VGF szaklap

Fűtéstechnika

Általában a faelgázosító kazánokról

2017. szeptember 4. | Szakonyi István |  654 | |

Általában a faelgázosító kazánokról

Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika épületgépészeti szaklap szerkesztőinek azért, mert gondoltak rám, és felkértek a cikk megírására, nem feledve, amit az elmúlt két évtizedben a faelgázosító kazánok megismertetéséért, elfogadásáért tettem.

Mi a működési elv, azaz mi a különbség egy hagyományos és egy faelgázosító kazán között? A hagyományos kazánokban az égés során keletkezett füstgáz – aminek közel 80%-a éghető –, a kéményen át távozik a környezetbe, megfelelő hasznosulás nélkül, méghozzá elég magas hőmérsékleten (300-400 °C). Ezzel szemben a faelgázosító kazánnál hasznosítjuk ezt az éghető gázt. Ebből adódik az, hogy a faelgázosító kazán hatásfoka 89-90% között mozog, valamint a környezetet is kíméli, nem szennyezi olyan nagy mértékben. Ezt egy úgynevezett fordított és szabályozott égéssel érjük el. Ennek köszönhető az is, hogy a távozó füstgáz hőmérséklete 180-240 °C között van.

1 Fordulatszám-szabályozott füstgázventilátor, 2 Hatásfok optimalizáló rendszer, 3 Tűztérm 4 Szigetelés, 5 Vezérlés, 6 Füstgázelszívás, 7 Köténylemezek, 8 Léghűtéses töltőtér- és tisztító ajtó, 9 Felfűtési automatika speciális levegőmegvezetéssel, 10 A primer és szekunderlevegő automatikusan szabályozott motorjai, 11 Magashőmérsékletű samott-tégla bélésű égéstér , 12 Tisztítóajtó.

A faelgázosító kazán két részre osztott, felül az égéstér, ahol fával, brikettel, szénnel tüzelünk – kezdetben csak fakazánok voltak, ma már vegyestüzelésűek, azaz kombi kazánok, fa+szén+pellet tüzelőanyaggal, vagy csak pelletkazánok, a fogyasztó igényei szerint –, alul pedig az úgynevezett hamutér. A kazán égésteréből az égés során keletkezett füstgázt lehúzza a kazánon lévő ventillátor a hamutérbe a kerámia vagy hőálló beton furatain keresztül, ahol plusz levegő oxigén keveredik a füstgázhoz, ami belobban és lent a hamutérben elég, azaz egy másodlagos égés jön létre.

A hamuteret körülvevő víztér átveszi a hőt, ezért a füstgáz már hidegebb állapotban kerül a légtérbe, kevesebb szennyező gázt tartalmazva ezáltal. Ez az alapvető különbség egy hagyományos és egy faelgázosító kazán között, emiatt nevezhetők az elgázosítók környezetbarátnak.

Van egy másik előnye is a faelgázosító kazánoknak, mégpedig az, hogy kevesebb tüzelőanyagot fogyaszt, nem kell óránként megrakni. De igazán akkor tudjuk növelni a komfortérzetet, ha a kazánt komplett rendszerbe telepítjük, puffertárolóval együtt kötjük be. A puffer tárolja a meleg vizet és sokkal hatékonyabbá, energiatakarékosabbá válik a rendszerünk, hiszen nem kell folyamatosan tüzelnünk. Ráadásul szobatermosztáttal vezérelhető fűtésünk lesz.

Azt tapasztalom, hogy a puffertartályok még mindig nem terjedtek el kellőképpen itthon, pedig például Ausztriában vagy Németországban már közel 40 évvel ezelőtt kötelező volt minden vegyestüzelésű kazánhoz puffert bekötni a rendszerbe! Felismerték ugyanis, hogy ezzel növelhető a teljesítmény és a hatásfok, valamint a pufferrel a fűtésre fordított időt csökkenteni tudjuk, így is növelve a komfortérzetet.

Amit a mai napig sajnos nem jól értelmeznek a szerelő kollegák, hogy radiátoros fűtésnél a kazán teljesítményéhez kilowattonként 50 liter pufferkapacitást kell számolni, míg fal-, mennyezet-, padlófűtésnél már 75 liter/kW szükséges. Amíg ezek az alapvető fogalmak nem rögzülnek a kollégákban (vagy a tervezőkben) addig sok probléma merülhet fel. Javaslom, hogy a felhasználók csak pufferral, kazánvédő szeleppel (ami nélkül a kazán szavatosságát veszítheti) fogadjanak el rendszerkiépítést. És kivitelezőként sem szabad kispórolni ezeket, még ha a felhasználó ezt kéri esetleg, akkor sem!

Ugyanilyen fontos. hogy mindig legyen bekötve hűtőhurok, hogy áramszünetek idején ne forrhasson fel a kazánban a víz. A kazánokban maga a hűtőhurok gyárilag benne van, csak a szelepet kell megvenni hozzá.

Ami a kazánokat illeti, nem csak a tüzelőanyag szerint bővült a kínálat, hanem a gyártók száma is megnőtt, ma már több mint 10 féle faelgázosító kazánt forgalmaznak Magyarországon. Viszont hatásfokban nagy különbség nincs és nem is lehet közöttük, minden kazán formája, telepítésének lényege ugyanaz. Ezt a formátumot pedig már 1932-ben levédte világszabadalomként egy csehszlovák úr, bizonyos Jaroslaw Cankar.

Ebből adódóan nem egyszerű eldönteni, hogy melyiket válasszuk, ezért azt javaslom, hogy kérdezzenek meg felhasználókat, azaz olyanokat, akik faelgázosító kazánt üzemeltetnek. Nagyon fontos ugyanis, hogy milyen a szervizháttér. Ez legyen a legfontosabb kérdés vásárláskor, mert ha ez nem megfelelő, akkor nem lesz teljeskörű és szakszerű a beüzemelés, nem lesz megfelelően felvilágosítva a felhasználó az üzemeletetésről, és a beszabályozás sem lesz tökéletes, ami nagyon sok kellemetlenséget és fölösleges költséget okozhat. Egy hibásan beszerelt és rosszul üzemeltetett rendszer nem csak az illúzióinkat veszélyezteti, hanem a költségekre is komoly hatással van.

Ami az üzemeltetést illeti, nagyon fontos, hogy a fa nedvességtartalma 20% körüli, de inkább az alatti legyen, mert ellenkező esetben a kazán hatásfoka akár 30-40% alá csökkenhet. Jómagam mindig tavasszal veszem meg a fát, összevágom (20 cm átmérőnél nagyobb ne legyen), majd felülről fedett, oldalán nyitott, szellős tárolóban áll a tüzelésig. A kazánházban nem szárad ki a fa! A szenes elgázosítóknál a barnaszenet javaslom, a pelletesnél pedig nagyon kell vigyázni a vásárlásnál, felhasználásnál a pellet minőségére. Csak jó minőségű fapelletet vegyünk, ami mentes különböző szennyeződéstől (kéreg, homok és egyéb, tüzelésre nem alkalmas anyag), ha azt szeretnénk, hogy jól működjön a pelletégőnk. Fontos, hogy egyáltalán nem mindegy, hogyan van a levédve visszaégés ellen a pellettároló.

Ha jól használjuk ezt a fűtésrendszert, akkor sok-sok évre gazdaságos módon biztosítva van a meleg az otthonukban!

KazánSzilárd tüzelés