VGF szaklap

Fűtéstechnika

A homlokzati elvezetés kikerül a kéményseprő hatásköréből?

2016. április 5. | VGF online |  2831 | |

A homlokzati elvezetés kikerül a kéményseprő hatásköréből?

Erre lehet következtetni a törvény szövegéből. Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy akkor ki fogja ellenőrizni ezeket a füstgáz-elvezetéseket? A szervizes? Akkor, amikor a kazánok vastag hányadát feketén szerelik fel, és még vastagabb hányadát nem szervizelik soha?

Idézet a törvényből: „Sormunka keretén kívül megrendelésre kell elvégezni d) a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzését, tisztítását”

Kérdéses, hogy az „égéstermék-elvezetőjének” fogalmát egy gázkészülékhez kapcsolódó, homlokzatra kivezetett égéstermék-elvezető berendezésként kell-e értelmezni, vagy a gázkészülék szerelvényeiről van-e szó, amelyek égésterméket vezetnek a homlokzatra. Ha utóbbiról, akkor a kötelezően végzendő kéményseprő-ipari tevékenység hatálya alól a törvény nem vonta ki azokat a megoldásokat, amikor az égésterméket a homlokzatra egy gázkészüléktől független és az Építési termék rendelet hatálya alatt minősített szerkezettel, égéstermék-elvezető berendezéssel vezetjük ki (C6-os megoldások), hiszen a sormunka keretén kívül csak a tüzelőberendezés részeként minősített szerkezetek tisztítását kell elvégezni. Ha az „égéstermék elvezetőjének” fogalmát tüzelőberendezéshez kapcsolódó égéstermék-elvezető berendezésként azonosítjuk, akkor a felelősségi mátrixban nem lesz kötelező felelőse a homlokzati kivezetésű, C6 típusú berendezéskehez kapcsolódó égéstermék-elvezető berendezések ellenőrzésének, mert azok ellenőrzését és tisztítását csak megrendelésre kell elvégezni. (Fazakas Miklós megjegyzései, következtetései.)

F.M.

A bevezetőben feltett kérdés sokkal tágabb, mint amit a törvényidézet d) szakaszával kapcsolatos értelmezési kérdés felvet a homlokzati kivezetésekkel kapcsolatban. Az égéstermék-vezetékek ellenőrzött állapotával kapcsolatban nem létezik olyan, hogy feketén szerelt meghosszabbított gázüzemű tüzelőberendezés! Ennek oka, hogy üzembe helyezés hiányában nem is beszélhetünk gázüzemű tüzelőberendezésről, csak helyszínre szállított részegységek halmazáról. A gyártók üzembe helyezés hiányában felelősséget csak a részegységek megfelelőségéért vállalnak. A kapcsolódó igazolást a Gázkészülék irányelv úgy hívja, hogy részegység megfelelőség igazolás.

Ahhoz, hogy a részegységekből teljes gázkészülék jöjjön létre jogilag és műszakilag is, szükséges az üzembe helyezés aktusa, egyrészt azért, mert ha a gyártó előírta a kötelező üzembe helyezést, akkor ez azt jelenti, hogy a termék előállításával kapcsolatban a gyártó még nem adta fel teljes mértékben az ellenőrzési jogát, azaz a termék piacra helyezési folyamata még nem fejeződött be, tehát nem vehető használtba. Másrészt logikus is, hogy azokat az ellenőrzési műveleteket, amelyeket csak a termék teljesen készre szerelt állapotában lehet elvégezni, a termék végső összeszerelését követően ellenőrzi csak a gyártó vagy megbízottja. Az előírt megfelelő minősítésű végellenőrzés (azaz az üzembe helyezés) hiányában a termék semmiképpen sem tekinthető egy EK típustanúsítás szerint megfelelő minősítésű gázüzemű tüzelőberendezésnek. Ha a részegységekből összeállított és üzembe helyezett, teljes meghosszabbított gázkészülék megfelelőségét igazolja az adott gázkészülékgyártóval erre a feladatra szerződött, a gyártó által felkészített és felhatalmazott személy (gázkészülék-szerelő, aki ebben az esetben a gyártó megbízottja is), akkor van utolérhető felelőse a készre szerelt, meghosszabbított gázkészülék égéstermék-vezető szerelvényei  megfelelőségének és az EK Típustanúsítási dokumentációval való azonosságának, illetve a teljes, az üzemeltetés helyszínén készre szerelt gázkészülék megfelelőségének. Tehát a termékeknek ezzel a részével nincs probléma.

