VGF szaklap

Klímatechnika

A klíma- és fan-coil berendezések karbantartása, tisztítása

2017. április 3. | Csizmazia Gábor |  1281 | |

A klíma- és fan-coil berendezések karbantartása, tisztítása

Nagyon sok lakásban, iroda- és közösségi épületben használunk klímaberendezéseket, illetve fan-coil-okat fűtésre, légkondicionálásra, párátlanításra, valamint a belső levegő tisztítására. Azonban működésük közben ezek a berendezések magukba szívják a helyiség levegőjét, és a levegőben lévő szennyeződést, port magukban tartják. Hűtési üzemmódban a hőcserélők (legyen az egy split klíma vagy egy fan-coil) hidegek, és a levegőben lévő páratartalom kicsapódik rajtuk.

A nedves, poros sötét környezet pedig melegágya a gombáknak, baktériumoknak, amik aztán komoly felső légúti megbetegedéseket okozhatnak, ami főleg az idősekre és kisgyermekekre lehet veszélyes. Gondolom, a legionella nevű betegségről (baktérium-csoportról) már mindenki hallott, de a penészgombák sem teremtenek túlságosan egészséges környezetet. A következő probléma, hogy a levegőben lebegő porszemcsék, vagy például a háziállatok szőre eltömítheti a hőcserélők sűrű lamellázatát, avagy a berendezésbe épített légszűrő eszközöket, ami a berendezés légszállításának jelentős csökkenését okozhatja.

Belátható, hogy a berendezés hűtő- vagy fűtőteljesítménye jelentősen kisebb lesz a lecsökkent légszállítás miatt. Viszont miután nem tudja leadni a készülék az elvárt teljesítményt, a kívánt hőmérséklet elérése érdekében többet fog üzemelni, magyarul indokolatlanul több energiát fog fogyasztani, ami nem jó sem az üzemeltető, sem a berendezés számára. Miután nincs megfelelő hőelvétel, a klímaberendezésekben nem elpárolgott, folyadékállapotú hűtőközeg léphet ki a beltéri egység hőcserélőjéből. Ugyan a kompresszor előtt általában van folyadékleválasztó, amiben a fölösleges folyadék pang (tehát a kompresszor nem fog folyadékütést kapni), de ez a folyadék már nem fog hasznos munkát végezni, ezért a kompresszor haszontalanul fogja kipárologtatni a leválasztóból, ezáltal felesleges többletköltséget okozva a tulajdonosnak.

Még egy probléma. A por és a szenny rárakódik a tangenciális ventilátor lapátjaira, durván lecsökkentve a ventilátor szállítóteljesítményét, másrészt a szenny nem egyformán rakódik rá a lapátra, és ez a kiegyensúlyozatlanság a ventilátor forgása közben felesleges zajt és vibrációt okoz a beltéri egységben.

Az egyszerű eset

Milyen lehetőségeink vannak a fent említett veszélyek és felesleges pénzkidobások elkerülésére? Először is házilagosan csak a készülék burkolatának gyengéd tisztítását próbáljuk meg elvégezni – nem javasolt a beltéri belsejében való önálló matatás. Erre inkább keressünk szakembert, aki tudja, hogy ha valahová nyúl, akkor az mit eredményezhet. Arról nem is beszélve, hogy ha véletlenül elfelejtjük lekapcsolni a berendezés betápját, akár halálos áramütést is szenvedhet a nem hozzáértő beavatkozó.

Kevésbé szennyezett berendezések esetében elegendő a szűrő zuhany alatti kimosása, valamint a hőcserélő felületének gyengéd tisztítása egy puha szőrű ecset segítségével. Ezután jöhet az antibakteriális spray-vel történő kezelés, ami elpusztítja a lamellázat között burjánzógombákat és baktériumokat. Érdemes jó bőven adagolni a spray-t, hogy kellő mennyiségben jusson belőle a csepptálcába és a cseppvízcsőbe is, hiszen ott is tenyésznek a gombák és a baktériumok, és ezekből az alkatrészekből is áradhatnak kellemetlen szagok. Erre a feladatra jó szívvel tudom ajánlani a képen látható kemikáliát, tekintve, hogy kiváló baktériumölő hatással rendelkezik, és még kellemes illata is van. Az anyagok elérhetők 5 literes koncentrált formában is, amit vízzel kell hígítani, és kézi permetezővel lehet belejuttatni a hőcserélőbe, viszont sok berendezés esetén olcsóbban lehet elvégezni a munkát a koncentrátum alkalmazásával.

