKL szaklap

Egy nem létező hőfokszabályozó esete

2015. június 4. | VGF&HKL online |  1441 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Egy nem létező hőfokszabályozó esete

Történetünk több mint tíz éve esett meg egy fővárosi kórházban, ahol az elavult gépészeti rendszer miatt életét vesztette egy idős asszony. Az ügy akkor csak kisebb port kavart, még úgy is, hogy tévériport is készült róla.

Amiért foglalkozunk az üggyel, annak oka nem más, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy a régi, elavult rendszerek nemcsak sok költséggel járnak és pazarlók, hanem sokszor baleset- és életveszélyesek is.

„2000 februárjától 2001 szeptemberéig dolgoztam a kórházban műszaki ellenőrként” – kezdte informátorunk beszélgetésünket, majd hozzátette, hogy műszaki vezetőként ő felelt az épületek üzemeltetéséért és karbantartásáért. Hozzá tartozott a fűtőktől kezdve a vízvezetékszerelőkön át a karbantartóig mindenki, „és a fő feladatom az volt, hogy a kórház biztonságosan üzemeljen.”

Elavult rendszerek

A kazánházban egy rettenetesen öreg, elavult és vízkövesedett gázkazán üzemelt, és az egész rendszer ehhez méltó volt; a negyedik emeletre például már rendkívül lassan jutott fel a meleg víz.

Nem volt keringtetés, ha az ember kinyitotta a csapot, akkor hosszú idő múlva jött a langyos víz, aztán a meleg, és még egy adag várakozás után a forró, egy idő után pedig tűzforró víz. Az ott dolgozó nővérek megszokták, hogy jó előre ki kell nyitniuk a csapot a fürdetésekkor.

Baleset, tragédia akkor történt a nem normálisan működő melegvíz-ellátás miatt, amikor egy frissen érkezett beteg – egy idős asszony – úgy gondolta, hogy a nővérek segítsége nélkül fürdik meg. Mivel nem ismerte a rendszer „jellegzetességeit”, leforrázta magát, kiesett a zuhanytálcából, megütötte magát, és leesett a befelé nyíló ajtó elé – így a segítségére siető nővéreknek elég sok idejükbe telt, mire bejutottak a fürdőbe –, és mire a csapot elzárták, a néni olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy már nem lehetett segíteni rajta.

Próbálták elkenni

A kórház akkori vezetője az egészet megpróbálta eltussolni, és házon belül rendezni az ügyet. Az üzemeltetésért felelős műszaki vezető szerint, amikor szóba került ez a kérdés közte és a kórház igazgatója között, akkor ő megmondta neki, hogy az 1600 literes bojlereket el kellene látni biztonságos hőfokszabályozóval. A történetet elmesélő volt műszaki vezető egyébként munkába állása után két héttel jelentést készített a kórházban lévő műszaki állapotokról, és egyben kidolgozta, hogy milyen intézkedéseket szükséges megtenni a problémák kiküszöbölésére.

A szakember személyesen is tapasztalta, hogy a különböző osztályok főorvosai jelezték, hogy több forrázásos baleset is volt már az intézmény ideg- és belgyógyászati részén, tehát a kérdés szó szerint égető volt.

A beszámoló készítésen túl riportalanyunk terveket készített és árajánlatokat kért, amiket bemutatott a főigazgatónak, aki rendszeresen sokallta az erre fordítandó összeget, mire újabb és újabb árajánlatkérések történtek, célt nem érve.

A főigazgató az árajánlatok mellé kapott egy újabb jelentést informátorunktól, amiben egy épületgépész szerelő felülvizsgálati jegyzőkönyve szerepelt, azzal a megjegyzéssel, hogy az adott berendezések baleset- és életveszélyesek, tehát azonnali cserére szorulnak, főleg a hőfokszabályozók.

A baleset után riportalanyunk úgy érezte, hogy az igazgató inkább rátolná a felelősséget, de ő kitért ez elől, helyette megpróbálta feljelenteni az igazgatót a budapesti területi munkavédelmi központnál.

Ott meglepő szituációba került, hiszen azt a választ kapta, hogy az emberek a kórházakban elég gyakran meghalnak, emiatt nem kívánnak foglalkozni az üggyel. Ezután az ügyvédjével feljelentést tettek a kórház felügyeleti szervénél, azzal indokolva ezt a lépést, hogy az ilyen életveszélyes helyzetek esetén jelentési kötelezettség áll fenn.

A szakember ezután ennél is tovább ment, amikor ügyével a média nyilvánosságához fordult. Ebben az időben futott a köztelevízióban a Nem jogerős című műsor, ahova jelentkezett történetével. A műsor készítői a megvizsgált dokumentumok alapján arra jutottak, hogy a riportalanyunk nem hibázott, igaza van, és a felelősség az idős nő haláláért a kórház főigazgatóját terheli.

Amikor a történelem közbeszól

Rendkívül erős riportanyag készült akkor, amely mégsem kavart port a közbeszédben. Informátorunk szerint ez amiatt volt, hogy akkor történt az ikertornyok elleni terrortámadás, ami minden figyelmet elvitt. Így visszhang nélkül maradt a történet, semmi nem történt, az akkori igazgató pedig azóta egy másik kórháznak a főigazgatója.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem