C6 típusú gázfogyasztó készülékek
Gázfogyasztó készülékek és égéstermék-elvezetők I.
2019/6. lapszám | Fazakas Miklós | 2301 |
Figylem! Ez a cikk 6 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A C5 típusú és a túlnyomással üzemelő gyűjtő vagy központi (közös) égéstermék-elvezetőkhöz csatlakoztatható gázfogyasztó készülék elrendezésének megfelelően telepített C6 típusú gázfogyasztó készülékeknek képesnek kell lenniük arra, hogy a gázfogyasztó készülék legkisebb teljesítménye vagy készenléti állapotában se zavarja a készülék működését az égési levegő beszívására szolgáló nyílása és az égéstermék-kivezetésre szolgáló nyílása között külső hatásra fellépő túlnyomás.
Talán ma már közismert, hogy a CEN/TR 1749, illetve a PrEN1749 szabvány szerint jelenleg összesen 15 különböző „C” típusú gázfogyasztó készülék létezik, C1–C15-ig. Ezek egyike a C6-os típus, amely a PrEN1749 szabvány szerint bármely másik C típusnak megfelelő elrendezés szerint telepíthető. A C6-os típust úgy is elképzelhetjük, hogy a hivatkozott másik C típus ábráján, amelynek elrendezése szerint a C6-os típust telepítjük, leválasztjuk a gázfogyasztó készülék részeként forgalomba hozott, levegőt és égésterméket vezető, készülékmodulon kívüli részeit, és azokat a gázfogyasztó készüléktől függetlenül forgalomba hozott szerkezetekkel helyettesítjük. Ez azt jelenti, hogy a C6 típus esetén a hivatkozott elrendezésű másik gázfogyasztó készülékből csak a készülékmodult (a gázfogyasztó készülék tűzterét tartalmazó részegysége) és a hivatkozott másik „C” típus elrendezését tartjuk meg.
Az ábrán példaként bemutatott C42 és C62(C42) típusú gázfogyasztó készülékek részeit vékony vonal jelzi. Az ábrákon azokat a részeket, amelyek közvetlenül részt vesznek a gázfogyasztó készülék levegőellátásában vagy égéstermékének elvezetésében, de nem a gázfogyasztó készülék részeként hoztak forgalomba (levegőbevezető, égéstermék-elvezető), vastag fekete vonal jelzi.
Kiegészítés a szabványhoz
A két ábra összevetésével jól látható a két típus közötti különbség. Az előbbiekből következően egy C6-os típus elméletileg összesen 14 másik „C” típusnak megfelelő elrendezésben telepíthető! A CEN/TC 109 „Gázkazánok” Európai Szabványosító Műszaki Bizottság WG1 munkacsoportjának 2019. februári ülésén egy túlnyomással üzemelő gyűjtőkéményekhez csatlakozó gázkazánokkal kapcsolatos magyar felvetés kapcsán kiderült, hogy az európai gázkészülék szabványokban található követelményeknek és vizsgálatoknak való megfelelőség kimutatásával csak a C1 és C3 típusoknak megfelelő elrendezésű C6-os típusok megfelelősége mutatható ki. Ezért, annak elkerülésére, hogy a C6-os típusokat olyan elrendezésnek megfelelően telepítsék, amelyre vonatkozóan a megfelelőséget a EU-típusvizsgálatok során végzett vizsgálatok nem támasztják alá, a CEN/TC 238 WG3 munkacsoportjában, amelynek feladata a CEN/TR 1749 helyébe lépő EN 1749 szabvány kidolgozása, a következő döntés született: A PrEN 1749 szabványba (amelynek a hivatalos szavazása már megtörtént, azaz megjelenése hamarosan várható EN 1749 azonosítóval), bekerült egy kiegészítés, amely szerint a C6típusú gázfogyasztó készüléket a gyártóadott elrendezésre vonatkozó, egyedielőírása szerint kell telepíteni. Például, ha egy C62 típusú gázkazánt a C42 típusnak megfelelő elrendezésben kívánunk telepíteni, akkor ez csak a gázfogyasztó készülék gyártójának a C62(C42) típusra kiadott előírása szerint tehető meg. Így, ha nem áll rendelkezésre például a gázfogyasztó készülék gyártójának konkrétan a C62(C52) típusra kiadott telepítési előírása, akkor a kérdéses gázfogyasztó készülék nem telepíthető a C62(C52) típus szerint.
