A kisadózó vállalkozások tételes adójának legfontosabb szabályai
2019/12. lapszám | Dr. Papp Gábor Dr. Dobos István | 1246 |
Figylem! Ez a cikk 5 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A kisadózó vállalkozások tételes adója a kisvállalkozások között rendkívül nagy népszerűségnek örvend, tekintettel arra, hogy a kisadózók részére rendkívül kedvező adóterhet jelent.
A katáról általában mindenki tudja, hogy a havi fix összegű adó megfizetési után az adózó mentesül az összes többi olyan adó megfizetése alól, melyet pl. munkaviszony vagy osztalékjövedelem után kellene megfizetnie, azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy a kata szerinti adózást kizárólag egyéni vállalkozók vagy betéti társaságok választhatják (illetve már ügyvédi irodák is), vagyis pl. korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság esetén ez az adózási mód nem választható.
Az adó mértéke
A kisadózó 25 000, 50 000 vagy 75 000 Ft-os adó megfizetése esetén mentesül az egyéb adófizetési, bevallási kötelezettségek teljesítése alól (társasági adó, osztalékadó, szociális hozzájárulási adó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás stb.). A 25 000 Ft összegű adó megfizetése abban az esetben választható, ha a kisadózó pl. rendelkezik legalább heti 36 órát elérő munkaviszonnyal.
Abban az esetben, ha a kisadózó nem rendelkezik legalább heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, akkor legalább 50 000 Ft összegű adó megfizetésével tud eleget tenni az adófizetési kötelezettségének; ebben az esetben a kisadózót már főállású kiadózónak kell tekinteni, és így a megfizetett tételes adónak köszönhetően (legalább 50 000 Ft tételes adó megfizetése) már biztosítottnak minősül.
A 75 000 Ft-os, emelt összegű adó megfizetésének a választása abban az esetben mérlegelendő, ha a kisadózó a részére járó társadalombiztosítási ellátások (pl. nyugdíj) számításának az alapját meg kívánja emelni, ebben az esetben a társadalombiztosítási ellátások alapját 164 000 forinttal kell számolni; az 50 000 Ft-os adó megfizetése esetén a kisadózó részére járó társadalombiztosítási ellátások (pl. nyugdíj) számításának az alapja „csupán” 98 100 Ft.
A fentiek miatt az adóhatóság az utóbbi időben a kisadózók részére olyan tájékoztatókat küldött ki, melyben arra próbálták ösztönözni a kisadózókat, hogy a magasabb összegű, 75 000 Ft-os adót fizessék meg havonta, így növelve meg pl. a későbbi nyugdíjuk összegét.
Abban az esetben, ha a kisadózó éves szinten eléri a 12 millió forintos bevételi értékhatárt, akkor az a feletti részre 40%-os különadót kell fizetni a bevétel után, és ettől függetlenül természetesen meg kell fizetni a kata havi összegét is.
Ez esetben arról is érdemes említést tenni, hogy a 12 millió forintos bevételt éves szinten arányosítani kell, vagyis, ha kisadózó július 1. napján kezdi meg a tevékenységét, akkor éves szinten már 6 millió forintos bevétel felett meg kell fizetnie a 40%-os különadó összegét.
Általános forgalmi adó bevételi határa
2019. január 1. napjától 12 millió forintra nőtt az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti alanyi adómentesség értékhatára (korábban 8 millió forint volt), mely így megegyezik a katatörvény 12 millió forintos bevételi értékhatárával. A fentiek a gyakorlatban azt jelentik, hogy a kisadózó, ha alanyi adómentességet (áfa tekintetében) választ, akkor 12 millió forintos éves bevételig nem kell általános forgalmi adót fizetnie.
Határidők
Abban az esetben, ha kisadózó az adott hónapban akár csak egy napot is a katatörvény hatálya alá tartozik, akkor az adott hónapra a tételes adó összegét már meg kell fizetnie. A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal HU2710032000-01076349-00000000 számlaszámára (NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számla).
A kisadózó vállalkozásnak az adóévet követő év február 25. napjáig nyilatkozatot kell tennie az adóévben adóalanyként megszerzett bevétel összegéről. Arról is fontos említést tenni, hogy a fenti nyilatkozatban a katatörvény hatálya alá tartozó adóalanyoknak adatot kell szolgáltatni annak a személynek (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről, címéről (megszerzett bevétel összegéről is), akitől a naptári évben a kisadózó vállalkozás 1 millió forintot meghaladó bevételt (katatörvény szerinti) szerzett.
Számlázás
Fontos kiemelni, hogy a kisadózónak a számlán fel kell tüntetni, hogy kisadózónak minősül, ennek elmulasztása esetén a kiadózót akár mulasztási bírsággal is sújthatja az adóhatóság.
Munkaviszony vagy megbízási jogviszony
A gyakorlatban sokszor nagyon nehéz elhatárolni, hogy egy jogviszony megbízási jogviszonynak vagy munkajogviszonynak minősül-e, ennek tisztázása azért rendkívül fontos, mivel, ha az adott jogviszony munkajogviszonynak minősül (annak ellenére, hogy a felek megbízási jogviszonyt létesítettek egymással és a katás vállalkozó beszámláz), akkor az adóhatóság átminősítheti a fenti megbízási jogviszonyt, és így már a munkajogviszony utáni közterheket kell megfizetnie a feleknek.
A jogviszony átminősítése esetén azt is érdemes megemlíteni, hogy ilyen esetben az adóhatóságnak adóbírságot kell kiszabnia a felekre, vagyis nemcsak a meg nem fizetett adót kell megfizetni a feleknek, hanem a meg nem fizetett adó alapján számított adóbírságot is.
Továbbá az adóhatóság jogviszony átminősítése esetén mulasztási bírságot is kiszabhat a felekre.
A jogviszony pontos meghatározása elsősorban abban az esetben nehézkes, ha a katatörvény hatálya alá tartozó vállalkozó bevétele csak egy vagy csak néhány megbízótól származik.
Ebben az esetben a katatörvényben szereplő ismérvek alapján lehet elhatárolni a megbízási és munkaviszonyt, ilyen ismérv lehet pl. hogy kinek a tulajdonában vannak a munkaeszközök, vagy a megbízó jogosult-e utasítást adni a megbízottnak stb.
Ezek alapján a fenti kritériumokat mindenképpen szükséges szem előtt tartani, amennyiben szeretnénk elkerülni, hogy az adóhatóság munkaviszonynak minősítse át a kisadózó vállalkozás és a vele gazdasági kapcsolatban lévő adózó közötti jogviszonyt.
Az építőipari vállalkozók munkavégzésének a szakmai felkészültség, a megfelelő munkaeszköz megválasztása vagy a hatályos jogszabályok ismerete egyformán fontos velejárói. A vállalkozásvezetéssel járó teendők sokszor a szakmai kihívásoknál is nehezebb akadályokat gördítenek egy épületgépész elé, ezeknek a feladatoknak a megoldásában kívánnak segítséget nyújtani cikksorozatunk szerzői, Papp Gábor adótanácsadó (Legitstart Consulting) és dr. Dobos István ügyvéd (doboslegal.eu).