Ezután kézi permetezővel, vízzel mossuk le a hőcserélőt, hogy a használt kemikália nehogy elektrokémiai korróziót okozzon a rézcső és az alumíniumlamellázat között. Ezután járassuk a készüléket ventilátor üzemmódban, hogy a lamellázaton maradt vizet le tudjuk szárítani. Bizonyos készülékeken van gyárilag beprogramozott szárító üzemmód, ami üzemelés után a hőcserélőn maradt nedvességet leszárítja, ezzel csökkenti a gombásodás kialakulását. Régebbi készülékekbe ez az algoritmus nincs beprogramozva, de ezt a beavatkozást a felhasználó is el tudja végezni úgy, hogy először lekapcsolja a hűtést, és kb. 10 percig járatja csak a ventilátort, ezzel ugyanazt a hatást érve el, mint amit a beprogramozott elektronika okoz.

A durvább beavatkozás

Az erősen szennyezett készülékek esetében ez a gyengéd beavatkozás sajnos nem elegendő. Az ilyen berendezéseket le kell szerelni a falról, természetesen a hűtőközeg szakszerű visszaszívatása után. A falon maradt csöveket és a beltéri egység kalorikus csatlakozóit célszerű szakszerűen leszigetelni, illetve ledugózni, hogy még véletlenül se kerüljön nedvesség, urambocsá víz a rendszerbe. Majd érdemes a beltéri elektronikus egységeit is valamilyen módon vízhatlanná tenni, hiszen fröccsvizet fogunk használni a készülék tisztításához. Ha lehet, ne a 150 bar-ral működő K. berendezést használják, mert előfordulhat, hogy ekkora nyomással a teljes lamellázatot tönkreteszik. És ez a tétel igaz a kültéri egységek tisztításánál is.

A beltéri egységet a mosás után tökéletesen szárítsuk ki, és ellenőrizzük, hogy az elektronika nem kapott-e vizet. Ha kapott, azt is tökéletesen szárítsuk ki az utólagos kellemetlen meglepetések elkerülése végett. Ne felejtsük el a cseppvízcsövek fertőtlenítését sem. Ezután tulajdonképpen egy újbóli üzembe helyezési eljárást kell elvégeznünk, nyomáspróbával, vákuumozással stb. Természetesen ez a mutatvány sokkal többe fog kerülni, mint egy sima, gyengéd tisztítás, de ha a kuncsaft képes volt ennyire elhanyagolni a berendezést, akkor „sorry”, de így járt.

Kültéri

A kültéri egység tisztítása is nagyon fontos feladat. Hűtési üzemmódban a kondenzátor feladata a helyiségből elszívott és a kompresszor villamos munkájából keletkező hő leadása a környezetbe. Ha a kondenzátoron nem megy át a megfelelő mennyiségű levegő, akkor a kilépő kondenzátum nyomása és hőmérséklete sokkal magasabb lesz a kívánt értéknél (rossz esetben nem is történik meg a kondenzáció), ezért részint csökken a berendezés teljesítménye, növekszik a kondenzációs nyomása, és ezáltal a kompresszor áramfelvétele, és így az egész történet a kompresszor leégése felé tendál.

Fűtési üzemmódban ugye a kültéri egység hőcserélője az elpárologtató. Ha nincs rajta megfelelő légáramlás, mi történik? Megint csak folyadék juthat vissza a folyadékleválasztóba. Tehát ennek a hőcserélőnek a tisztítása is nagyon fontos feladat. Jelen esetben nincs gondunk a baktériumokkal, hiszen az egység a kültérben helyezkedik el. Viszont gond a por, a nyárfavirág, és az esetleges zsíros-olajos szennyeződések.