A bevezetőben feltett kérdést ezért úgy kell átfogalmazni, hogy mi legyen a részegységekből feketén barkácsolt berendezésekkel, amelyek nem gázüzemű tüzelőberendezések? Ezeknek a berendezéseknek nincs is CEN/TR 1749 szerinti típusa, hiszen nyilvánvaló, hogy sem a tulajdonos, sem a használó, sem pedig az a „mester”, aki a berendezés összeállításában közreműködött, nem rendelkezett azzal a jogosítvánnyal, amellyel kizárólag az európai gázkészülék-tanúsítók rendelkeznek, hogy a tüzelőberendezés megfelelőségét egy adott CEN/TR szerinti típusra hivatkozó kiterjedéssel igazolják. Ebből következően az sem állapítható meg, hogy a kérdéses feketén szerelt berendezések égéstermék-vezető szerelvényei egy meghosszabbított gázüzemű tüzelőberendezés részeit képezik-e, vagy egy Építési Termék rendelet hatálya alatt megfelelőnek minősített, független égéstermék-elvezető berendezést alkotnak. Meggyőződésem szerint egyik válasz sem helyes, hiszen mindkét esetben szükséges lett volna az azonosításhoz a helyszíni szerelés megfelelőségének ellenőrzése és igazolása egy megfelelő felhatalmazással bíró személy részéről. Ebből következően ismét eljutunk oda, hogy a gázüzemű tüzelőberendezéseken a gázkészülék üzembe helyezőjének el kell helyeznie egy az üzembe helyezés dátumát és a kész gázkészülék CEN/TR 1749 szerinti típusát igazoló matricát. Utóbbi egyébként MBSZ előírás! Ez a matrica lehetne egy sorszámozott, szigorú elszámolású matrica, amelyet a berendezés gyártója vagy magyarországi megbízottja állít elő és tart nyilván, hogy hol és ki helyezte fel ezeket. Tehát, ha a gyártótól lekérik, akkor a gyártó a nála lévő lista alapján tudja igazolni, hogy az adott készüléket valóban üzembe helyezték-e. Azok a tulajdonosok pedig, akik nem tudják igazolni az általuk meghoszszabbítottnak mondott gázüzemű tüzelőberendezések üzembe helyezett állapotát, egy év haladékot kapnának az üzembe helyezett állapot és a CEN/TR 1749 szerinti európai osztályba sorolás szerinti típus igazolására, ha vélelmezhető, hogy a berendezés egyébként nem jelent veszélyt.
 
M.Z.

A dolog pofonegyszerű! Ha a füstgázelvezető részegységek a gázkészülék részeit képezik, akkor ott a kéményseprő semmit sem javíthat, takaríthat, szervizelhet. Egyetlenegy dolga lehet, ellenőrizheti, hogy megvan-e a beüzemelés papírja és az éves felülvizsgálat igazolása. Ha nincs, akkor nem takarít, ellenőriz – nincs is szaktudása, jogosultsága hozzá, hanem elindítja a gázszolgáltatás kikapcsolását szolgáló eljárást. Ha lejárt egy autó műszakija, és elkapja az ember a rendőrt, az sem kezdi el vizsgálni az autót, hogy üzemképes-e, hanem kapásból szedi le a rendszámot.

