A rezsiárak hirtelen és nagymértékű emelkedése komoly takarékoskodásra készteti a lakosságot. A legtöbb háztartás energiafelhasználásának 65-75%-a fűtésre, és további 10%-a használati melegvízkészítésre fordítódik. Célszerű tehát a megtakarításokat ezen a területen kezdeni nyílászáró cserével, az épület szigetelésével vagy a fűtési rendszer korszerűsítésével.
A MEKH adatbázisa alapján 2020-ban a háztartások végső energiafelhasználásának 51%-át földgáz tette ki, a fűtési célú energiafelhasználás tekintetében pedig ez az arány 59%. Mint ismert, a földgáz ára a kedvezményes határ felett több, mint hétszeres értékre drágul, tehát a költséghatékony fűtési rendszer egyik kulcsa, hogy a gázfogyasztást a kedvezményes határ alatt tudjuk tartani.
A gázfogyasztás mérséklésének egyik módja a hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása. Ez többek között történhet légkondicionálókkal vagy levegő-víz hőszivattyúk telepítésével. A légkondicionálók előnye, hogy használata nem függ a meglévő fűtési rendszertől, a helyiségfűtés mellett a nyári komfort hűtés is megoldott, jó esetben gyors és egyszerű a kivitelezés folyamata, illetve rövidebb megtérülési idővel számolhatunk, mint hőszivattyú esetén. Levegő-víz hőszivattyú előnyei ezzel szemben, hogy használhatók melegvízkészítésre is, megmarad az eddig bevált alacsony (35 °C) vagy közepes (55 °C) hőmérsékletű komfortos fűtési rendszer, és csak egy kültéri egység elhelyezéséről kell gondoskodni.
Nézzük a számokat!
Az alábbi példánkban egy –15 °C külső hőmérséklet mellett 11 kW hőszükségletű épületre (100 m2, 40W/m3, ~2000-2200 m3) 2020. októbertől 2021. áprilisig tartó székesfehérvári referencia fűtési időszakra vetítve igyekeztünk kiszámítani a lehetséges rezsimegtakarítást. A számítás célja, hogy bivalens-alternatív rendszer esetén mekkora lesz a kapcsolási külső hőmérséklet (ez alatt a gázkazán, felette pedig a hőszivattyú üzemel), és ehhez mekkora éves fűtési célú gázfogyasztás és a hőszivattyú működtetéséhez szükséges villamosenergia-fogyasztás párosul.
Az alkalmazáshoz egy Midea M-Thermal MHA-V10W/D2N8-B típusú levegő víz hőszivattyút választottunk. A számításokhoz a hitelesített részterheléses hatékonysági adatokat a Heat Pump Keymark weboldaláról gyűjtöttük. A példában szereplő épület hőszükséglet karakterisztikáját egy egyenessel közelítettük +16 °C-tól –15 °C-ig. A referencia fűtési időszak hőfokgyakoriságát az Országos Meteorológiai Szolgálat online adatbázisából nyertük, ebben az időszakban a legalacsonyabb környezeti hőmérséklet –10 °C volt. A használati melegvízfogyasztást 120 m3 gázmennyiséggel vettük figyelembe, alacsonyhőmérsékletű alkalmazással számoltunk, a kazánhatásfokot 1-re becsültük. Az átkapcsolási hőmérséklet függvényében az éves fűtési energiaköltségeket az 1. ábra szemlélteti.
1. ábra. Energiaköltségek az átkapcsolási hőmérséklet függvényében
Megtérülés különböző tarifákkal
Az összes költség emelt áramárral (narancssárga görbe) azt szemlélteti, hogy a hőszivattyú üzeménél 70,1 Ft/kWh árral számoltunk, feltételezve, hogy a kedvezményes mennyiséget a háztartás egyéb elektromos fogyasztói elhasználják. Ebben az esetben a legkedvezőbb átkapcsolási külső hőmérséklet +6 °C-ra adódik. Ekkor a fűtési célú gázfogyasztás 1435,8 m3 (+120 m3 melegvíz), a hőszivattyú villamosenergiafelvétele pedig 694 kWh. Így a megtakarítható éves fűtési energiaköltség 243 678 Ft, ami hozzávetőlegesen 15 év megtérülési időt jelent.
A szürke görbe a H tarifával számított energiaköltségeket jelenti, ekkor a legkedvezőbb eset, ha a gázkazán fűtés üzemmódban egyáltalán nem kapcsol be, még úgy is, hogy ebben az esetben a hőszivattyús fűtés bivalens pontja –7 °C-ra adódik, az alatt a beépített elektromos fűtőbetét szolgáltatja a szükséges többlet energiát. Ebben az esetben éves szinten 353 986 Ft takarítható meg, így a H tarifa kiépítését is beleszámolva nagyjából 12 év alatt térül meg a fűtéskorszerűsítés. Ekkora hőszükségletű épület esetén 4 Midea Xtreme Save légkondicionáló telepítése is jó megoldást jelenthet, és ebben az esetben már akár 5 év alatti megtérülés is lehetséges. A megtérülés időtartama értelemszerűen annál rövidebb, minél nagyobb egy épület hőszükséglete és ennél fogva az éves gázfogyasztása, ekkor az optimális átkapcsolási hőmérséklet is csökken.
Összefoglalás
Az elmúlt években (évtizedekben) a lakásállomány energetikai fejlesztései elhanyagoltan, lassan történtek. Jelenleg a hirtelen áremelkedés következtében gyors megoldásokra van szükség. A fűtési rendszerek korszerűsítése hőszivattyúval nem csak azért jó választás, mert gyors megtérüléssel kecsegtet, de a későbbi, kiszámíthatatlan energiaárváltozásoknál nagy előny, ha valaki ilyen módon diverzifikálja a fűtési rendszerét.