Első lépésben távolítsuk el az esetlegesen felrakódott nyárfavirágból kialakult leplet, majd légkompresszorral fújjuk ki a lamellák között lerakódott porréteget, aztán egy tisztító anyaggal távolítsuk el az esetlegesen felrakódott zsíros-olajos szennyeződést. Végül vízzel mossuk ki hőcserélő lamellái közt maradt kemikáliát, az elektrokémiai korrózió megelőzése érdekében. Ez az anyag használható az ipari konyhákban működő hűtőberendezések kondenzátorának tisztításakor is.

A szervizkezeléshez hozzá kell, hogy tartozzon a kültéri tartószerkezetének szemrevételezése is; nincs-e korrózió, ami veszélyezteti a kültéri egység biztonságát. Ellenőrizni kell, nincs-e szivárgás a csatlakozó hollandiknál, illetve a szelepek sapkáinál. Az esetleges szivárgásokat el kell hárítani, rossz esetben a teljes hűtőközegtöltetet le kell cserélni, tekintve, hogy manapság már csak blendekkel töltik ezeket a készülékeket.

Autóklímák

Mi a helyzet az autóinkkal? Ha lehet, az autóban még rosszabb a helyzet, mint a lakásban, hiszen sokkal kisseb légtérben tartózkodunk, sokkal koncentráltabb lehet a baktériumok támadása. Ráadásul az autóba beszerelt pollenszűrő a melegágya lehet a baktériumoknak. A pollenszűrőket lehetőleg évente kell cserélni – nem tisztítani! –, de egyébként az eltömődött pollenszűrő amúgy is durván képes lecsökkenteni a beáramló levegő mennyiségét, tehát észre lehet venni, hogy mikor kell cserélni.

Néhány autónál nagyon könnyű és egyszerű a pollenszűrő cseréje és a hőcserélő vegyszeres kezelése, de más autóknál sikerült úgy elrejteni ezeket az alkatrészeket, hogy tisztásukhoz, illetve cseréjükhöz aknára kell állni. Léteznek olyan tisztítószerek, melyekhez gyárilag csomagolnak egy hosszú vékony csövet, amellyel, ha nehezen is, de el lehet érni a hőcserélőt, hogy rá tudjuk fújni az anyagot. Miután az autóklímák mindkét hőcserélője tisztán alumíniumból készült (mint a mikrocsatornás hőcserélők), ezért itt nem okoz gondot, ha vegyszermaradványok felejtődnek a hőcserélőn kezelés után, ez nem okoz elektrokémiai korróziót.

Miután a kondenzátor a motor hűtője előtt nyert elhelyezést, ezért részint ez a leginkább veszélyeztetett, és a leginkább hajlamos az elkoszolódásra. Tisztítására vizet tudunk használni, de szintén ne 150 bar nyomással.

A szivárgásvizsgálat legegyszerűbb módja ezeknél a készülékeknél az UV reagenses optikai szivárgásvizsgálat. Ehhez természetesen előbb fel kell tölteni a készüléket UV reagenssel, és szükség van egy UV lámpára és szemüvegre.

Még egy tanács. Ha használja a klímaberendezést az autóban, javaslom, hogy a célba érkezés előtt néhány perccel kapcsolja ki a hűtést, és csak a ventilátor használatával próbálja meg leszárítani a hőcserélőt – mint a split klímáknál –, ezáltal jelentősen csökkenthető a gombák és a baktériumok elszaporodása.

Fan-coilok

Ha a fan-coil berendezést csak fűtésre használjuk, akkor csak a porosodásra kell odafigyelnünk, sűrített levegővel (nem hűtőközeggel) el lehet távolítani a port. Amennyiben hűtünk is vele, ugyanazok a feladataink, mint a klímaberendezések beltéri egységeinél.

Fan coilKarbantartásKlíma