Egyébként úgy tűnik, azt nem akarják megérteni a kollégák, hogy egy olyan gázkészüléknél, melynek része a füstgázelvezetés – és ez független attól, hogy vízszintes vagy függőleges a rendszer –, ott a gázkészülék szervizese felel a teljes rendszerért, rossz, régi megfogalmazás szerint a „kéménnyel” együtt az üzembe helyezéskor. Ennek megfelelően az éves vizsgálatot is neki kell elvégeznie! Ha mindenáron hatósági szemszögből nézzük, akkor ezen vizsgálat meglétét kell ellenőrizni, nem a berendezést. Tudom, ilyenkor jön az, hogy szabályos helyen van-e a kitorkollás, van-e tetőkibúvó, járda meg miegyéb. Ezeket a feltételeket a tervezőnek és az üzembe helyezőnek jog szerint ugyanúgy vizsgálni kell, mint egy kéményseprőnek. Azért, mert egy hatósági jellegű feladatot egy szabályozás alapján egy szervizes is elvégezhet, nem jelenti azt, hogy ne kellene ugyanazokat a szabványos, jogi kereteket betartani, mintha egy hatóság végezné a feladatot.

Sz.B.

Kedves M.Z.! Tapasztalatom szerint a „bebetonozott” rendeletek módosítását itthon nagyon nehezen lehet elérni. Ennek egyik oka, hogy a változtatás véleményezői pont azok a szolgáltatók (kéményseprők, gázelosztók), akiket ez érint. Az ellenőrzés ellenőrzése egyébként is történelmi hagyomány Magyarországon, s ha ebből sokan és jól élnek, akkor mindig lesz ellenérv, hogy miért kell a rendszert fenntartani. Meg kell csak nézni például, hogy a hatályos GMBSZ mennyi sületlenséget tartalmaz, s hiába bármilyen levél az „illetékes bizottsághoz”, nem történik semmi. S ha ráadásul egy szolgáltató ezeket szó szerint akarja betartatni, annak az lesz az eredménye, hogy Marika néni kétlapos gáztűzhelye működéséhez mágnesszelepet, szagelszívót, légbevezetőt, reteszkapcsolót, mérési jegyzőkönyveket stb. kell szolgáltatni és beépíteni, mert kicserélte a konyhaablakot fokozott légzárásúra. Ha oldalfali égéstermék-kivezetést tervezünk, akkor a Főgáz műszaki ellenőre az égéstermék-elvezetőre tömörségi jegyzőkönyvet kér egy olyan gázszerelőtől, akinek erre a mérésre van műszere. Ezt követően lehet kihívni a készülék beüzemelőjét, aki ezt a mérést újra, hivatalból elvégzi. Sorolhatnám szinte végtelenségig az átgondolatlan rendeletekből fakadó anomáliákat, a fejlődés reménytelennek tűnik.

M.Z.

A gázmeó feltételei valóban ellentmondanak a józanésznek, valamint az EU szabályozásnak. Egy együtt minősített rendszert a szervizes üzemel be, amihez gáz is kell. Ennek megfelelően a gáz alá helyezést ahhoz kötni, hogy a be nem üzemelt egységek megfelelők-e, ellentmondásos – mondjuk, itt durvábban kellene fogalmazni. Az egész gázmeó-rendszer egyébként is betarthatatlan, de úgy tűnik, a gázszolgáltatóknak ez így jó, mert akkor lehet keménykedni, szívatni a szerencsétlen megrendelőt, kivitelezőt. Úgy tűnik, a jogszabályok alkotáskor az építtetői és kivitelezői szakma egyszerűen nincs jelen. Az, hogy az építtetői érdekek nem jelennek meg, egy ideig megy a jogalkotásban, aztán amikor ez az eljárás „belerúg” valamelyik nagy politikus hétköznapi életébe, akkor odacsap a politika, de sajnos nem gondolja át rendesen, hanem erőből beletenyerel az adott problémába, amivel aztán újabb problémák garmadát generálja. Az építésengedélyezési folyamat tipikus példája ennek.  
A hétköznapi élet és a jogi szabályozás politikai kapcsolatáról eklatáns példa volt, amikor nem volt szabályozva, hogy hol lehet kerékpározni az erdőkben. Én 26 éve kerekezek erdőben. 16 évig nem volt semmi probléma, igaz, az első 10 évben nem találkoztam más kerekessel. Aztán amikor már sokan voltunk, és volt egy kisebb csapat és néhány turista között egy összezördülés, akkor egy héten belül kitiltották a kerekeseket az erdőből, mondván, ott lehet kerekezni, ahol azt tábla engedi. Nincs átmenet, nem gondoljuk végig, hogy előbb rakjuk ki a táblákat, és utána lépjen érvénybe valamilyen szabályozás. Most, nagyjából 10 év után sincsenek összefüggő kerékpárjelzések az erdők döntő többségében, azaz, ha jogkövető akarsz lenni, akkor kerekezel 2 km-t, aztán tolod újabb 2 km-en, majd újra kerekezhetsz!