Az előírás lényege, hogy egy gyártó nyilvánvalóan nem fog kiadni egy C62(C52) típusra vonatkozó telepítési előírást, ha a gázfogyasztó készülék C62(C52) típus szerinti telepíthetőségét az EU típusvizsgálat mérési eredményei nem támasztják alá. Azonban abból, hogy a gázfogyasztó készülékek európai szabványai szerint végzett vizsgálatok alapján a lehetséges C6-os típusok közül csak a C6(C1) és a C6(C3) típusok megfelelősége mutatható ki, nem feltétlenül következik, hogy egy gázfogyasztó készülék megfelelősége más elrendezésű C6 típusok esetén nem igazolt, mert a gázkészülék gyártója és az EU típusvizsgálati tanúsítványt kiállító európai gázkészülék tanúsító intézet megegyezhetett egymással olyan, nem szabványokon alapuló kiegészítő vizsgálatok elvégzésében, amely alapján a C6(C2), C6(C4), C6(C5), C6(C7), C6(C8), C6(C9), C6(C10), C6(C11), C6(C12), C6(C13), C6(C14) és C6(C15) típusok esetében is igazolt lehet a megfelelőség. Az EN 1749 megjelenéséig a fentiek nem bírnak kötelező erővel azon gázfogyasztó készülékek esetében, amelyeket egy típusra, azaz a típusnak az alkalmazott európai szabványban közölt leírására hivatkozva hoztak forgalomba. A szabvány alkalmazása attól válik kötelezővé ezekben az esetekben–még a hatóságok számára is–, ha a termék gyártó ja a vonatkozó európai gázkészülékszabványt alkalmazta akkor, amikor a terméket a vonatkozó harmonizált európai gázkészülékszabványban azonosított típussal megjelölve, arra hivatkozva hozta forgalomba.
A fentiek ismeretében minden érintettnek kötelessége, ha egy C6 típusú gázfogyasztó készüléket telepít, meggyőződni arról, hogy a tervezet elrendezésre kiterjed-e a gázfogyasztó készülék megfelelőségigazolása. A C6 típusok telepítése esetén ezért be kell szerezni a termék gyártójának igazolását arról, hogy a tervezett körülmények közé a készülék telepíthető-e, abban az esetben, ha a gyártó ilyen értelmű nyilatkozatot még nem tett közzé. Helyes eljárás, ha a gyakorlatban a telepítésben érintett tervező vagy az egyszerűsített készülékcsere végrehajtója a C6(C2), C6(C4), C6(C5), C6(C7), C6(C8), C6(C9), C6(C10), C6(C11), C6(C12), C6(C13), C6(C14), C6(C15) típusok esetén meggyőződik arról, hogy rendelkezésre áll a gázkészülék gyártója által kiadott, adott elrendezés telepítésére vonatkozó előírása. Ennek szükségességét a nagyobb európai gázkazángyártók anyavállalatainak képviselői gyakorlatilag már elfogadták, hiszen a CEN/TC 109 „Gázkazánok” Európai Szabványosító Műszaki Bizottság jószerével az európai gázkazángyártók képviselőből áll.
Veszedelmes nyomásviszonyok
A C5 típusnak megfelelő elrendezésben telepített C6 típusokat nem véletlenül választottam példának, ugyanis a C5 típus esetében ugyanúgy, ahogy a túlnyomással üzemelő, közös égéstermék-elvezetők esetében, az adott gázfogyasztó készüléktől független, külső (aktív) hatások következtében jöhet létre jelentős túlnyomás, vagy akár depresszió a gázfogyasztó készülék levegő beszívására és az égéstermék kivezetésére szolgáló nyílásai között. A külső hatásra fellépő nyomáskülönbség a gázfogyasztó készülék kivezetései között, az előbbiek szerint, alapvetően eltérő hatást gyakorol a gázfogyasztó készülék működésére, mint amikor a gázfogyasztó készülék égéstermék kivezetésére szolgáló nyílásánál, egy egyedi égéstermék-elvezetőben fellépő áramlási ellenállás (passzív) következtében jön létre ugyanekkora túlnyomás. A passzív túlnyomással a készüléknek csak a ventilátora legnagyobb teljesítménye esetén kell „megküzdjön”, míg egy aktív túlnyomást a készüléknek bármely állapotában (legnagyobbtól a legkisebbig, a készenléti és a kikapcsolt állapotában is) kezelnie kell.
