VGF&HKL szaklap

Kék fény az épületgépész gyakorlatban

2020/9. lapszám | Lantos Tivadar |  93 | |

Kék fény az épületgépész gyakorlatban

A csíraölő ultraviola (UV) technológia nagyjából 100 éve létezik, és sikeresen alkalmazzák mind ipari, mind pedig gyógyászati területen. A pandémiás időszakban újra központi témává lépett elő; mi most elsősorban az épületgépészeti alkalmazását vesszük górcső alá.

Az UV-technológia alkalmazásával kapcsolatosan fennálló jelenlegi dilemma, hogy alkalmazása óriási lehetőségeket rejt, de súlyos, maradandó károsodást okozhat, többek között a daganatok kialakulásáért is felelős lehet, károsíthatja a DNS-ünket és a szemünk szaruhártyáját. A germicid hatást az ultraviola-C fejti ki, amely egyike a Nap által kibocsájtott sugárzásnak a 253,7 nanométeres (nm) hullámhosszon. Az UV-C fény előállítására általánosan kisnyomású higanylámpák rövidhullámú ultraibolya-C sugárzást használnak a 254 nm hullámhosszon. A 200 nm alatti hullámhossztartományba eső sugárzást ózonképző- vagy nehéz UV-sugárzásnak nevezik. Az ebbe a tartományba eső UV-sugárzást általában nem engedélyezik ivóvízkezelési célra, ezért jellemzően a vízkezelésben sem alkalmazzák. Az UV-sugárzás olyan fotokémiai reakciókat indít meg a mikroorganizmusok DNS -szerkezetében, mely hatására a sejt sem növekedésre, sem metabolizmusra nem lesz képes, inaktív állapotba kerül, majd elpusztul. A lényeg, hogy ennek következtében nem keletkezik káros melléktermék, amely megváltoztathatná a vízösszetételt vagy káros hatással lenne a fogyasztókra.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Koronavírus