F.M.

Kedves Sz.B.! A gázelosztók alapvetően jogszabálykövető magatartást igyekeznek tanúsítani. Igaz, hogy néha nyakatekert logikával támasztják alá az eljárásrendjüket, például azt, hogy miért foglalkoznak egyéb jogszabályok betartatásával is, mint kizárólag a felhasználó gázberendezésére vonatkozó műszaki–biztonsági előírások betartása, ahogy azt a gáztörvény számukra, mint szolgáltatók és nem hatóságok részére előírja. (A hatóságnak minden vonatkozó jogszabály betartását ellenőriznie kell egy terv vonatkozásában, a szolgáltatónak csak azt, amit a jogszabály a részére előír.) Például megítélésem szerint a műszaki–biztonsági megfelelőség-ellenőrzési kötelezettségük kizárólag a tervezett felhasználói gázberendezésekre vonatkozik a törvény szövege szerint, nem pedig a gázberendezés kivitelezésnek folyamatára! Vagy például miért műszaki–biztonsági kérdés az ErP rendeletek betartása? Azonban a gázelosztók minden esetben valamilyen jogszabályokra hivatkozó magyarázattal tudnak szolgálni az eljárásrendjükre. Persze előfordul, hogy az adott indoklás, értelmezés nem állja meg a helyét, de a jogszabálykövető magatartásra való törekvést alá tudják támasztani. Ezért úgy gondolom, hogy az égéstermék-vezetékek kérdésében a végrehajtás szintjén nem következhet be az, hogy a megszokás erősebb legyen a jogszabályváltozásnál, hiszen most a jogszabály egyértelmű az égéstermék-vezetékek hovatartozásának kérdésében.

Az új törvény a kéményseprő-ipari tevékenység hatálya alá tartozó égéstermék-elvezető fogalmát a tüzelőberendezések égéstermék-kilépésre szolgáló pontjától kezdődően definiálja, azaz az új kéményseprő-ipari törvény szerint az égéstermék-elvezető fizikai kiterjedését nem a kéményseprő-ipari jogszabályok határozzák meg, hanem az adott tüzelőberendezés forgalomba hozatalára vonatkozó egyéb, más minisztériumok kezelésbe tartozó szabályozások. Egy konkrét tüzelőberendezés esetében az adott berendezés forgalomba hozatalára vonatokozó dokumentumokból kell megállapítani a tüzelőberendezés fizikai határait. Ez azt jelenti, hogy nem a további kéményseprő-ipari szabályozás (a törvény végrehajtási rendeleteire gondolok) feladata az égéstermék-elvezető kezdeti pontjának meghatározása, hiszen erre vonatkozóan az új törvény már egyértelműen intézkedik, és a végrehajtási rendeletek nem lehetnek ellentétesek a törvénnyel. Ebből következően a kéményseprőnek meg kell tanulnia a tüzelőberendezések fizikai határait meghatározó szabályokat, különben nem tudja elvégezni a feladatait. 

M.Z.