A C5típusú és a túlnyomással üzemelő gyűjtő vagy központi (együtt közös) égéstermék-elvezetőkhöz csatlakoztatható gázfogyasztó készülék elrendezésének megfelelően telepített C6típusú gázfogyasztó készülékeknek képesnek kell lennie arra, hogy a gázfogyasztó készülék legkisebb teljesítménye vagy készenléti állapotában se zavarja a készülék működését az égési levegő beszívására szolgáló nyílása és az égéstermék kivezetésre szolgáló nyílása között, külső hatásra fellépő túlnyomás vagy depresszió. A jelentős modulációval (Például 10:1 arányú) rendelkező gázfogyasztó készülékek esetében előfordulhat, hogy az égéstermék kilépésre szolgáló nyílásánál külső hatásra fellépő túlnyomás vagy depresszió a gázfogyasztó készülék legkisebb teljesítménye esetén nagyobb, mint a készülék ventilátorának emelőmagassága, ugyanis Bernoulli egyenlete szerint a névleges érték 10%-ra lecsökkentett levegőáramhoz a készülék ventilátorának 1%-os emelőmagassága tartozik. Például egy névleges terhelésen 200Pa emelőmagasságú ventilátor emelőmagassága 10:1 arányú moduláció esetén2Pa-ra csökkenhet. Ha az égéstermék-elvezetés több gázfogyasztó készülék égéstermékét vezető szakaszában a többi gázfogyasztó készülék üzeme következtében például 5Pa túlnyomás lép fel, akkor a készülékünk nyilvánvalóan nem lesz képes a legkisebb teljesítményű, azaz a legjobb hatásfokot biztosító állapotában üzemelni, letilt abban az esetben, ha nincs felkészítve a közös égéstermék-elvezetőben fellépő túlnyomás kezelésére (például úgy felkészítve, hogy ellennyomás esetén növeli a ventilátora fordulatszámát). Azaz műszaki okból következően szükséges külön igazolás a megfelelőségre ezekben az esetekben.
Az előbbiek alapján nyilvánvaló az is, hogy a nagy modulációs tartománnyal rendelkező gázfogyasztó készülékek esetében az égéstermék visszaáramlását megakadályozó szelepek alkalmazása nemcsak jogilag, de műszaki értelemben sem biztosít megfelelő megoldást, hiszen az újabb készülékek a legkisebb teljesítményük esetén letiltanak, vagy megfelelőségük nem igazolt túlnyomással üzemelő közös égéstermék-elvezetővel történő együttes használatra, kivéve az ilyen használatra minősített C10 és C12 típusú gázfogyasztó készülékeket. Az új, főleg kondenzációs kazánokat tartalmazó rendszerek a gyakorlatban is gyakran letiltanak reteszelten, különösen akkor, ha csökkentett teljesítményhez fix ventilátor-fordulatszám tartozik.
A 11/2013. (II.21.) NGM rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint is csak olyan gázfogyasztó készülék csatlakoztatható túlnyomással üzemelő közös égéstermék-elvezetőhöz, amelynek esetében igazolt, hogy a gázfogyasztó készülék képes kezelni az égéstermék-elvezetőben fellépő túlnyomást. Teljesen logikus jogszabályi követelmény, hogy igazolt legyen a gázfogyasztó készülék megfelelősége azok között a körülmények között, amelyek közé a gázfogyasztó készüléket telepíteni szándékozunk. A telepítés tervezője a készüléket csak olyan körülmények közé telepítheti, amelyre való alkalmasságot a gyártó igazolta. Telepített rendszerek esetében egyre gyakrabban fordul elő, hogy megfelelő EU típusvizsgálati tanúsítvány hiányában a gázfogyasztó készülék gyártója nem állít ki olyan igazolást a földgázelosztó számára, amely szerint a gázfogyasztó készülék képes kezelni a túlnyomással üzemelő gyűjtő rendszerű égéstermék-elvezetőben fellépő túlnyomást. Ebből következően gyakran a már telepített a gázfogyasztó készülékek használatba vétele hiúsul meg, annak ellenére, hogy a gázfogyasztó készülékek csatlakozásánál van égéstermék-visszaáramlást akadályozó szelep.