Azt, hogy a jelenlegi szabályozás gázoldalról mennyire tarthatatlan és abszurd, a következő példával lehet illusztrálni. Projekt, lakásban a kéménybe kötött kombi cirkó cseréje egy kondenzációsra. Első lépés: meg kell terveztetni, mondjuk 5 nap. Kéményseprő szakhatósági felülvizsgálat, 30 napon belül. Ezek után lehet beadni a gáztervet engedélyeztetésre. Gázengedély 15 munkanap, azaz 20 nap. Eltelt két hónap, és még semmi, oda jutottunk, hogy be lehet jelenteni a szerelést. Feltételezzük, hogy a rajtra készen álló gázszerelő és kéményépítő azonnal munkához lát. Először le kell szereltetni a gázmérőt, hiszen a kéményszereléshez el kell bontani a régi készüléket, ezt a gázszolgáltató végzi, 5 nap! Ettől a perctől kezdve nincs fűtés, meleg víz a lakásban. A kéményszerelés elkészül egy délelőtt, nagyjából ugyanennyi idő alatt a gázszerelés is, azaz a teljes helyszíni szerelési munka fél nap! Ekkor be kell szerezni a kéményseprőtől a kéményre a jóváhagyást, elvileg 30 nap. Immár be lehet jelenteni meóra, elvileg 5-15 nap. A pozitív meó után felszerelik a gázmérőt, 5-15 nap. A gázmérő felszerelése után jöhet a berendezés-beüzemelő, és indul a fűtés, melegvízellátás.

Mit lát a megrendelő? Fél napos helyszíni munka hivatalos átfutási ideje 110 nap, és ebből a 110 napból 50 napig nincs meleg víz, fűtés! Látható, hogy ez a rendszer beteg, abszurd, nem normális, azaz még sorolhatnék sokkal csúnyább jelzőket is. Első kérdés: Miért kell leszerelni a mérőórát? Második kérdés: Miből gondolja a gázszolgáltató, hogy a szerelő nem tudja tömören megszerelni a csővezetéket, és addig, míg ő át nem veszi a nyomáspróbával a vezetéket, bármi probléma történne? Ez a gázszerelők óvodássá degradálása. De gyakorlatilag ugyanez a helyzet a kéménnyel is! És mi lenne az életszerű? A gázszerelő bejelenti a munkát. Megszerelik a kéményt, a gázkészüléket, üzembe helyezik az egészet, és ezek után egy utóellenőrzésre hívják ki a kéményseprőt és a gázmeót. Amíg a két szakhatóság nem vette át, a teljes felelősség a gáz- és kéményszerelők vállán nyugszik. Egyébiránt amúgy is övék a műszaki–biztonsági felelősség!

Sz.B.

Kedves M.Z.! Az általad leírtakkal teljesen egyetértek, bár a szerelés végén az átvétel-ellenőrzést el kellene hagyni. Helyette egy jól megszerkesztett nyomtatványon legyen szükséges a tervezőnek és a kivitelezőnek nyilatkozni a szerelés megfelelőségéről (lásd német-osztrák gyakorlat). Az egész történetben az a legérdekesebb, hogy a különböző gázszolgáltatóknál ugyanarra a feladatra más-más műszaki–biztonsági előírások vonatkoznak. Talán nem egyforma kottából játszanak? A Főgáznál például január 1-től a tervhez mellékelni kell munka- és egészségvédelmi műszaki leírást is, egy 2002-es rendelet alapján. Ugyan 15 évig jó volt e nélkül is, de már csak így lehet beadni tervet. A többi gázszolgáltató ilyen butaságot nem kér.

M.Z.

Kedves Sz.B.! Sajnos tévedsz! Debrecenben is kérik. És mástól halottam olyat, hogy talán Egerben is, de ebben nem vagyok biztos. A munkavédelmi szakértő szerint a jogszabály építési, és nem szerelési munkáról szól, azaz arról, hogy amikor építenek egy házat, akkor ez egy olyan szakági terv, mint egy villámvédelem. Ráadásul igazán csak a kivitelező tudja elkészíteni korrekten, mert olyan ez, mint az organizációs terv, azaz ha nem ismerjük a kivitelező technológiai felszereltségét, akkor értelmetlen az egész. Az is kérdés, hogy a gázszolgáltató, aki a gáz műszaki–biztonsági előírásokat kell, hogy ellenőrizze, minek kér ilyen dokumentumot – nem is ért hozzá! Vagy most felvesznek egy ilyen szakembert, és ő is kontrollálja majd a terveket? Egyébiránt a tűzvédelembe is belekontárkodnak, pedig ahhoz se nagyon értenek. Fel kell írni, hogy OTSZ szempontjából hol megy a cső, milyen határoló szerkezetek kellenek a kazánházhoz stb. Ezzel az erővel kérhetnék a víz–csatorna, a villámvédelmi, elektromos, statikus és egyéb terveket is.

Van nálam nyolc oldalas munka- és egészségvédelmi leírás, ami jó Debrecenben, meg kell állapítanom, hogy általános blabla az egész. Na de így van ez a gáz műszaki leírással is, ahol sikerült egy családi ház szerelési munkáihoz is kijelenteni, hogy nincs zónabesorolás. Gyanítom, a gázszerelő kollégák többsége azt sem tudja, mi az a zónabesorolás.

F.J.

Munka- és egészségvédelmi műszaki leírás, ráadásul arra jogosult tervezővel elkészíttetve pluszköltség a megbízó számára, és újabb pofon a rezsicsökkentésnek. Ennek megkövetelése a gázszerelési tervhez újabb bizonyíték arra, hogy olyanok ülnek komoly döntési kompetenciával járó székben, akik az értő olvasás területén erős kihívásokkal küzdenek. 

M.Z.

Kedves Sz.B.! Hajlandó voltam beleolvasni a jogszabályba. Teljesen egyértelmű, hogy a jogszabály az építési tevékenységhez köthető, önálló tevékenységként és dokumentációként képzeli el a munka- és egészségvédelmi fejezetet, azaz nem része egy szakági dokumentációnak ez a dokumentáció. A jogszabályban felsorolt mellékletek is kiemelten az építési tevékenységhez kapcsolódó veszélyforrásokat sorolják fel. Az egyértelmű, hogy a gázterv csak egy az épület megvalósításához szükséges sok-sok szakági tervből, olyan, mint a víz, csatorna, légtechnika, villámvédelem, statika, tűzvédelem stb. Önállóan egyik szakági tervnek sem része a munka- és egészségvédelmi dokumentáció, azaz az építési tervdokumentációk halmazának egy eleme, azaz tisztán le lehet írni, hogy a FŐGÁZ nem érti a jogszabályt, vagy egyszerűen túlterjeszkedett a hatáskörén, hiszen – bár nem akarok ötleteket adni –, de ezzel az erővel az összes többi szakági tervet is kérhetné. Jellemző egyébként, hogy a gáztervekre fokozatosan kerülnek fel más szakági dokumentációk részeként kezelt elvárások, úgymint elektromos, tűzvédelmi stb.

F.M.

Az egyszerűsített gázkészülékcserével jó úton vagyunk a nyugat-európai gyakorlat felé. Az installatőrök nyugaton képestek és jogosultak egy felhasználói gázberendezést mindenféle tervminősítés és pecsét nélkül, megfelelően kivitelezni, és megrendelő használatába adni. Persze a megfelelő képesítésük és gyakorlati tapasztalatuk is megvan ehhez. A hatóságok vagy kvázi hatóságok pecsétje mögé bújtatott felelősségáthárítás csak egy a szocializmusból itt ragadt, régi szokásunk, amelytől nem tudunk egykönnyen megszabadulni. Az installatőrök, akik minden szükséges képesítéssel rendelkeznek, logikusan jogosultak a képzettségüknek megfelelő feladatokat elvégezni is. Ha valakinek megvan a minősítése egy felhasználói gázvezeték átalakítása után a gázvezeték megfelelőségének minősítésére, akkor miért ne végezhetné el a minősítést is, természetesen megfelelően dokumentáltan, a felelősséget írásban vállalva a munka megfelelőségéért. Szerintem nem az a lényeg, hogy a kivitelezést és az ellenőrzést külön személy végezze vagy felügyelje, hanem az, hogy ezt megfelelő keretek között, dokumentáltan tegye, hogy a felelőssége nyilvánvaló legyen a saját maga számára is. Az ISO minőségbiztosítási rendszerek esetében is lehetséges, hogy az összes tevékenységet egyetlen személy végezze úgy, hogy a felelősségi területe írásban tisztázott, és a dokumentálás módja, rendszere is szigorúan az elfogadott eljárásrend szerint történik.