Meg kell jegyezni, hogy az égéstermék-elvezetőnek a kéményseprőipari tevékenységről szóló 2015.évi CCXI. törvény 1. §-ának (2) bekezdésében közölt definíciójából egyértelműen következik, hogy a tüzelőberendezés, azaz esetünkben a gázfogyasztó készülék és az égéstermék-elvezetőnek köztes elem alkalmazása nélkül, közvetlenül kell csatlakoznia egymáshoz, hiszen a 1. § (2) bekezdésében közölt definíció szerint az égéstermék-elvezető ott kezdődik, ahol a gázfogyasztó készülék tanúsított típusa véget ér. Ez az előírás azonos a többi EU-tagállam szabályozásával. Az 1. § (2) bekezdésszerinti definícióból következik az is, hogy a gázfogyasztó készülék és az égéstermék-elvezető közöttiátfedés is kizárt. Így az égéstermék visszaáramlását megakadályozó szelep vagy a gázfogyasztó készülék, vagy az égéstermék-elvezető része lehet, köztes elem nem.
A gázfogyasztó készülék égési levegő beszívására és égéstermék kivezetésére szolgáló nyílásainak helyét az adott gázfogyasztó készülék típusa CEN/TR 1749 szerinti, illetve hamarosan az EN1749 szabványban közölt definíciója határozza meg. A típusokat a közölt ábrák szemléltetik. Az adott gázfogyasztó készülék típusra való hivatkozással forgalomba hozott gázfogyasztó készülékek esetében a típusnak a vonatkozó harmonizált európai gázkészülék szabványban hivatkozott leírása szerint kell azonosítani a gázfogyasztó készüléket. A nemzeti szabványosításról szóló törvényben használt „kell” szó ugyanis a tagállamok hatóságait és megfelelőség értékelésével megbízott szervezeteit is kötelezi. Valamennyi EU-tagállamban a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvénynek megfelelő tartalmú törvény van hatályban, amelynek 6.§-ának (2) bekezdése szerint: „Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.” A 2016/426/EU (2016. március 9.) (GAR) rendelethez kapcsolódóan az EU hivatalos lapjában és az EU hivatalos oldalán tételesen adottak azok a harmonizált európai gázkészülékszabványok, amelyeknek való megfelelőség kimutatásával igazolható az egyes készülékek 2016/426/EU rendelet szerintimegfelelősége.
Ebből következően egy adott típusra hivatkozva forgalomba hozott gázfogyasztó készüléket a vonatkozó harmonizált európai gázkészülék szabványban megadott leírása szerint kell azonosítani mindenkinek, Magyarországon is! Például a C4 típusú gázfogyasztó készülék telepítési ábráján jól látható, hogy a gázfogyasztó készülék levegő beszívására és égéstermék kivezetésére szolgáló nyílásai a felállítási helyiséget határoló falnál találhatók, ott, ahol a gázfogyasztó készüléket egy osztó rendszerű levegőbevezetőhöz és egy gyűjtő rendszerű égéstermék-elvezetőhöz kell csatlakoztatni. A csatlakozási pontok helyét, ahol a gázfogyasztó készüléket levegőbevezetőhöz és égéstermék-elvezetőhöz kell csatlakoztatni, az ábrákon piros körök is jelzik. A gyártók az égéstermék-elvezetőhöz csatlakozó gázfogyasztó készülékek esetében, a hő- és áramlástani méretezéshez szükséges kiinduló adatokat a piros körök helyére vonatkoztatva adják meg, feltételezve a felállítási helyiség légterén áthaladó és a gázfogyasztó készülék részét képező csövek megengedett leghosszabb méretét. Fontos, hogy a gázfogyasztó készülékek és az égéstermék-elvezetők csatlakozási geometriájára vonatkozó európai szabvány még nem készült el, így a névleges méretek azonossága nem garantálja azt, hogy ez a két külön CE jel hatálya alatt forgalomba hozott termék egymással megfelelően összekapcsolható.