Visszatérve a gázvezetékre, az eljárásrendben rögzíteni kell például, hogy a tömörségvizsgálatról milyen jegyzőkönyvet köteles kiállítani a jogosult installatőr. Az újabb rendeleti változások abban az irányban változtak, hogy nyilvánvalóan lehetővé teszik a jogosultságok visszavonását is, ha valakiről kiderül, hogy kezdi hanyagul végezni a tevékenységét. Ez szerintem az egyik alapfeltétele az önálló munkavégzésnek. Ugyanakkor mindig szükség van a munkavégzés megfelelőségének valamilyen kontrolljára is, de nem közvetlenül kapcsolva egy adott kivitelezéshez. Például egy átalakítást követően, a szokásos, soron következő műszaki–biztonsági ellenőrzésnél, az ellenőrzést ne végezhesse olyan személy, akinek az előző átalakításban bármilyen szerepe volt. Így az installatőr biztosan számíthat arra, hogy az öszszes munkáját előbb-utóbb ellenőrizni fogják, és ha nem végez minőségi munkát, vissza fogják vonni a jogosultságait. Az is logikus, hogy önállóan csak azt követően minősítheti valaki a saját munkáját, ha előtte a munkáit sorozatban, hiba nélkül például legalább 20 esetben egy tőle független és jogosult személy megfelelőnek minősítette. Azaz nem tartom elégségesnek a megfelelő szakképesítések meglétét, hanem a feladat végrehajtására való képességet a gyakorlat során is bizonyítani kéne.

A javaslatom, az, hogy az egyszerűsített gázkészülékcsere során legyen megengedett a gázvezeték bizonyos mértékű átalakítása is az installatőrnek, ha megvan az átalakításhoz szükséges képesítése – ez újabb lépés lenne a nyugati installatőri rendszer felé, a fokozatosság elve alapján. (Az intstallatőr nem jelent feltétlenül egyetlen személyt, hanem jelenthet egy olyan vállalkozást is, ahol a szükséges jogosítványok több személy összehangolt munkájával állnak rendelkezésre. A tevékenységet pedig minden esetben minőségbiztosítási rendszerben végezné.) Tehát készíteni kéne egy táblázatot, hogy milyen átalakításhoz, milyen műveletek végrehajtásához milyen minősítések szükségesek. Ezek között lehetnek olyanok, sőt sok ilyen eset lehet, amelyekhez mérnöki végzettség és gyakorlat kell. Ez azonban piaci alapon nyilván nem okozna olyan számottevő átfutási időnövekedést, mint amikor hatósági jellegű jogosítványokkal felruházott szolgáltatók pecsétjétől függ az átfutási idő.

Gondoljunk bele, hogy mennyire a szokások rabjai és illogikusak vagyunk akkor, amikor egy gázkészülékszerelő munkáját, aki gyakran úgy szétszed egy gázkazánt az ismételt használatbavétel előtt, hogy csak a készülék hátfala marad a falon, nem ellenőrzi senki, még statisztikai jelleggel sem, és ezzel egy időben egy 20 éves gyakorlattal rendelkező épületgépész vezető tervezőmérnök munkáját minden esetre kiterjedően ellenőriztetjük.

Komoly változások

Lapzártánk után lépett érvénybe az MBSZ, illetve látott napvilágot a kéményseprő törvény tervezete, amelyek komoly változásokat generáltak. Mindazonáltal a cikkünkben foglaltak szakmai alapja változatlan és izgalmas!

1–4. ábra: Negatív példák a (homlokzati) füstgáz-elvezetésre.


5. ábra: Homlokzati elvezetés panelépületben

6. ábra: Akárhány kanyart is kell beletenni,
​akkor is vízszintesen!
​7–8. ábra: Lehet így is, meg lehet úgy is.

 

Égéstermék-elvezetőSzabályozás