Nyilvánvaló, hogy a telepítés tervezőjének felelőssége arról meggyőződni az ellenőrzéshez szükséges adatok beszerzésével, hogy az általa betervezett termékek egymással megfelelő módon összekapcsolhatók. Ugyanezek elmondhatók egy levegőbevezető és egy gázfogyasztó készülék csatlakozása esetén is. Az ábrákon piros körökkel jelzett helyek tehát a felhasználói berendezés biztonsági szempontból kritikus csomópontjai, ezért a kritikus pontok azonosítására és a csatlakozás megfelelőségének ellenőrzését kikényszerítő előírásokra is szükség van.
Fekete doboz
Azon gázfogyasztó készülékek esetében, amelyek égéstermék-elvezetőhöz vagy levegőbevezetőhöz nem csatlakoznak, a gyártók nem adnak meg olyan adatokat, amelyek segítségével a gázfogyasztó készülék részei, gázfogyasztó készüléktől idegen szerelvényekre cserélhetők, mert ez a gázfogyasztó készülékek illegális átalakítását jelentené. A gázfogyasztó készüléket a tagállami szabályozás szempontjából fekete doboznak kell tekinteni, amelynek belső kialakításra, konstrukciójára a tagállami szabályozás nem vonatkozhat, hiszen a készülék konstrukciós kialakítására vonatkozó szabályozás, a forgalomba hozatalra vonatkozó szabályozás (GAD/GAR) kizárólagos hatálya alá tartozik, amely szabályozás nemzeti jogszabállyal nem írható felül, alkalmazása a közzététel napján valamennyi tagállamra vonatkozik. A gázfogyasztó készüléknek a GAR szerint, annak az azonosítási dokumentációnak kell megfelelnie, amelyet a gyártó az EU típusvizsgálati tanúsítványát kiállító európai gázkészülék-tanúsító intézetnél letétbe helyezett.
A gázfogyasztó készülék forgalomba hozatala, műszaki szempontból, abban a műszaki állapotban történik, amilyenben a gázfogyasztó készülék akkor van, amikor a termék gyártója véglegesen feladja a termék előállítása felett gyakorolt ellenőrzési jogát, és a terméket használatra alkalmasnak nyilvánítva átadja a vevőnek, ami a gyártó megbízottja által történő üzembe helyezésre kötelezett gázfogyasztó készülékek esetében, a termék üzembe helyezéskori állapotának felel meg. A telepítési szabályozás kizárólag a teljes, üzembe helyezett gázfogyasztó készülék és a környezete viszonyát szabályozhatja. Ebből következően, ha például a gázfogyasztó készülék részét képező szerkezetekben égéstermék-túlnyomás lép fel, akkor a megfelelőséget a gázfogyasztó készülék EU típusvizsgálati tanúsítványa, a gyártó megfelelőségi nyilatkozata és a gyártó nevében eljáró üzembe helyező nyilatkozata együttesen igazolja a forgalomba hozatalra vonatkozó szabályozás hatálya alatt. Ennek megfelelően a gázfogyasztó készülék a telepítési eljárások során mint egy fekete doboz kezelendő, a megfelelősége a tagállami telepítési előírások hatálya alatt nem vizsgálható, csak annak megfelelőségigazolása követelhető meg.
A típusok harmonizált európai gázkészülék szabványokban közölt leírása természetesen minden esetben megegyezik az adott típus CEN/TR 1749 szerinti leírásával. A forgalomba hozatali dokumentációban és megjelölésben hivatkozott típusnak a harmonizált európai gázkészülék szabványban közölt leírását kötelező figyelembe venni, de az a gyakorlatban megegyezik a CEN/TR 1749 előírásaival.
